Románia schengeni csatlakozásának elhalasztását kéri Franciaország és Németország

2010. december 22. /Kitekinto/TibetPress

Hivatalosan is Románia schengeni csatlakozásának elhalasztását kérte Franciaország és Németország. A két nyugat-európai ország belügyminisztere közös levélben fordult Cecilia Malmströmhöz, az Európai bizottság belügyi biztosához, amelyben kifejtik: Romániának és Bulgáriának tavasszal még nem kellene csatlakoznia a belső határellenőrzés felszámolása révén egységes térséggé vált schengeni övezethez - adja hírül a Krónika.
Nem teljesült minden feltétel a két ország schengeni csatlakozásához. Párizs és Berlin álláspontja szerint ugyanis még mindig hiányos a két ország felkészültsége a biztonság és az igazságszolgáltatás terén, és még mindig nem sikerült leszámolni a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel. Nem lehet nem figyelembe venni ezeket a hiányosságokat, amelyeket az Európai Bizottság is megállapított az igazságszolgáltatás reformját nyomon követő együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében végre hajtott ellenőrzés során” – szögezi le a két belügyminiszter, Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere.

Álláspontjuk szerint az említett hiányosságok súlyos következményekkel járnának az Európai Unió belső biztonságára nézve, mivel sebezhetővé teszik a külső határokat és a schengeni adatbázist. Emiatt irreális és felelőtlen lépés volna elsiklani a hiányosságok fölött – állapítják meg

„Úgy gondoljuk, a csatlakozásról szóló döntést csak akkor kellene meghozni, amikor az aggodalomra okot adó kérdéseket sikerül megoldani, vagyis amikor sikerül visszafordíthatatlan eredményeket elérni a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén” – áll a francia és a német belügyminiszter levelében.

Nem meglepetés a francia álláspont

Mint ismeretes, Franciaország már korábban is többször kifejtette azon álláspontját, hogy túl korai lenne Románia márciusi csatlakozása a schengeni övezethez. „Párizs tenni fog azért, hogy ne legyen automatikus Románia és Bulgária bekerülése a schengeni övezetbe, és a döntést ne hozzák meg jövő nyár előtt – jelentette ki novemberben Perre Lellouche, francia európai uniós ügyekért felelős államtitkár. Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter december elején leszögezte: hazája álláspontja szerint Románia és Bulgária még nem készült föl a belső határellenőrzés felszámolását jelentő schengeni csatlakozásra. Később Hollandia is csatlakozott ehhez a nézethez.

Egy héttel ezelőtt Marian Tutilescu, a román belügyminisztérium schengeni csatlakozásért felelős igazgatóságának vezetője kijelentette: Románia számára kedvező eredménnyel zárult az ország schengeni csatlakozására irányuló ellenőrzés-sorozat utolsó technikai vizsgálata.

Bukaresti külügy: Románia minden feltételt teljesített

Mivel a schengeni övezet bővítéséhez a tagországok egyhangú határozatára van szükség, a német és francia ellenszavazat azt jelenti, hogy a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia kell a csatlakozással. A bukaresti külügyminisztérium reakciójában bírálja a francia és a német felvetést, azzal érvelve, hogy jogilag semmi sem indokolja a a csatlakozás és az igazságügyi reform összekötését - tudhatjuk meg a Krónika összeállításából. Leszögezik: az ország minden feltételt teljesített és teljesít a schengeni csatlakozás érdekében, többek között a külső határok ellenőrzése terén is, lévén hogy a francia-német EADS cég jóvoltából vadonatúj, utolsó generációs berendezésekkel rendelkezik, és a schengeni információs rendszer (SIS) adatainak kezelésére szolgáló számítástechnikai géppark is a legújabb elemekből áll.

Traian Igaş belügyminiszter szerint az általa vezetett tárca mindent megtett a csatlakozásra való felkészülés érdekében, az ország teljesítette a feltételeket, de a döntés politikai lesz. Ugyanígy nyilatkozott elődje, Vasile Blaga is.

Mircea Geoană szenátusi elnök szerint a levél kemény csapás Románia számára, és a felelősöknek fizetniük kell. Teodor Meleşcanu PNL-s szenátor, volt külügyminiszter pedig jogtalan, erkölcstelen és diszkriminatív gesztusnak nevezte a két miniszter levelét. Cristian Diaconescu volt külügyi vezető, az UNPR tiszteletbeli elnöke szerint inkorrekt és igazságtalan álláspontról van szó. Egy német szakértő szerint egyébként Bulgária csatlakozását hat hónappal késleltetik majd, mivel kérdéses a bolgár-török határ biztonságossága.

A schengeni egyezmény

A Schengeni Egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza. EU-tagállamként Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország,  Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia alkalmazza, nem EU-tagként pedig Izland, Norvégia és Svájc. Románia és Bulgária mellett Ciprus is olyan EU-tagállam, amely nem része az egyezménynek.

A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja - Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság - által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a résztvevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A megállapodást 1990. június 19-én kibővítették a Schengeni Végrehajtási Egyezménnyel, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát, egyúttal életképessé tette azt. A személyforgalom belső országhatárokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket.

A megállapodás és az egyezmény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba az öt alapító, valamint Spanyolország és Portugália részvételével. Később más államok is csatlakoztak a schengeni övezethez  A jelenlegi schengeni határok összesen 24 országot érintenek. A schengeni megállapodást és a schengeni vívmányokat az 1997-es amszterdami szerződés emelte az EU keretébe. Az Egyesült Királyság és Írország az amszterdami szerződés szerint továbbra is fenntartja önálló határellenőrzési rendszerét.