Negyvenen sérültek meg az utcai összecsapásban

2011. július 27./MNO/TibetPress

Százak tüntettek, romboltak a délnyugat-kínai Ansunban (Anshun). Felháborodásukat a kínai média szerdai beszámolói szerint az váltotta ki, hogy a városi kormányzat közterület-felügyelői feltételezhetően halálra vertek egy féllábú utcai árust.

Az eset kedden történt, s a legfrissebb hírek szerint helyi idő szerint szerda reggel a felháborodott tömeg már elvonult a Kujcsou (Guizhou) tartományi település belvárosi utcájáról; az agyonvert 52 éves férfi családja hozzájárult a boncoláshoz. Sajtójelentések szerint a dühös emberek kiabáltak, köveket dobáltak, s a helyi kormányzat autóit borogatták. A helyszíni beszámolókból az derül ki, hogy az eset nagy felfordulást idézett elő, egyes hírek szerint a rendőrség vízágyúkat is bevetett. A rendfenntartókkal történt összecsapások során harminc tüntető és tíz rendőr sérült meg – állítja a Hszinhua hírügynökség.

A haláleset körülményeiről egyelőre annyit tudni, hogy Teng Csi-kuo (Deng Qiguo) gyümölcsárusnak vitája volt a városi hivatal alkalmazásában álló közterület-felügyelőkkel, akik bántalmazták, s a férfi egy piac kapuja előtt meghalt. A rendőrség hat, az ügyben érintett embert hallgat ki, s közölték, hogy a boncolás eredményét azonnal közölni fogják.

Kínában rendszeresek a helyenként erőszakossá váló tömeges lakossági tüntetések, amelyek mögött a vidéki emberek sértett igazságérzete húzódik meg. Az indulatot kiválthatja egy piac bezárása, egy igazságtalannak ítélt intézkedés, környezetszennyezés, az ingatlanok kisajátítása, vagy azok alacsony összegért történő kiváltása, a helyi hatalmasságok visszaélései, a korrupció, a szükségesnek ítélt települési kormányzati fellépés elmaradása.

Kínában a társadalomtudományi akadémia adatai szerint 2007-ben több mint 80 ezer ilyen „tömeges zavargás” volt, mintegy 20 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Friss adatok nem állnak rendelkezésre. Az esetek gyakoribb megjelenése a sajtóban nem kis részben annak tudható be, hogy ma már rendkívül elterjedt a telefonos kép- és hangrögzítés, aminek eredményeként szinte pillanatokon belül felkerülnek az események tudósításai akár a hírportálokra, akár a népszerű videomegosztókra. Az online nyilvánosság a hivatalos médiát is az események közvetítésére kényszeríti.