Orbán Kínában Magyarország lehet a távol-keleti szupergazdaság nyugati kapuja

2010. november 5. /Hetek.hu/TibetPress

A reálpolitika ma már nem engedi meg, hogy pusztán az emberi jogok szempontjai határozzák meg egy ország Kínához való hozzáállását. A válság idején is elképesztő gazdasági teljesítményt produkáló nagyhatalom ugyanis minden kormány számára megkerülhetetlen tényezővé vált. A kínaiak európai térnyeréséből hazánk is igyekszik minél inkább profitálni.

„Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy a világon gyors és mély átalakulás tapasztalható, és hogy Kína ezekben a változásokban kulcsszerepet játszik" - jelentette ki Orbán Viktor a sanghaji világkiállítás zárónapján rendezett konferencián. Szavai akár mottóul is szolgálhatnának a kormány távol-keleti politikáját illetően. A miniszterelnök egyértelműen elődjei - Medgyessytől Gyurcsányon át Bajnaiig - nyomdokain jár, vagyis igyekszik kiaknázni a kínai gazdasági potenciálban rejlő lehetőségeket. A mostani látogatás Orbán szavai szerint azt volt hivatott elősegíteni, hogy minél több friss pénzt és munkahelyeket eredményező beruházás jöjjön Magyarországra. A kormányfő nemcsak kínai kollégájával, Ven Csia-paóval találkozott, hanem látogatást tett az elektronikai iparban és a mobiltávközlésben érdekelt ZTE és a Huawei nagyvállalatok vezetőinél is. Az utóbbi cégnél olyan fejlesztésre kerül majd sor a jövőben, ami 1500-2000 új magyarországi munkahelyet jelenthet.

Arra a felvetésre, hogy a Malévnek is kínai befektetőt keresnek, Orbán Viktor a távirati irodának elmondta, találkozott Csen Fenggel, a Hainan Group elnökével, akivel egy magyarországi légitársaság létrehozásáról, illetve a Malév átalakításáról tárgyalnak. A Kína egyik leggazdagabb emberének számító és több iparágban is érdekelt Csennel szóba került egy hosszú távú együttműködés kialakításáról szóló megállapodás. Ennek érdekében egy közös bizottságot hoznak létre, ami az ő magyarországi, illetve Magyarországról történő európai terjeszkedését lesz hivatott megalapozni.

„Orbán Viktor a külpolitikai realitásokat figyelembe véve gyakorlatilag nem tehette volna meg, hogy ne folytassa az elődjei által megkezdett Kína-politikát. Nem véletlenül vette fel tavaly decemberben, még az ellenzéki Fidesz elnökeként a kapcsolatot a kínai Kommunista Párttal, és nem véletlenül kerülte el a dalai lámával való találkozást most szeptemberben, hiszen nem akart Tibet miatt összeütközésbe kerülni egy ilyen meg­határozó távol-keleti partnerrel" - magyarázta a Heteknek Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője. De vajon miért diktálja a realitás a rendszerváltás idején a Tienanmen téri diákvezérekkel szimpatizáló, tíz éve pedig a dalai lámát fogadó Fidesz, illetve Orbán Viktor számára a Kínával való baráti viszonyt? A szakértő szerint a válasz közhelyes, de igaz: a távol-keleti óriás az elmúlt évtizedben a világgazdaság megkerülhetetlen szereplőjévé vált, amely a válság ellenére is tavaly 8,7 százalékos, az idei első negyedévben pedig 11,9 százalékos gazdasági növekedést produkált. Jellemző adat, hogy Kína 2500-2600 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik, ami Magyarország 15 évnyi GDP-jének felel meg - miközben a nyugati országok, az USA-val az élen, tetemes adósságban úsznak (az amerikaiak fő hitelezője nem más, mint Kína). Matura Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az Európai Unió exportja 2009-ben közel 20 százalékkal csökkent, a Kínába irányuló kivitel növekedett. Ez a tendencia érzékelhető hazánk esetében is: a kínai export 4 százalékkal bővült az elmúlt évben. Bár - tette hozzá Matura Tamás - az is igaz, hogy a külkereskedelmi mérleg jócskán a távol-keleti ország javára billen: miközben a behozatal 5,5 milliárd dollárt tett ki, addig a kivitel alig volt több 1,5 milliárd dollárnál.

A szakértő hangsúlyozta, hogy Kína az Európai Unióra nyíló kaput lát a közép-európai országokban, amelyek közül hazánkkal kiemelten szoros gazdasági kapcsolatot ápol. (Magyarország kapuszerepét jelzi a Malév iránti kínai érdeklődés is. A magyar légitársaság megszerzésével ugyanis leszállási jogokhoz is jut az adott befektető.) „Ennek a megkülönböztetett figyelemnek az egyik oka, hogy Kínában sokan egyfajta kulturális és történelmi romantikával tekintenek Magyarországra. Bár történelmi szempontból nem feltétlenül megalapozott a magyar-hun kapcsolat, mindenesetre Kínában a 'Hungary' név átírása az »ázsiai hun nemzetség« kifejezést tartalmazza, ami a mi ázsiai gyökereinket és ilyen módon a kínai-magyar kvázi rokonságot támasztja alá a szemükben" - jegyezte meg Matura Tamás. Egyébként a szocializmus időszakában, az ötvenes, hatvanas években, Moszkva és Peking szakításáig sok kínai tanult Magyarországon, akik jó emlékeket őriznek rólunk. A jó kapcsolatot erősíti az is, hogy a közép-európai régióban egyedül nálunk van kínai-magyar két tannyelvű általános iskola; Budapesten képviselete van a Bank of Chinának és a Kínai Befektetésfejlesztési Ügynökségnek; valamint a Konfuciusz Intézet mellett Budapesten a jövőben kínai kulturális intézet nyílhat, Pekingben pedig ennek a magyar párja.

Kína kapcsán az emberi jogi kérdésektől sem lehet eltekinteni. Matura Tamás szerint ugyanakkor a távol-keleti ország gazdasági csúcsteljesítménye háttérbe szorítja ezeket a szempontokat. Azon nyugati értelmezések mellett, amelyek univerzálisnak tekintik az emberi jogokat, és azok érvényesítését Kínán is számon kérik, megjelent egy másik hozzáállás is, amely figyelembe veszi a kulturális-civilizációs eltéréseket is. Ennek fő elemei a csendes diplomácia, azaz a Pekinggel való nyílt politikai konfrontáció kerülése; a kívánatos politikai liberalizáció gazdasági együttműködésen keresztül való ösztönzése; illetve a szigorú ragaszkodás az „egy Kína" elv tiszteletben tartásához. „A reálpolitika a nyugati világtól - benne az Európai Unióval és persze Magyarországgal - azt követeli meg, hogy az ötezer éves kultúrával bíró Kínával szemben ne tanári tekintéllyel lépjen fel. Ha ezt egy ország megteszi, számolnia kell azzal, hogy ez kontraproduktív hatással járhat a Kínával fenntartott kapcsolatok terén" - fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.