Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Orbán realista külpolitikát választott

2010. november 9./MTI/hírextra.hu/TibetPress

A realista külpolitika mellett tette le a voksát Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a keleti országok erős világgazdasági befolyására hívta fel a figyelmet a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok.

Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a kormányfő az említett "Kelet felé fordulással", illetve a "közép-európai, azon belül is az észak-déli irányú együttműködés erősítésével" nem az "ideológiavezérelt" külpolitikát választotta.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a Fidesz transzatlanti, illetve uniós elkötelezettsége a fentiek ellenére sem megkérdőjelezhető, a kormányfő ugyanis úgy beszélt a "keleti szélről", hogy közben rögzítette: Magyarország "nyugati zászló alatt" hajózik.

Az Oroszországgal való kapcsolatra kitérve aláhúzta: a kormánynak olyan realista együttműködést kell kialakítani Moszkvával, amely középtávon nem veszélyezteti a két ország kapcsolatát, de nem vonja maga után a "Kreml-barátság" bélyegét sem, illetve tekintettel van a gáz- és olajvezetékek hosszú távú diverzifikációjára is.

Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett "keleti nyitás" nem az előző kormányok, hanem a Fidesz saját külpolitikájában jelent újdonságot.

A Fidesz ugyanis először kormányra kerülve, majd ellenzéki pártként is inkább elutasító volt a nagy keleti országokkal, leginkább Oroszországgal és Kínával szemben - fejtette ki a Political Capital szakértője.

Hozzátette: amíg a Fidesz korábban élesen támadta a Gyurcsány-kormány gázstratégiáját, Kína esetében pedig rendszeresen felemlegette Tibet és az emberi jogok kérdését, addig a második Orbán-kormány még elődeinél is intenzívebb, elsősorban gazdasági kapcsolatokra törekszik a Kelettel.

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője megerősítette: a "keleti szél magyar vitorlába fogása" már több mint fél évtizede megkezdődött, így szerinte a kabinet az elődei által "kitaposott utat" követi.

A Magyar Kornélia politológus által a közelmúltban felvásárolt intézet elemzője azonban azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Orbán Viktor kifejezetten gazdasági vonatkozásban használta a "keleti szél" fogalmát, így azt az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására irányuló, szerinte "kétségkívül aggasztó törekvések ellenére" sem életszerű belpolitikai dimenzióban értékelni.

Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor állásfoglalása Magyarország közelgő EU-elnöksége szempontjából sem jelent problémát. A Political Capital igazgatóhelyettese szerint bár az Európai Unió szintjén nem beszélhetünk "keleti nyitásról", az egyes tagállamok, köztük a legnagyobbak, például Nagy-Britannia, vagy Franciaország is szoros üzleti kapcsolatot ápol Kínával.

Az elemzők mindemellett egyetértettek abban, hogy a magyar közvélemény nem túl fogékony az általános külpolitikai kérdésekre, így szerintük Orbán Viktor állásfoglalása nem válik majd a belpolitikai napirend meghatározó pontjává.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb