Ősi áldozat emléke

2011. április 11./barikad.hu/TibetPress

Kárpátalján Denikő és Ungvár várához kapcsolódnak ilyen történetek, de a 16. században megerősített Szigetvárat is hasonló áldozattal erősítették meg. Természetesen a legismertebb történetek Erdélyből kerültek elő, ahol Kőműves Kelemenné balladájának különféle változatairól hallhatunk. Sőt, nemcsak a népköltészet őrizte meg ezen ősi áldozati formát, hanem régészeti leletek is utalnak ennek meglétére.

Finnugristáink természetesen a mi ősi balladai hagyományunkat mások kezére akarták játszani. Előbb azt találták ki, hogy mi a románoktól vettük ezt, majd elméletüket azzal cifrázták, hogy a magyar falba építés története a Balkánon alakult ki és onnan jutott a Kárpát-medencébe.

Kaukázusi mondák

Vargyas Lajos vizsgálódásai révén kiderült, hogy a balkáni népeknél is meglévő „falba építés” motívum a magyaroktól származik, ők pedig a Kaukázusból hozhatták magukkal vándorlásaik során. A térségben a grúzoknál talált hasonló történeteket. A magyar kutató szerint a belső-ázsiai hősepikai elemet tartalmazó magyar ballada eredete a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza.

Ez a két megállapítás nagyon fontos a további vizsgálódásainknál, hiszen a Kaukázustól keletre lévő példák azt jelzik, hogy a magyarság műveltség gyökerei nemcsak Ázsia és Európa határán találhatók meg, hanem elnyúlik egészen Belső-Ázsiáig, ahová a szkíta és hun népek hagyománya kisugárzott.

A brit szarmaták emléke

A Kaukázusi térséghez szorosan kapcsolódik az angliai szigeteken fennmaradt Merlin monda azon eleme, mely szerint a hegyen lévő várat emberáldozattal akarták megerősíteni és egy olyan fiút akartak feláldozni, aki nemcsak földi eredetű. Littleton és Malcor kutatásaiból tudjuk, hogy az Arthur mondakör alapja a Kaukázusban élt szarmata csoportból ered, tehát a falba építés motívuma is onnan kerülhetett a brit területekre.

Irány Hunnia!

Vargyas kutatásait kiegészítendő, a Kaukázustól keletre is megvan az ősi építőáldozat. Közép-Ázsiában, Dév-kala váráról szintén a magyarhoz hasonló rege maradt fent, ráadásul a közép-ázsiai dév, vagyis démon szó megegyezik a magyar Déva várának nevével, amely Kőműves Kelemenné történetének helyszíne. Déva várát a helyi monda szerint tündérek, vagyis nem emberi lények építették, tehát akár elnevezésbeli egyezésről is beszélhetünk. A legkeletibb falba építési történet a Kínai Nagy Falhoz köthető, oda az elhunyt építőmunkások csontjait temették el. Van azonban közvetlen a hunokhoz köthető építőáldozat is. Tongvancsenget, vagyis Fehérvárat a következő módon építették: “Amikor Helian Bobo megtervezte Tongwan várost, Chi-gan Ali-t nevezte ki az építkezés főnökévé. Ali nagyon mesteri építész volt, de természete nagyon kegyetlen volt. A palota falait nagy erővel építették. Ha a falon lyukat lehet fúrni, akkor ő (Chi-gan Ali) azonnal megölte a fal építőjét, és testét beépítette testét a falba.”

A rendelkezésre álló példák alapján ez az ősi népköltészeti kincsünk is szkíta-hun hagyományból ered, melyet tőlünk tanulhattak meg más népek.

OB - barikad.hu