Közép-Ázsiában mintegy félmillió ujgur él, ennek több mint fele Kazahsztánban, de Kirgizisztánban és Üzbegisztánban is jelentős ujgur közösségek élnek. A közép-ázsiai kormányok figyelemmel kísérték az utóbbi hetek eseményeit Kínában, azonban nagyon óvatosak voltak, nehogy felbőszítsék a pekingi vezetést.

A közép-ázsiai országok (Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán) szoros gazdasági kapcsolatokat ápolnak Kínával, amit kormányaik nem akarnak kockára tenni, így ahogy a világ vezető hatalmai, a közel félmilliós ujgur diaszpórának otthont adó közép-ázsiai államok is csendben maradtak. "Nem hagynak bennünket érintetlenül a Kínában zajló események, sürgetjük az azonnali stabilizációt, ugyanakkor úgy véljük, ez Kína belügye" - nyilatkozta a kazah külügyminisztérium szóvivője nem sokkal a Kínában kirobbant ujgur zavargások után.

A közép-ázsiai vezetők mérsékelt reakciója csalódást okozott a nacionalista csoportoknak, melyek Közép-Ázsiának kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak a független ujgur állam megalakításában. A kormányokat, és leginkább a kazah vezetést a Kazahsztánban élő ujgurok és a Hszincsiangban élő több mint egymillió fős kazah népesség is sürgette, hogy álljon ki az ujgurokért Kínával szemben. Kazah internetes oldalakra felkerült egy dokumentum: "Az Ürümcsiben élő kazah fiatalok nyílt levele", melyet Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek címeztek. A fiatalok arra kérik a vezetőt, hogy kormánya figyeljen fel és "találjon megoldást a Kínában élő kazahok problémáira". "Borzasztóan aggódunk kultúránk jövője miatt" - áll a levélben.

Kazahsztán összlakosságának 1,7 százaléka tartozik az ujgur kisebbséghez. Viszonylag nagy számuk lehetővé teszi, hogy aktívan részt vegyenek a szociális és gazdasági életben, számos ujgur nyelvű iskola, rádió- és televíziócsatorna, valamit újság létezik, rengeteg a neves művész, kutató és köztisztviselő is köztük. Politikai téren azonban már kevésbé aktívak. Az Ujgur Szabadság Szervezet, amely támogatta Hszincsiang függetlenedését Kínától és a szabad ujgur állam megteremtését, mindössze pár évig létezhetett. Az 1991-ben megalakuló szervezetet négy évvel később a kazah hatóságok betiltották, tagjait letartóztatták, majd Pekingbe deportálták.

Számos oka van annak, hogy a kazah hatóságok nem állnak ki a Kínában élő ujgurokért. Kazahsztán, illetve többek között Kirgizisztán és Üzbegisztán is, tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SESZ), mely megalapozza az egyes közép-ázsiai országok Kínával való gazdasági, biztonsági és kulturális együttműködését. A SESZ Kazahsztán nélkülözhetetlen eszköze geopolitikai és gazdasági céljainak megvalósításában, ez pedig lehetetlenné teszi, hogy kockáztassa jó viszonyát Kínával. Emellett a kazah vezetés attól is tart, hogy szolidaritásuk ujgur menekültek nagyszámú beáramlásához vezetne, ami további gazdasági, szociális és biztonsági gondokat okozna.

Kazahsztán és Kína egyébként a július 5-i lázadások után egy héttel léptette működésbe közös olajvezetékét. Nemrég pedig Kína 10 milliárd dolláros kölcsönt nyújtott Kazahsztánnak, hogy támogassa olaj- és földgáziparát. A gazdasági válság súlytotta Kazahsztánnak óriási szüksége volt a kölcsönre, Kína pedig rendkívül érdekelt a nyersanyagban gazdag területben.

Nem különb a helyzet Kirgizisztánban sem: a közel 50.000 fős ujgur népesség csupán a szociális és gazdasági életben aktív, ami leginkább kultúrájuk megismertetésére és megőrzésére irányul. Akárcsak Kazahsztánnak, Kirgizisztánnak is érdekei fűződnek a jó kínai viszony fenntartásához. A városokban élő ujgurok többnyire kereskedelemmel foglalkoznak, többen üzletelnek Hszincsianggal, aminek fontos szerepe van a kirgiz gazdaságban. Kevés kirgiz akad, aki el akarná hagyni az országot, vagy Hszincsiangban akarna letelepedni, legtöbben nem támogatják - legalábbis nyíltan - a független ujgur állam létrehozását, és csak békés úton tudják elképzelni Hszincsiang Kínától való elválását.

A közép-ázsiai államok vezetése azonban nem tudta teljesen elhallgattatni az országokban élő ujgurokat. A kormányok reakcióját sokan fájdalommal fogadták. "Súlyos csapás érte a Kazahsztánban élő ujgurokat" - nyilatkozta két héttel ezelőtt Khakhriman Khozhamberd, az ország ujgur politikai mozgalmának vezetője. "De itt nem lesz tüntetés, ehelyett tradicionális vallási szertartásokat tartunk, így emlékezünk az áldozatokra. Mindenkit arra buzdítunk, hogy maradjon békés" - tette hozzá.

A két héttel ezelőtt azonban mégis sor került egy utcai tüntetésre. Közel ötezer ujgur vonult Kazahsztán legnagyobb városának, Almatinak az utcáira, hogy tüntessen a Kínában élő ujgurok elnyomása ellen. A nők fehér sálat viseltek gyászuk jelképeként, mások fehér félholdas kék zászlót lengettek, ami az ujgur függetlenségi mozgalom szimbóluma. "Szabadság Ujgurisztánnak!" - kiabálta a tömeg az egyperces csendes megemlékezés után. A tüntetés békésen zajlott.

Kirgizisztánban aktivisták arra készültek, hogy legalább kétezren a Kínai Nagykövetség elé vonulnak, miután értesültek a hszincsiangi véres zavargásokról. Tervüket végül elvetették, mivel féltek attól, hogy a hatóságok erőszakkal oszlatnák fel demonstrációjukat. "Eldöntöttük, hogy nem fogunk ilyen módon fellépni, mivel éppen választási kampány zajlik és nem akarunk zűrt" - mondta Askhat Namanov egy ujgur csoport, az Ittipak vezetője. A demonstráció helyett az ujgur közösség levélíró kampányba fogott. "Leveleket küldünk Kínába, az ENSZ-hez, az USA-ba, Oroszországba és más országokba, hogy támogatást szerezzünk céljainkhoz" - tette hozzá. Az üzenetekben a kirgiz ujgurok a kínai politika nyilvános elítélésére szólítanak fel.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: