Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Őszentsége tolmácsa voltam

2010. szeptember 26./delmygar.hu/TibetPress

Szeged
A napokban hetedik alkalommal látogatott Magyarországra a Dalai Láma. Őszentségéről tolmácsával, dr. Kiss Attilával, a Szegedi Tudományegyetem angol tanszékének docensével beszélgettünk.

Hogyan lett a XIV. Dalai Láma tolmácsa?

Nem első alkalommal tolmácsoltam őszentségének, de hogy hogyan lettem a tolmácsa, annak hosszú története van. Amikor a szegedi egyetem hallgatójaként különböző tanulmányokat folytattam – az angol szak mellett szimbólumtörténetet, ikonológiát, nyugati és keleti ezotériát tanultam –, az érdeklődésem részben a keleti filozófiák és hagyományok felé fordult. A nyolcvanas évek derekán negyedéves voltam, amikor budapesti barátaim megkerestek: tolmácsra volt szükségük. Abban gondolkodtak, hogy létrehoznának egy magyarországi buddhista kisegyházat, ami abban az időben még félig-meddig ellenzéki tevékenységnek számított. Akkoriban csak egyetlen buddhista misszió létezett Magyarországon. Megkértek, hogy segítsek nekik. Lengyelországba, Poznanba utaztunk egy magas rangú tibeti vallási vezető, Kongtrul Rinpocse tanításait meghallgatni 1986-ban. Ott tolmácsoltam igazán először buddhizmust, majd később többször Budapesten is. Akkoriban már hozzánk is ellátogattak tibeti buddhista tanítók, akik a vallási és filozófiai rendszerről tartottak előadásokat az érdeklődőknek. Ez számomra, fiatal egyetemista számára rendkívül érdekes volt, illeszkedett a tanulmányaimhoz, és segíteni tudtam a barátaimnak is. Azért, hogy a tolmácsolást illetően tájékozott legyek, utánaolvastam ezeknek a dolgoknak, de sem akkor nem voltam, sem most nem vagyok igazán jó értője a tibeti buddhizmusnak. Nem azért tolmácsolok a Dalai Lámának, mert olyan jól értek a buddhizmushoz, hanem azért, mert értek valamennyire a tolmácsoláshoz. Amikor első alkalommal látogatott Magyarországra a rendszerváltás után közvetlenül, a barátaim úgy gondolták: rám bízhatják, hogy tolmácsoljak neki, én pedig az addigi tapasztalataim alapján úgy gondoltam, hogy elvállalhatom.

Milyen önök között a személyes viszony? Megengedik a körülmények, hogy közelebbi kapcsolatot alakítson ki őszentségével?
Erről nehéz nyilatkozni, mert szerénytelenségnek tűnhet. Arról beszámolhatok, hogy most, amikor sokadszorra volt szerencsém találkozni őszentségével, én magam is úgy éreztem, sikerült kialakítanom vele egy olyasfajta kapcsolatot, amely alapján megengedhettem magamnak, hogy azt gondoljam: ő is számon tartja, hogy én tolmácsolok neki. Őszentsége különböző dolgokról híres, köztük arról, hogy elképesztő memóriája van. Legutóbb 2000-ben járt Magyarországon, azt megelőzően sok évig nem találkoztunk. Akkor az első napon nem tudtam neki tolmácsolni, mert külföldön voltam, Brüsszelben dolgoztam, de hiányolt, hogy hol van a tolmács, aki jó néhány évvel azelőtt fordított neki. Most, amikor tíz év után újra találkoztam vele, és a hotelban üdvözöltem, nagyon jóleső érzés volt, hogy megismert, és úgy éreztem, örömmel nyugtázta, hogy itt vagyok. Az előadásai dinamikájából és a tolmácsai visszajelzéseiből úgy vettem észre, az a véleménye, hogy a tolmácsolást illetően elfogadható és megbízható munka folyik.

Kapott tőle valamilyen tárgyat, személyes ajándékot?

Nincs szükség tárgyakra. Úgy vélem, a vele, és a közelségében folytatott munka bőségesen elegendő ahhoz, hogy hosszú évekre telítődjek jó érzésekkel. A tibeti közösségben a Dalai Láma vagy bármely tanító közelében a hagyományos tiszteletadási és üdvözlési mód az, hogy egyfajta hosszú fehér kendőt, kadakot ajánlunk fel a vallási vezetőnek, amelyet aztán ő szertartásosan a nyakunkba akaszt. Nálunk is van kadak, amikor vele találkozunk, és mi is felajánljuk neki.

