H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
A mai napon szívből üdvözlöm kínai testvéreimet és nővéreimet világszerte, különösen azokat, akik a Kínai Népköztársaságban élnek. A Tibetben nemrégiben lezajlott események tükrében szeretném megosztani veletek a tibeti és a kínai nép kapcsolatáról vallott nézeteimet, és szeretnék egy személyes kéréssel fordulni hozzátok.
Mélyen elszomorít, hogy a közelmúltbeli tragikus események során emberek vesztették életüket Tibetben. Tudok róla, hogy a halottak között kínaiak is vannak. Részvéttel vagyok az áldozatok iránt, együttérzek a családjukkal, és imádkozom értük. A közelmúltbeli békétlenség világosan megmutatta a tibeti helyzet súlyosságát, és nyilvánvalóvá vált, hogy sürgősen találni kell egy békés és kölcsönösen előnyös megoldást párbeszéd útján. Ebben a kritikus pillanatban is kinyilvánítottam a kínai hatóságok felé, hogy készen állok az együttműködésre a béke és a stabilitás megteremtése érdekében.
Kínai testvérek és nővérek, biztosítalak benneteket, hogy nem áll szándékomban
Azzal a kéréssel fordultam a Kínai Népköztársaság vezetéséhez, hogy világosan értsék meg az álláspontomat, és e problémák megoldására „a tényekre alapozott igazság keresése" révén törekedjenek. Szorgalmazom, hogy a kínai vezetés bölcsen gondolja át a helyzetet, és kezdjen érdemi párbeszédet a tibeti emberekkel. Azt is kértem tőlük, hogy tegyenek komoly erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a Kínai Népköztársaságban stabilitás és harmónia legyen, és a nemzetiségek között ne alakuljanak ki ellentétek. Az a mód, ahogy az állami média mutatta a közelmúltbeli tibeti eseményeket, megtévesztő és torzított felvételek felhasználásával, etnikai feszültség csírájának kialakulását eredményezheti, aminek hosszútávon beláthatatlan következményei lehetnek. Ez rendkívül aggaszt engem. Hasonlóképpen, annak ellenére, hogy több ízben a Pekingi Olimpia mellett foglaltam állást, a kínai hatóságok, azzal a szándékkal, hogy éket verjenek a kínai nép és jómagam közé, azt állítják, hogy megpróbálom szabotálni a rendezvényt. Bátorítást ad azonban az, hogy számos kínai értelmiségi és tudós komoly aggodalmának adott hangot a kínai vezetés lépéseivel és azok lehetséges káros hosszú távú következményeivel kapcsolatban, különösen a különböző nemzetiségek közötti viszony vonatkozásában. A tibeti és a kínai nép ősidők óta egymás szomszédaiként élt. A kétezer éves írott történelmünk során voltak időszakok, amikor baráti viszonyban álltunk, sőt házasság révén szövetségre is léptünk, míg más időszakokban harcoltunk egymással. Mivel azonban a buddhizmus Kínában már azelőtt is virágzott, hogy Tibetbe Indiából eljutott, mi tibetiek történelmileg tisztelettel és szeretettel tekintenek a kínaiakra, mint idősebb Dharma testvérekre és nővérekre. Ez közismert a Kínán kívül élő kínai közösség tagjainak körében, akik közül többen vettek részt buddhista előadásaimon, csakúgy, mint azok a kínai anyaországból érkezett zarándokok, akikkel volt alkalmam találkozni. Ezek a találkozások erőt adtak, és úgy vélem, elősegíthetik, hogy a két nép jobban megértse egymást.
A huszadik században hatalmas változások mentek végbe a világ sok részén, így Tibetet is elérte a változás szele. Közvetlenül a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása után a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg behatolt Tibetbe, ami a Kína és
Sajnálatos módon a feszültség, amely 1956-tól kezdett felszínre törni Tibetben, végül az 1959. március 10-i békés lhászai felkeléshez és következésképpen az én száműzetésbe menekülésemhez vezetett. Bár sok tekintetben fejlődött
1974-ben a Kashaggal (kormány) és a Tibeti Nép Küldöttgyűlésének (parlament) szóvivőjével és helyettes szóvivőjével folytatott komoly megbeszélést követően úgy határoztunk, hogy megtaláljuk a Középutat, amely nem törekszik Tibet Kínától való elszakítására, hanem lehetővé teszi Tibet békés fejlődését. Bár abban az időben nem volt kapcsolatunk a Kínai Népköztársasággal, amely akkor a kulturális forradalom időszakát élte, de felismertük, hogy előbb vagy utóbb tárgyalások útján kell rendeznünk Tibet ügyét. Azt is felismertük, hogy – legalábbis ami a modernizációt és a gazdasági fejlődést illeti –
1979-ben az akkori legfőbb kínai vezető, Teng Hsziaoping biztosította a személyes küldöttemet arról, hogy „
Ebben az évben a kínai emberek büszkén és türelmetlenül várják az Olimpiai Játékok megnyitóját. Kezdettől fogva támogattam, hogy
Remélem, hogy Hu Jintao államelnök közelmúltbeli kijelentése, miszerint
Kínai testvérek és nővérek – bárhol éljetek is – mély aggodalommal azzal a kéréssel fordulok hozzátok, hogy segítsetek eloszlatni a népeink közötti félreértéseket. Továbbá azt kérem tőletek, hogy segítsetek békés és tartós megoldást találni
Imáimmal,
A Dalai Láma
2008. március 28.