székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=668320
Kína egyik nagy folyója, a mintegy ezer kilométer hosszú Huaj mentén található \"szennyező források\" vezettek az ország egyes részein az úgynevezett \"rákos falvak\" kialakulásához - állapította meg egy kormányzati tanulmány, amelyet a China Daily című angol nyelvű napilap ismertetett csütörtökön.
A kutatás vezetője, Jang Kung-huan egyenesen \"rákos járványról\" beszélt, s példaként említette egyik legsúlyosabb felfedezésüket, miszerint 1973 és 2005 között a Honan tartományi Sencsiu megyében a nők körében húszszorosára nőtt a tüdőrákosok száma.
A folyó három tartományon halad keresztül, Honan mellett Anhuj és Csiangszu területén. E régiók az 1980-as évektől kezdve gyorsan fejlődtek, a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése átlagosan elérte a tíz százalékot.
A környező papírgyárak, bőrfeldolgozók és műanyag üzemek már 30 éve engedik bele szennyvizüket a folyóba. Vannak vegyi üzemek és gyógyszeripari gyárak is, s az egyre szaporodó kisebb, még kevésbé ellenőrzött termelők és feldolgozók csak rontottak a helyzeten.
A tanulmányban, amelyhez az adatokat tíz éve kezdték gyűjteni, megállapították, hogy a daganatos betegségek előfordulása a Huaj folyó mentén 50 százalékkal magasabb, mint a 2004-05-ös országos átlag. A vizsgálatot végzők az 1980-as évektől regisztrált vízminőségi adatokat, és az 1970 és 2005 közötti rákos megbetegedések számát vették alapul.
Világosan kimutatták például, hogy míg bizonyos településeken az 1970-es években kevés rákos beteg volt, addig mára ugyanott feltűnően sokan lettek. Az okot egyértelműen a folyó szennyezett vizében látják, miközben mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a víz mellett egyéb rizikófaktorokat, így a levegő szennyezettségét, az étkezést, a dohányzást és egyes fertőzések meglétét is vizsgálni szükséges.
A kutatók arról is beszámoltak, hogy vizsgálataik kezdeti szakaszában a helyi kormányzatok részéről ellenállást tapasztaltak, de mára elfogadóbbá váltak. A tanulmány nyilvánosságra kerülése is az új hozzáállás kifejeződése - tették hozzá. A szakemberek most az összefüggések felismerése után további kutatásokat szorgalmaznak, amelyek során pontosan beazonosíthatók lesznek a rákkeltő (karcinogén) anyagok.
A \"rákos falvak\" létezését a környezetvédelmi tárca először az év elején ismerte el, számukat több tucatra tette. Kialakulásukat a környezetkárosító tevékenység, a féktelen és mértéktelen szennyezés rovására írta. A kínai online média annak idején gyorsan \"felkapta\" a témát és olyan ismeretlen eredetű térképek is megjelentek a világhálón, amelyek szerint akár több száz \"rákos falu\" is lehet Kínában. A hazai és külföldi médiában megjelenő riportok időről időre azt sejtetik, ügyükben, helyzetükben nem történt változás.
http://usa.chinadaily.com.cn/china/2013-08/08/content_16878735.htm