székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
eredeti cikk
A Rió című animációs filmből is jól ismert Spix-ara egyike annak a nyolc madárfajnak, amelyek az elmúlt években kihaltak a BirdLife International természetvédelmi szervezet szerint.
A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet közzétette A világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő 51 kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták.
A vadon utoljára 2000-ben látott Spix-ara mellett a Pouli-gyapjasmadarat, a pernambucói törpekuvikot, az alaogasi liánjárót és a tengerkék ararát is azon fajok közé sorolták, amelyek a szervezet szakemberei szerint bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel kihaltak.
Az IUCN megbízása alapján a szervezet hivatalos jogkörrel bír a veszélyeztetett fajok vörös listájának összeállításában, a szakemberek új statisztikai módszerekkel elemezték a vadon élő madarak előfordulását.
Azt találták, hogy az 51 kihalás szélén álló faj közül az új-kaledóniai Moorea-szigeti nádiposzáta az egyetlen, amely ma már kevésbé veszélyeztetett.
A nyolc kihaltnak átsorolt faj közül négy a valószínűleg kihalt kategóriába tartozik. Ezek között van az egykoron Argentína, Uruguay és Brazília területén élt tengerkék arara és a pernambucói törpekuvik, amelyet 2002 óta nem láttak élőhelyén a brazil Pernambuco szövetségi államban.
Történelmileg a legtöbb madárkihalást a kicsiny szigeteken élő fajok esetében regisztrálták, amelyek gyakran esnek vadászat és az invazív fajok áldozatául, de a nyolc újabb kihalt faj közül öt a dél-amerikai kontinensen él, négy Brazíliában és a szakemberek az erdőirtással magyarázták kipusztulásukat.
Az új tanulmány megmutatta, hogy a kihalási válság, amelyet az élőhelyek ember általi elpusztítása okoz, a nagy kontineseken is kibontakozik
- idézte Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető tudósát a The Guardian című brit napilap honlapja.
"Mikor az emberek a kihalásra gondolnak, a dodóra gondolnak, de elemzésünk megmutatta, hogy a kihalás folytatódik és felgyorsul. Történelmileg a madárkihalás 90 százaléka távoli szigeteken történt. Bizonyítékaink azt mutatják, hogy a kihalás növekvő hulláma árasztja el a kontinenst, amelyet a fenntarthatatlan mezőgazdaság, az erdőirtás és a vizes élőhelyek lecsapolása okozta élőhelyelvesztés idéz elő"
- magyarázta.
A IUCN legutóbbi vörös listája szerint több mint 26 ezer madárfaj veszélyeztetett, a tudósok a hatodik nagy, ember előidézte kihalási eseményre figyelmeztetnek.
A Pix-ara fogságban tenyésztett populációit visszatelepíthetik a vadonban, ám három faj, az aalgoasi liánjáró, a Hawaaii-szigeteki Mauin élő pouli gyapjasmadár és a Brazíliában élt poszátaféle, a cryptic treehunter örökre eltűnt az égről, csakúgy mint az alagosi liánjáró, amely 2011-ben halt ki.
Kvárik Anita