Országgyűlési Határozati javaslat Tibet ügyében 1996

1996. október 14./Budapest/TibetPress

Az Országgyűlés - tekintettel arra, hogy Tibet etnikai, vallási identitását, történetileg kialakult sajátosságait az emberiség közös kulturális örökségének tekinti; - látva azt a konfliktust, amely a Kínai Népköztársaság Tibetben folytatott politikája következtében a hatóságok és a helyi lakosság között kialakult; - különös tekintettel a betelepítésekre, az etnikai arányok tudatos megváltoztatására, az identitás erőszakos megváltoztatásának kísérleteire, az ottani politikai mozgalmakkal szemben alkalmazott erőszakra, a gyermekként azonosított pancsen láma elhurcolására és fogva tartására és ezáltal a tibeti egyház belügyeibe való beavatkozásra; - a Tibetben az előbb említett történéseket csak példaként sorolva az ottani államhatalmi gyakorlatot joggal általánosíthatóan is az egyetemes emberi jogokba ütközőnek tekintve; - hivatkozva az önrendelkezés nemzetközileg elfogadott általános elvére; - elismerve a tibeti népnek az önrendelkezésért, sajátos világának megőrzéséért folytatott küzdelmét; - folytatva azt a magyar hagyományt, amely Kőrösi Csoma Sándorral kezdődően a tibeti világ megismerését és megismertetését az identitás megőrzésének óhajával kapcsolja egybe; - saját népének történelméből is tudatosítva ez alkalommal azt, hogy a külső civilizátorok által hirdetett és megvalósított erőszakos változtatások több kárral, mint haszonnal járnak; - emlékeztetve a magyar 1956-os forradalom és az 1959-es tibeti népfelkelés közötti párhuzamokra kinyilvánítja álláspontját, amely szerint kívánatos, hogy - a Kínai Népköztársaság tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat és vessen véget az erőszak alkalmazásának, - a KNK kormánya hagyjon fel azon politikai és gyakorlati lépésekkel, amelyeknek célja a tibeti kultúra tönkretétele, akár nagyarányú betelepítésekkel, akár a tibeti kultúra reprezentánsainak, az ottani autonómia hirdetőinek üldözésével, nők sterilizálásával vagy bármi más módon történjék is, - tartsák tiszteletben a tibeti nép önrendelkezésen alapuló gazdasági, szociális, kulturális jogait - kezdjenek tárgyalásokat a dalai láma által képviselt tibeti mozgalmakkal, különös tekintettel arra, hogy a tibeti emigránsok nem az elszakadás, hanem a KNK-n belüli autonómia álláspontját vallják, - bocsássák szabadon a politikai foglyokat, - hagyjanak fel a tibeti vallási ügyekbe való beavatkozással, az erre egyedül hivatott tibeti egyház álláspontja alapján rendezzék a pancsen láma helyzetét. Ez a határozat a kihirdetés napján lép életbe.
INDOKOLÁS: Szükségesnek tartjuk, hogy az Országgyűlés Tibet ügyében is állást foglaljon. 1956-ban a szabadságáért küzdő magyar nép is elvárta, és a világ sok országától meg is kapta azt a szolidaritást, amely erőt adott harcához. Úgy gondoljuk, hogy most miután elnyertük szabadságunkat, nekünk is kötelességünk kifejezni együttérzésünket és megértésünket egy másik nép szabadságküzdelme iránt. Erre a kötelességünkre az 56-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója is figyelmeztet bennünket. Szükségesnek tartjuk a Tibet ügyében történő állásfoglalást azért is, mert erre már példát mutatott a közelmúltban több európai demokratikus ország is, így Németország és Belgium. A közeljövőben hazánkba látogat őszentsége a Dalai Láma, e határozati javaslattal a látogatást kívánjuk köszönteni.
Budapest, 1996. október 14.