Őrizetbe vették Julian Assange-ot, a WikiLeaks alapítóját

2010. december 7./MTI/Stop.hu/TibetPress

A brit rendőrség kedden egy svéd nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vette Julian Assange-ot, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját. A brit rendőrség tájékoztatása szerint a férfi feladta magát, s egy londoni rendőrőrsön vették őrizetbe helyi idő szerint délelőtt fél tízkor.
A férfi a nap folyamán áll bíróság elé, amikor is valószínűleg meghatározzák kiadatásának időpontját. Ennek az őrizetbe vételtől számított 21 napon belül meg kell történnie.

Assange-ot a svéd hatóságok egy rendbeli kényszerítéssel, két rendbeli szexuális zaklatással és egy rendbeli nemi erőszakkal gyanúsítják - tudatta közleményében a brit rendőrség. Assange idén Svédországban töltött egy kis időt, ahol két svéd nő - a WikiLeaks önkéntesei - vádolták meg nemi erőszakkal és szexuális zaklatással. A svéd ügyészség ez alapján indított vizsgálatot, majd azt beszüntette, végül pedig újraindította nyomozást a két svéd nő állításainak kivizsgálása érdekében. A férfi terhére rótt vádak, amennyiben bizonyítást nyernek, maximum négy éves börtönnel sújthatók.

A férfi svéd ügyvédje azt mondta, hogy ügyfele harcol a kiadatás ellen. Meg van győződve ugyanis arról, hogy a külföldi hatalmak befolyásolják Svédországot a kérdésben.

A közérdekű adatok teljeskörű nyilvánosságáért gerillaháborút folytató WikiLeaks portál idén tavasszal robbant a nemzetközi köztudatba, amikor közzétettek egy brutális, 2007-es dokumentumfelvételt, amelyet egy amerikai katonai helikopter fedélzeti kamerája rögzített. Ezen két helikopter civil lakosokat öldös le Bagdad egyik külvárosában, köztük két Reuters-alkalmazottat.

Júliusban ismét robbantott a WikiLeaks, amikor tekintélyes, számos titkos anyagot tartalmazó iratcsomagot tettek közzé az afganisztáni háborúval kapcsolatban. A 91 ezer amerikai - katonai és diplomáciai - dokumentum megjelenése után a Fehér Ház azzal vádolta a portál készítőit, hogy nemzetbiztonsági szempontból igencsak aggályos lépésük amerikaiak és szövetségeseik életét fenyegeti.

Néhány nappal ezelőtt pedig mintegy negyedmillió levelet publikáltak, amelyeket amerikai diplomáciai szervezetek munkatársai fogalmaztak, meglehetősen kendőzetlenül jelentve a washingtoni külügyminisztérium felé sokszor bizalmas megbeszéléseikről.

A kiszivárogtatások után hajtóvadászat indult a svéd székhelyű WikiLeaks alapítója, az ausztrál származású, 39 éves Julian Assange ellen. Washington és Canberra nemzetbiztonsági vonalon próbálkozik, Svédország viszont nemes egyszerűséggel nemi erőszak gyanúja miatt adott ki nemzetközi körözést.

Assange korábban Svédországban élt és a svéd vádhatóság pénteken juttatott el második európai letartóztatási parancsot a brit hatóságokhoz, az elsőt ugyanis adatkiegészítés szükségességére hivatkozva a brit hatóságok visszautasították.

A férfi a Guardian című baloldali napilap múlt heti, internetes olvasói "fogadóóráján az mondta, hogy életveszélyes fenyegetéseket kap, és az ausztrál hatóságok gyakorlatilag kitiltották őt hazájából. Utalt arra is, hogy a portál folytatja tevékenységét.

Arra a kérdésre, hogy várt-e ilyen mértékű globális hatást a kiszivárogtatásoktól, Assange azt válaszolta: kezdettől hitt abban, a "WikiLeaks mint koncepció" globális szerepet fog betölteni. Hozzátette ugyanakkor: eleinte úgy gondolta, hogy inkább két évbe telik majd, semmint négy évbe, mire "mások is felismerik ezt a fontos szerepet ... tehát a menetrendhez képest kis lemaradásban vagyunk, és még sok tennivalónk van".

A személyes biztonságára vonatkozó kérdésre elmondta, hogy ő és munkatársai kapnak fenyegetéseket, de megteszik a megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket, "már amennyire ez lehetséges, amikor az ember egy szuperhatalommal áll szemben".