Ősi sírok az ujgurok földjén

2011 március 4./barikád.hu/TibetPress

Az ujgurok földjén, a kínai Hszincsiang Autonóm Tartományban a régészek különleges sírcsoportot találtak. A több mint tízezer négyzetméteren elterülő, háromezer évesre datált páratlan lelet együttesre a Hami régióban bukkantak.

 A Chinanews arról tudósított, hogy a hely az ősi selyemút déli peremén található. Arról a vidékről még nem került elő ilyen jelentős leletegyüttes, nem csoda, hogy az ott ásó régészeket is megdöbbentette, amit eddig feltártak. Az akkori paradicsomi környezetben különleges tárgyakra és ősi kultuszok nyomaira bukkantak.

Árulkodó jelek

A Hami Kulturális Emlékek Irodájának igazgatója azt nyilatkozta, hogy a régészek már több mint 150 ősi sírt tártak fel az idei év első két hónapjában. Az ásatási területen a régészek különleges anyagfajtákra figyeltek fel, valamint egyedi sír építészeti megoldást vettek szemügyre. Az ott nyugvó embereket különleges módon temették el.

Az ujgurok földjéről most először került elő áldozati oltár, ahol az ősi, valószínűleg az ott megtelepedett szkíta népek szertartást végezhettek az ősök tiszteletére. A sírokból kerámia és jó állapotú fa került elő, de találtak kövekből, csontból, sőt szaruból készült tárgyakat is. Talán a sírok etnikai meghatározását a legjobban a bronztárgyak és vasérc maradványok segítik.

Szkíták temetője

A belső-ázsiai térség kutatói már évtizedekkel korábban megállapították, hogy a fémművesség egyes ágait, így például a bronzöntést a szkíta népek honosították meg a Távol-Keleten, így nagyon valószínű, hogy ezt a helyet is a mi keleti rokonaink, a szkíták lakták. Ez már azért is lehetséges, mert a Selyemút dzsungáriai szakasza csak a Kr. e. 2. század végén került a Han-dinasztia fennhatósága alá, előtte szkíta, vagy szaka népek uralták, akiket a Kr. e. 2. század elején a hunok integráltak birodalmukba.