Ősi kincsek védelmében

2012. január 31. /barikád.hu/TibetPress

A Kis-Kaukázus szívében rejlő ősi kincsek kerülhetnek veszélye a néhány éve megindult rézbányászat miatt. Örményországban a régészek és ökológusok tiltakoznak Tegut város melletti kitermelés ellen.

A Szeván (Göjdzse) tó északi felén lévő Tegut város melletti erdőségekben már néhány éve megindult a rézbányászat, mely ökológiai katasztrófával fenyeget, szigorúan védett növény- és állatfajok pusztulhatnak ki. Ezzel egy időben sok páratlan történeti emlék is végveszélybe került.

Szuren Hoboszjan, a teguti régészeti expedíció vezetője elmondta, hogy az eddigi vizsgálataik alapján 1500 hektáron elterülő régészeti lelőhelyet azonosítottak be, ami annak köszönhető, hogy a tóvidék környékét már az első ókori emberi közösségek is felfedezték. Az ott kialakult anyagi kultúra szétterjedt a környéken, Észak-Irántól egészen Palesztiniáig. Talán a régi mezopotámiai forrásokon alapuló Biblia is azért kötheti ide az ősi civilizáció kezdetét, mert az Ararát környékéről a késő neolit kortól valóban onnan terjedt ki egy fejlett műveltség.

Az örmény régészek eddig három, ötezer évvel ezelőtt virágzó bronz település nyomait tárták fel, mely egyedülálló felfedezés a Kis-Kaukázus vidékén.

A szkíták elődei?

A Szeván-tó környékén, valamint a tőle nyugatra fekvő Ararát-hegy mellett a régészek a 20. századtól kezdve feltárták a Kura-Arax kultúra leleteit, mely a Kr. e. 3400-2000 közötti korszakban egységbe foglalta a Kaukázus vidékét.

Ennek első, korai emlékeit a mai Örményországban találtak meg, mely évezredek óta a lovas népek otthonául szolgált. Onnan terjedt tovább északra, Grúziába, ahol Kr. e. 3000 körül jelent meg ez a „nép”. Ez az ősi kultúra kisugárzott nyugatra, Kisázsia felé, a Fekete-tenger irányába, majd délnyugatra, Kilikiába és elérte a Közel-Keletet. A mai Észak-Iránban, az Urmia-tó környékén is találtak oda kapcsolható emlékeket. Néhány régész a hurrikhoz köti ennek a műveltségnek a létrehozását és szétterjesztését, hiszen ők voltak azok a kora-bronzkorban, akik meghonosították a lovas műveltséget Mezopotámiában és fejlett fémművességet hoztak létre. A Kura-Arax régészeti kultúrához tartozók a hely földrajzi adottságaitól függően különleges falvakban, sőt erődített városokban éltek. A régészek azt feltételezik, hogy a kultúra szorosan kapcsolódik a közeli, Kr. e. 3. évezredben virágzott majkopi kultúrához, melyben néhány kutató már a szkíták elődeit vélték felfedezni.

Ősi borászati műhely

A Biblia szerint a vízözönt túlélő Noé az Ararát-hegy körül bortól részegedett le. A régészek meg is találták ennek az ősi borászatnak a nyomait. Nemcsak ott, hanem Tegut város mellett is ráleltek a borkészítés középkori eszközeire, többek között 12-13. századi szőlőprésekre. Úgy tűnik, hogy az ősi borkészítés Arméniában nem szűnt meg az arab hódítással, hanem tovább virágzott és az egyik fontos mezőgazdasági terméknek számított a térségben.