A magas állami és egyházi vezetőket mindig biztonsági őrök tömege vigyázza. Ez a Dalai Láma látogatásakor is így volt?
Természetesen. Ilyen magas rangú személyiség őrzéséről gondoskodni kell, most is a Köztársasági Őrezred emberei vigyáztak rá. A tolmácsolásban hosszú távon nagyon nehéz egyáltalán nem hibázni. Természetesen a tolmács arra törekszik, hogy folyamatosan kellő koncentrációval dogozzon, ne hibázzon, és a lehető legszöveghűbben adja vissza az elhangzottakat. De mondjuk az én szempontomból, a tolmács szemszögéből az is elmondható: őszentségéről az is tudható, hogy nagyon hosszú egységeket mond el egyszerre. Jól emlékszem a legelső látogatására, amikor a Sportcsarnokban minden egyes beszédrészlete közben jó pár oldalt kellett jegyzetelnem, ezeket aztán gyorsan át kell látni, össze kell szedni és vissza kell adni. Ez a mostani előadásai során még inkább így volt, egészen hosszú blokkokban beszélt, előfordult, hogy 15 perces részt kellett lefordítanom – a tolmács természetesen arra törekszik, hogy ne negyed órában adja ugyanezt vissza. Ez nagy szakmai kihívás. És előfordult, hogy az idő hiánya miatt valamit nem tudtam visszaadni, vagy olyan sokat és gyorsan beszélt őszentsége, hogy valamit nem tudtam kellő pontossággal lejegyezni. De ez a követő tolmácsolás velejárója.

Ön őszentségeként emlegeti. Ő hogyan szólítja meg önt?

Mivel rendkívül közvetlen ember, nem nagyon folyamodna megszólítási protokollokhoz. Most a Magyar–tibeti Baráti Társaság és az LMP meghívására látogatott el a Parlamentbe. Ugyanúgy viselkedett Tőkés László püspökkel, európai parlamenti alelnökkel, mint az LMP szóvivőjével. Ugyanúgy paskolgatja a vendéglátók vállát, mint ahogy velem is teszi ezt tolmácsolás közben. Csak odafordul, és igyekszik felszabadultan, kötetlenül társalogni, és ezzel a környezetében lévőket is arra ösztönzi, hogy őszintén és a belsőnk által forduljunk hozzá.

Nagyon nagy szeretettel és tisztelettel beszél róla.
Örülök, hogy ezt mondja. Az a tapasztalatom, hogy nagyon fel tud töltődni az ember a Dalai Láma közelségében. Ez talán a legerősebb és legfontosabb élmény, amellyel gazdagodhatunk, ha találkozunk vele.

Amikor találkoznak, milyen protokoll alapján üdvözlik egymást?

A Dalai Láma félelmetes memóriáján kívül arról is jól ismert, hogy állandóan felrúgja a protokollt. Vele a kormányőröknek azért van rendkívül nehéz dolguk, mert nem tartja be azokat a szabályokat, amelyeket a politikusok általában betartanak. Rendkívül közvetlen személyiség, nagyon emberi módon viselkedik, következésképpen nem várja el azoktól, akikkel találkozik, legyenek buddhista vagy világi emberek, és hogy áhítatos odaadással viseltessenek iránta, de ettől függetlenül természetesen ezt mindig megkapja. A formalitásokat nagyon gyakran szereti figyelmen kívül hagyni, nem azért, mert renitens magatartást akar mutatni, hanem mert közvetlen. Számtalan ilyen esetnek voltam szemtanúja a Parlamentben, illetve az őt fogadó tisztviselőkkel való találkozáskor. Mielőtt megérkezik, beállnak a kamerák, az őt fogadók felsorakoznak, mindenki ismeri a bemutatási protokollt. És akkor őszentsége energikusan beviharzik, és a protokoll onnantól kezdve nem működik. Odamegy az emberekhez, az egyiknek kedvesen meghúzogatja a szakállát, a másiknak megsimogatja az arcát, a sós mogyorót felbontja, és megkínálja a parlamenti képviselőket. Megpaskolgatja a szóvivő kezét, vizet önt a tolmácsnak. Ahogy bennem is, azt hiszem, mindenkiben az a legmeghatározóbb és legmaradandóbb élmény a dalai lámáról, hogy az emberben lévő, alkalmanként túlzó és miszticizáló elvárások ellenére is rendkívül emberi benyomást kelt.

Étkezéskor az ő kedvenc ételeit szolgálják fel?

Őszentsége nem válogatós. Tíz évvel ezelőtti látogatásakor többször is együtt étkeztünk. Meggyőződhettem arról, hogy nem egyedi szempontok alapján összeválogatott ételeket szolgáltak fel neki. Azt viszont tudom, hogy a személyes étrendjében rendkívül fontos számára a reggeli.

Előfordult már, hogy a Dalai Láma előadásának tolmácsolása közben gondja volt a hallottak magyarra fordításával?
A tolmácsolásban hosszú távon nagyon nehéz egyáltalán nem hibázni. Természetesen a tolmács arra törekszik, hogy folyamatosan kellő koncentrációval dogozzon, ne hibázzon, és a lehető legszöveghűbben adja vissza az elhangzottakat. De mondjuk az én szempontomból, a tolmács szemszögéből az is elmondható: őszentségéről az is tudható, hogy nagyon hosszú egységeket mond el egyszerre. Jól emlékszem a legelső látogatására, amikor a Sportcsarnokban minden egyes beszédrészlete közben jó pár oldalt kellett jegyzetelnem, ezeket aztán gyorsan át kell látni, össze kell szedni és vissza kell adni. Ez a mostani előadásai során még inkább így volt, egészen hosszú blokkokban beszélt, előfordult, hogy 15 perces részt kellett lefordítanom – a tolmács természetesen arra törekszik, hogy ne negyed órában adja ugyanezt vissza. Ez nagy szakmai kihívás. És előfordult, hogy az idő hiánya miatt valamit nem tudtam visszaadni, vagy olyan sokat és gyorsan beszélt őszentsége, hogy valamit nem tudtam kellő pontossággal lejegyezni. De ez a követő tolmácsolás velejárója.


Dr. Kiss Attila rámutatott arra: a Dalai Láma előadásai rendkívül összetettek. Budapesti előadásában többek között a világvallások közötti párbeszéd, a belső béke és stabilitás megteremtése, valamint az elemző intellektuális képességek fontosságára hívta fel a figyelmet. Utóbbi egy vallás esetében sokaknak talán nem fontos, de a tibeti buddhizmus nagyon nagy jelentőséget tulajdonít a szellemi-értelmi elemző, intellektuális emberi képességnek. Emellett a dalai láma mély betekintést nyújtott alapvető buddhista és tibeti buddhista vallásos megfontolásokba is. Amikor Kiss Attila elkezdett megismerkedni a buddhizmussal, mindez valamennyire kapcsolódott a tanulmányaihoz is. Később egyetemi és tudományos pályafutása úgy alakult, hogy a kritikai gondolkodásnak és a jelenkori filozófiának olyan irányzataival kezdett el foglalkozni, amelyek kifejezetten azt boncolgatják, hogy hogyan épül fel az ember mint szubjektivitással, öntudattal, önreflexióval rendelkező személyiség, azaz szubjektum. A dalai láma mostani tanításai, amelyek a központi filozófiai mondanivalóját adják a buddhista irányzatnak, szinte szó szerint egybeesnek azokkal a legújabb kori filozófiai meglátásokkal, amelyekkel egyetemi oktatóként foglalkozik. – Érdekes látni, hogy azokat a kritikai-filozófiai-szellemtudományi meglátásokat, amelyeket nyugaton a 70-es évek óta hangoztatnak, a keleti filozófia és a tibeti buddhizmus sok száz vagy több ezer éves hagyományai már nagyon régóta ismerik.

Tibet sorsa nem látszik megoldódni.

Tibet ügyével többször is foglalkozott őszentsége mostani látogatása során, a kérdés mindig előkerül. Az LMP-vel és Tőkés László püspökkel való eszmecseréje során, valamint a felsőházi teremben mondott beszédében is kitért erre. Ez rendkívül összetett kérdés, és tekintettel arra, hogy a kínai keményvonalas hatóságok ismét megszakították a párbeszédet a Dalai Lámával, úgy tűnik, megint holtpontra jutott a tibeti viszonylagos autonómiáért folytatott küzdelem ügye. Meg kell azonban jegyeznem, hogy amikor erről a kérdésről van szó, őszentsége mindig hozzáteszi: a makacs és keményvonalas kínai hozzáállás nem fogja megváltoztatni az ő alapvető hozzáállását és politikai attitűdjét. Tibet soha nem törekedett elszakadásra Kínától, most sem erre törekszik, és az, hogy elutasító magatartást tapasztal a kínai hatóságok részéről, nem jelenti azt, hogy nem fogja szorgalmazni továbbra is a párbeszédet. A Dalai Láma kizárólag az erőszakmentes és tárgyalásos megoldásban hisz, és erre továbbra is nyitott – készen áll a párbeszédre a kínai hatóságokkal.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb