A kommunista Kína szigorú politikája változóban van. Katonaságát az utóbbi évekig az ország területén belül vetette be, nem vett részt nemzetközi konfliktusokban. Ennek megfelelően a katonai propaganda is csak a belső közönségnek, azaz a kínai népnek szólt. A kínai vezetés azonban felismerte, hogy a külvilág felé nyitás nélkül hátrányos helyzetbe kerülnek, ezért létrehozta a kínai hadsereg PR-osztályát.

Első körben 51 katonát képeztek ki egy kéthetes kurzus keretében a hadsereg külföldi megítélésének javítására. A gyakorlat során Kína nemzetközi katonai tevékenységeit elemezték, sajtótájékoztatókon vettek részt, stb. „A kínai hadseregnek szüksége van nemzetközi tapasztalatokra. Meg kell tanulniuk, hogyan legyenek barátságosak külföldi katonákkal, és hogyan nyilatkozzanak a médiában” - mondta Jan Hszüetung (Yan Xuetong) a Tsinghua Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős intézetének vezetője.

Kína egyre aktívabb szerepet vállal nemzetközi ügyekben, ez teszi szükségessé a kapcsolatok fejlesztését. Ilyen internacioniális akciók például a szomáliai partokhoz, a kereskedelmi hajókat támadó kalózok ellen küldött hadihajók (a megtámadott vízi járművek többek között nagy mennyiségben kínai árut is szállítanak), vagy a terrorizmus elleni küzdelem Indiával összefogva. Baráti szándékát bizonyítandó Kína felkérte Japánt, az USA-t és más országokat, hogy vegyenek részt a kínai flotta megalakulásának 60. évfordulóján.

A kifelé mutatott erőfeszítések tehát nagyok, de a kínai katonaság átformálása még hosszú időt igényel. Nehéz a régi berögződéseket megváltoztatni a fejekben, és az új PR-osztály működése is hagy némi kívánnivalót maga után. A média kérdéseinek megválaszolására létrehozott szóvivői vonalat az AP tudósítója egyelőre hiába tárcsázta: senki sem vette fel a kagylót.
Szanyi Zsófi

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: