Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Őszentsége a XIV. Dalai Láma beszéde az Európai Parlament plenáris ülésén

2008. december 11./csütörtök/TibetPress

2008. december 4.
Igen tisztelt Elnök Úr, tiszteletreméltó képviselő urak, hölgyeim és uraim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a mai napon Önök elé állhattam, köszönöm szépen a meghívásukat. Bármerre is járok a világban legfőbb célom, vagy nevezzük elkötelezettségnek, hogy olyan emberi értékekre hívjam fel a figyelmet, mint például a melegszívüség, mely véleményem szerint a boldog élet kulcsa – úgy a magánéletben, mint a családi és társadalmi életben.. A mai modern időkben, úgy tűnik, nem fordítunk elegendő figyelmet belső értékeink iránt. Legfontosabb feladataim egyikének tartom azt, hogy ezen értékek nélkülözhetetlenségét promótáljam a világban.

Másodsorban szeretném felhívni a világ figyelmét a vallások közti harmónia fontosságára. Mi mindannyian elfogadjuk a politika és demokrácia pluralizmusának szükségességét, ezzel szemben úgy tűnik, sokkal hezitálóbbak vagyunk a hit és a vallás pluralizmusának tekintetében. Függetlenül értelmezési és filozófiai különbözőségükre, minden nagyobb vallási hagyomány ugyanazt az üzenetet képviseli szeretetről, könyörületről, toleranciáról, elfogadásról és önfegyelemről. Abban is megegyeznek, hogy valamennyien egy boldog élethez kívánnak segítséget nyújtani. Tehát e két dolog lenne legfontosabb célkitűzésem és elkötelezettségem tárgya.

Természetesen Tibet ügyét is kiemelt érdeklődéssel kezelem, hiszen rendkívüli felelősséggel tartozom a tibetiek felé. Azok iránt, akik továbbra is bennem bíznak és remélnek, még most is, miközben a tibeti történelem legnehezebb időszakát éljük. A tibeti emberek boldogulása, jólétének elősegítése jelenti legfőbb motivációmat, száműzetésben élő legfőbb szószólójuk vagyok..

2001 október 24.-én, amikor is legutoljára abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy az Európai Parlamentben felszólalhattam, megállapítottam, hogy „ eltekintve némi fejlődéstől és gazdasági gyarapodástól, Tibet továbbra is a túléléshez szükséges alapvető problémákkal küszködik.. Tibet-szerte igen komoly mértékben sérülnek az emberi jogok, sok esetben a faji és kulturális diszkrimináció politikájának következményeként. Mindez azonban csupán a szimptómái és következményei egy sokkal mélyebbről fakadó problémának. A kínai hatóságok az övéktől eltérő tibeti kultúrát és vallást fenyegetésként értékelik. Az efajta politika azt eredményezi, hogy egy egyedülálló kultúrával és kulturális identitással rendelkező népcsoport a kihalás veszélyével nézzen farkasszemet..

Ez év márciusa óta, tibetiek – kortól, nemtől, társadalmi rangtól függetlenül- Tibet minden szegletében tüntettek a kínai vezetés Tibettel szemben tanúsított elnyomó és diszkriminatív politikája ellen. Az életüket fenyegető veszély teljes tudatában az ország minden sarkából összesereglett tibetiek – U-Tsang, Amdo és Kham- öregek és fiatalok, férfiak és nők, szerzetesek és hétköznapi emberek, hívők és hitetlenek, beleértve a diákokat is, azért találkoztak, hogy saját elhatározásokból, bátran kifejezhessék a kínai kormány politikájával szemben érzett gyötrelmeiket, elégedetlenségüket és nyílt sérelmeiket. Mélyen elszomorított az, hogy halálos áldozatai is vannak a márciusi zavargásoknak, tibetiek és kínaiak egyaránt Az első pillanattól önuralomra szólítottam fel a kínai hatóságokat. Mivel a kínai vezetés engem vádolt a nemrégiben Tibetben lezajlott események kirobbantásával, többször kérvényeztem,hogy egy független, nemzetközi viszonylatban is elismert testület végezzen mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatot az adott ügyben. A kérvény mellé egy Dharamsalaba, Indiába szóló meghívót is csatoltam. . Amennyiben a kínai kormány bármiféle bizonyítékkal rendelkezik, hogy alátámassza roppant súlyos állításait, azt haladéktalanul ország világ tudomására kellene hozniuk..

Nagyon szomorú, hogy a kínai hatóságok brutális módszerekhez folyamodtak a tibeti tüntetések leverésére. . Annak ellenére tették mindezt, hogy számos külföldi vezető, kormányfő, nemzetközi tiszteletnek örvendő személyiség szólalt fel az erőszak ellen és az önuralom mellett. A sajnálatos események során sok tibetit megöltek, ezreket sebesítettek meg és tartóztattak le. Nagyon sokan vannak, akiknek sorsáról semmit sem tudunk. Sőt, miközben én itt állok most Önök elött, Tibet területének jelentős részén felfegyverzett rendőr és katonahadak állomásoznak.. Nagyon sok helyen a tibetiek továbbra is állandó hadiállapotban, tényleges statáriumban kénytelenek élni. Folyamatos rettegésben és megfélemlítésben. A tibetiek saját országukban a bármikori letartóztatástól való félelemmel kell, hogy együttéljenek. Mivel sem nemzetközi megfigyelőket, sem újságírokat vagy akár túristákat nem engednek be Tibet nagyon sok területére, mély aggodalmat érzek a tibetiek sorsa iránt. Jelenleg a kínai kormány teljeskörű hatalmat, minden tekintetben szabad kezet élvez Tibetben. Ez olyan, mintha a tibetieket halálra ítélték volna, egy ítélet, melynek célja a tibeti lélek eltörlése a föld felszínéről.

Az Európai Parlament több tiszteletreméltó képviselője elött közismert kitartó és folyamatos erőfeszítésem annak érdekében, hogy párbeszédekkel és tárgyalásokkal egy mindannyiunk számára megfelelő, elfogadható megoldást találjunk Tibet problémájára. 1988-ban, Strasbourgban, az Európai Parlament gyűlésén ugyanebben a szellemben terjesztettem egy hivatalos indítványt azt kérelmezve, hogy a tárgyalások ne az elszakadást és Tibet függetlenségét célozzák meg. Azóta a kínai kormánnyal fenntartott kapcsolatunk nagyon sok nem várt fordulatot vett. 2002-ben, egy majd 10 esztendőig tartó időszak után, újra felvettük a közvetlen kapcsolatot a kínai vezetéssel. Követeim hosszadalmas, kiterjedt tárgyalásokat folytattak a kínai vezetőség képviselőivel. Ezeken a tárgyalásokon egyértelműen kinyilvánítottuk a tibeti nép szándékait. Az én középutas törekvésem hivatott biztosítani a tibetiek számára a valódi autonómiát a Kínai Népköztársaság alkotmányának hatályain belül.

Ez év júliusának első és második napján, a pekingi megbeszélések hetedik fordulójának ideje alatt, a kínai fél felkért bennünket arra, hogy adjuk elő Tibet autonómiájának megvalósítására vonatkozó elképzeléseinket. Ennek megfelelően 2008 október 31.-én benyújtottunk egy memorandumot a kínai kormánynak, mely a tibeti nép teljes autonómiájára vonatkozó nézeteinket tartalmazta. A memorandum összegzi álláspontunkat és azt, hogy miként lehet összeegyeztetni a tibeti nemzet autonómiára és önkormányzati hatáskörre vonatkozó alapvető igényeit. Egyetlen céllal nyújtottuk be indítványunkat, mégpedig azzal, hogy tiszta szándékkal mutathassunk rá Tibet valós gondjaira. Bizakodtunk abban, hogy a felmutatott jószándék fényében, a memorandumban leírt problémák megoldhatóak.

Sajnálatosan a kínai partner teljes egészében visszautasította az általunk benyújtott memorandumot. Javaslatainkat „ fél-függetlenség” és „ álarcos függetlenség” kifejezésekkel illette és persze ezáltal elfogadhatatlannak minősítette. Mi több a kínai fél „ etnikai tisztogatás” vádjával támad bennünket, mivel az általunk leírt dokumentumban kérjük az autonóm területek jogainak elismerését „ a lakhatás, a letelepedés és munkavállalás illetve gazdasági tevékenységek szabályozását azon személyek esetében, akik a Kínai Népköztársaság területeiről tibeti területre kívánnának költözni.”

Indítványunkban egyértelműen megállapítjuk, hogy nincs szándékunkban a nem-tibetiek kitoloncolása Tibet területéről. Mi elsősorban a nagy tömegben, irányítottan tibeti területekre telepített Han kínaiak és más nemzetiségűek okozta helyzetre mutattunk rá, miszerint a nagy létszámú betelepítések az őslakos tibetiek kiszorítását, marginalizációját eredményezi, veszélyeztetve Tibet amúgy is törékeny természetes környezetét. A tömeges migrációból fakadó nagyvolumenű demográfiai változások sokkal inkább a tibetiek beolvadásához mint sem a Kínai Npéköztársaságba való integrációhoz vezethet, egyben lépésről lépésre a tibeti nép identitásának és eltérő kulturájának semmivé válását eredményezi.

A Mandzsuriából, Belső Mongóliából és Kelet Turkesztánból a Kínai Népköztársaság területére betelepítettek esetéből világosan kiderül milyen elsöprő erejű következményekkel jár ha a domináns Han nemzetséget tömeges mozgalomként a kisebbségben lévő nemzetiségi csoportokra telepítik. Napjainkra a mandzsu népek írás- és szóbelisége valamint saját kultúrája gyakorlatilag kihalt. Belső Mongóliában a 24 millió lelket számláló lakosság 20%-a az őslakos mongol.
Annak ellenére, hogy néhány a kemény-vonalat képviselő kínai hivatalnok az ellenkezőjét állítja, az Önök rendelkezésére bocsátott memorandum másolatokból egyértelműen kiderül, hogy mi őszintén feltártuk a kínai kormány aggodalmait a szuverenitás és területi integráció kérdésében. A memorandum magyarázattal szolgál. Mindenesetre megköszönném kommentárjaikat és javaslataikat.

Szeretném kihasználni a lehetőséget, hogy az Európai Parlamenthez és az Európai Únióhoz folyamodhatom és kérhetem segítőszándékukat, hogy fáradtságot nem sajnálva, magasszintű tárgyalások során, győzzük meg a kínai vezetést arról, milyen fontos lenne egy olyan megoldást taláni, mely mindkét fél – a kínai és a tibeti- közös érdekét szolgálná.

Miközben én határozottan visszautasítok mindennemű erőszakot és annak a mostani harcban való alkalmazását, kétségtelenül jogunkban áll felkutatni minden rendelkezésünkre álló politikai opciót. A demokrácia szellemében összehívtam egy találkozót a számüzetésben élő tibetiek részvételével, hogy megvitathassuk a tibetiek helyzetét, a tibeti események helyzetét valamint mozgalmunk jövőjét. A találkozót 2008 november 17 és 22 között tartottuk Dharamsala-ban, Indiában. Az a tény, hogy a kínai vezetés milyen negatívan reagált kezdeményezésünkre megerősítette a tibetiek feltételezését, miszerint a kínai kormánynak esze ágában sincs bármiféle közös megállapodást eredményező megoldást elősegíteni. A tibetiek közül sokan úgy gondolják, a kínai kormány minden igyekezetével azon dolgozik,hogy erőnek erejével és teljes mértékben bekebelezze és beolvassza Tibetet a Kínai Népköztársaságba. Ők ezért Tibet teljes függetlenségét követelik. Mások támogatják a saját döntés és egy referendum jogát Tibetben. Az imént felsorolt külön vélemények ellenére a Különleges Találkozó résztvevői egyhangulag felhatalmaztak arra, hogy én válasszam ki a legmegfelelőbb javaslatot, tekintetbe véve a fennálló helyzetet, a Tibetben, Kínában és a világ más tájain bekövetkezett változásokat. Tanulmányozni fogom azokat jelentéseket is, melyeket a világ minden táján megtalálható tibeti közösség majd 600 vezetője és delegátusa küldött el, beleértve a Tibetben élőktől begyűjtötteket is.

Én magam rendületlenül hiszek a demokráciában. Következésképpen szakadatlanul arra buzdítom a számüzetésben élő tibetieket, hogy ne hagyjanak fel a demokráciára való törekvéssel. Jelenleg a tibeti menekültek közössége azon kevesek közé tartozik – más számüzetésben élő közösségek tekintetében- akiknek sikerült létrehozni a demokrácia három alappillérét, azaz a törvényhozási, bírói és közigazgatási testületet.
2001-ben egy újabb hatalmas lépést tettünk a demokrácia felé, amikor is elértük, hogy népszavazással döntsenek a számüzetésben lévő tibeti kormány kabinet -/ Kashag / elnökének személyérő

Én mindig fenntartottam azt a véleményemet, hogy végsősorban a tibetiek mára már felnőttek ahhoz a feladathoz, hogy maguk határozzanak Tibet jövőjéről. Mint azt Pundit Nehru, India első miniszterelnöke 1950 december 7.-én az indiai parlamentben megjegyezte: „ Tibettel kapcsolatban az utolsó szó joga a tibeti népet illeti és rajtuk kívül senki mást.”

Tibet ügye olyan dimenzióval és szövevényeséggel bír, ami már jóval túlmutat a 6 millió tibeti sorsán. Tibet Kína és India között helyezkedik el. Századokon keresztül Tibet játszotta a békés boxzsák szerepét a Föld két legnépesebb országa között. Ennek ellenére 1962-ben, csupán néhány évvel az úgy nevezett „ békés felszabadítás” után, a világ szemtanúja lehetett a két ázsiai óriás közti legelső összecsapásnak. Mindez világosan mutatja a tibeti kérdés azonnali és békés megoldásának fontosságát, mint bizonyítékát a két ázsiai nagyhatalom közti tartós és tökéletes bizalomnak és barátságnak. A tibeti ügy egyben rámutat Tibet törékeny környezeti állapotára is, mely természeti állapot – és ebben tudósok is egyetértenek- rendkívüli kihatással van az ázsiaiak milliárdjaira. Ázsia legnagyobb folyói a tibeti fennsíkról erednek A tibeti gleccserek képezik a Föld legnagyobb jégtömbjét, nem számítva a Sarkvidékeket.Számos környezetvédelmi szakember Tibetet tartja a harmadik sarkvidéknek.. Abban az esetben, ha folytatódik a Föld felmelegedési folyamata, az Indus egyszerűen kiszáradhat az elkövetkezendő 15-20 évben. Tibet kulturális öröksége a buddhizmus alapelveire, az együttérzésre és az erőszakmentességre támaszkodik. Ez az örökség nem csupán a 6 millió tibetit, hanem a Himalája mentén, Mongóliában, Oroszországban élő több mint 13 millió embert is érinti, nem beszélve a napról napra növekvő számú kínai testvéreinkről, aki valamennyien ezt a kultúrát vallják magukénak. Azt a közös kultúrát, melynek megvan az ereje ahhoz, hogy egy békés és harmónikus világot hozzon létre..

Az én alapelvem az, hogy mindenkor reméljem a legjobbat és készüljek fel a legrosszabbra. Ebből kiindulva azt tanácsoltam a száműzetésben élő tibetieknek, tegyenek meg mindent a fiatalok neveléséért, felkészítéséért.. Tegyék mindezt annak érdekében, hogy a száműzetésben is erősítsük kulturális és vallási intézményeinket gazdag kulturális örökségünk megőrzéséért. Ezenkívül tegyenek meg mindent a demokrácia intézményének és a civil társadalomnak a terjesztése és megerősítése érdekében a tibeti menekültek közössége körében.Száműzetésben élő közösségünk egyik legfőbb célkitűzése kulturális örökségünk megőrzése, minden körülmények között, ahol ezt szabadon megteheti ott szószólója lehet a Tibetben rabságban tartott honfitársainknak. Az elöttünk álló feladatok és kihívások ijesztőnek hathatnak.. Mint minden menekült közösségnek, a mi lehetőségeink is korlátozottak. Mi tibetiek, szembe kell hogy nézzünk azzal a valósággal, hogy a száműzetés bizony még jó sokáig eltarthat.. Ezért aztán hálával tartozom az Európai Úniónak, hogy támogatja kulturális és oktatásügyi törekvéseinket.

Semmi kétségem azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament Kína iránt tanúsított következetes és elvi alapon nyugvó kötelezettsége hatással lesz a Kínában immár tapasztalható változási folyamatra. Az általános trend : még több nyitottság, még nagyobb szabadság, demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása. Előbb vagy utóbb Kína kénytelen lesz követni a már világszerte elfogadott irányzatot.. Ebben a kontextusban azt szeretném tanácsolni az Európai Parlament képviselőinek, hogy a rangos Shakharov-díjat a kínai Hu Jia-nak, az emberi jogok védelmezőjének adják. Nagyon fontos jelzésértéke lenne. Kína mai helyzetét tekintve, megvan minden lehetősége arra, hogy jelentős vezető szerepet tölthessen be a világ nemzetközi porondján.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben betölthesse ezt a szerepet, úgy gondolom, Kínának elsősorban nyitottságot, átláthatóságot, törvénytiszteletet , információs és gondolatszabadságot kell biztosítani.Nem kétséges az sem, hogy a nemzetközi közösség képviselőinek Kínával kapcsolatos viselkedése és politikája hatással lesz a Kínában bekövetkező változásokra..

A kínai kormány Tibettel szemben tanúsított folyamatos és szerfelett merev magatartását ellensúlyozva, szerencsére a kínaiak közül – különösen a jól informált és jól képzett körökben- egyre többen fordulnak megértéssel és szimpátiával a nehéz helyzetben lévő tibetiek felé. Annak ellenére, hogy a kínai kormányzatba vetett hitem , már ami a Tibettel szembeni kapcsolatára vonatkozik, egyre kevesebb lesz, a kínai emberekben továbbra is rendületlenül hiszek. Ezért aztán azt javasoltam a tibetieknek, tegyenek közös erőfeszítést és nyújtsák ki kezüket a kínai emberek felé.Kínai értelmiségiek nyíltan kritizálták a kínai kormány kemény intézkedését a márciusi tibeti tűntetések leverésére. Egyben felszólították a kínai vezetést, hogy fékezze meg magát és folytasson párbeszédet a tibeti problémák megoldása érdekében.Kínai ügyvédek nyilvánosan tettek ajánlatot arra, hogy jogi képviseletet nyújtanak a letartóztatott tibeti tűntetőknek. Mára egyre nő kínai testvéreink megértése, együttérzése, szimpátiája, támogatása és szolidaritása a nehéz helyzetben lévő tibetiek és legitim törekvéseik iránt. Mindez a lehető legbíztatóbb dolog. Szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni bátor kínai testvéreinknek az irántunk érzett szolidaritásukat.

Ezenkívül szeretném megköszönni az Európai Parlament tagjainak is kitartó bíztatásukat és támogatásukat ebben a jogos és erőszakmentes tibeti harcban. Együttérzésük, támogatásuk és rokonszenvük mindig sokat jelentett, nagy erőforrást és bátorítást nyújtott a tibetieknek, Tibetben és az országon kívül is. Külön köszönetet szeretnék mondani az Európai Parlament Tibet Inter-Group tagjainak, akik nem csupán rávilágítottak politikai tevékenységük során a tibeti nép tragédiájára, hanem szívügyüknek is tekintették azt.Az Európai Parlament által a tibeti eseményekkel kapcsolatos számos megoldás előterjesztése nagy segítséget jelentett a tibetiek roppant nehéz helyzetének nyilvánosságra hozatalában, valamint abban, hogy európai nép és az európai kormányok is bekapcsolódjanak az események megoldásához vezető folyamatba.

Az Európai Parlament Tibet iránt tanúsított rendületlen támogatása nem maradhatott titokban a kínaiak elött. Nagyon sajnálom ha ez bárhol is feszültséget keltett az EU-Kína kapcsolatban Mindezek ellenére szeretném megosztani Önökkel legőszintébb reményemet és hitemet a tekintetében, hogy Tibet és Kína jövője túllép majd a bizalmatlanságon és egy olyan kapcsolatot eredményez, amely a kölcsönös tiszteletre, bizalomra és a közös érdekek felismerésére támaszkodik- függetlenül a jelenlegi rendkívül zord tibeti belső állapotoktól és a küldötteim illetve a kínai vezetés között lezajló párbeszédek holtpontra jutásától.
Nincs kétségem abban, hogy az Önök által kifejezésre juttatott folyamatos, a tibeti nép iránt kinyilvánított támogatás hosszútávon pozitív hatással bír és segít létrehozni azt a szükséges politikai környezetet mely meghozza a békét Tibet számára Következésképpen az Önök rendületlen támogatása elengedhetetlen.
Nagyon köszönöm azt a megtiszteltetést, hogy gondolataimat megoszthattam Önökkel.

Brüsszel, 2008 december 4.




Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb