A Tibetieknek meg úgy is mindegy, hogy most vagy három hét múlva küldjük el a nevetséges irományunkat.
Az Index értesülése szerint Szili Katalin elsírta magát a házbizottság ülésén.

Vizuális típus vagyok, így látom magam előtt a jelenetet: Szili Katalin már könnybe lábadó szemmel, de még határozott hangon kéri parlamenti képviselőtársait, hogy kapcsolják ki a mobiltelefonjaikat, majd utasítja a jegyzőkönyvért felelős munkatársat, hogy likvidálja a diktafont, nehogy bármi is kiszivárogjon, aztán eltörik a mécses, és szegény asszonyka zokogva győzködi a megjelent országgyűlési képviselőket, hogy még ne támadjanak neki határozatilag a nagy Kínának.

Erre készülünk ugyanis: négy képviselő - Balog Zoltán (Fidesz), Fodor Gábor (SZDSZ), Herényi Károly (MDF), Semjén Zsolt (KDNP) - határozati javaslatot készített, amelyben felszólítják a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogoknak és vessen véget az erőszaknak, valamint felhívja a magyar kormányt arra, hogy támogassa Peking és a dalai láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról.

Tisztességes, böcsületes gesztus, csakhogy rosszkor. Már ami Szili Katalint illeti. Az országgyűlés elnöke ugyanis jövő héten Kínába utazik, és úgy érzi, a parlamenti határozat beárnyékolná a kellemesnek ígérkező kirándulást. Hogy még a végén csúnyán néznének rá odaát, esetleg a párt hatodik embere helyett valami külügyi osztályvezetővel intéztetnék el a diplomáciai formaságokat, ilyesmi. Na, az Index informátorai szerint, ha minden igaz, ezért pityeredett el a házelnök, és aki nem érezné kényelmetlenül magát hasonló helyzetben, az vesse rá az első követ.

És kezdem.

Kezét csókolom, ez itten a politika világa, ha még nem tűnt volna föl eddig. Méghozzá abból is a durvább változat, ahol nem ám csúnya ellenzéki politikusok mondanak keményeket, hanem valóságos emberek halnak meg. És nem a pityogással van probléma, mert az még talán bele is férne, kampányidőszakban mindenképpen, hiszen az ilyesmit szeretik az idősebb szavazók. Hanem, hogy egyáltalán előfordulhat: vezető politikus azzal álljon elő, ugyan, kussoljunk még egy kicsit, mert különben olyan ciki lenne a kiruccanás. A Tibetieknek meg úgy is mindegy, hogy most vagy három hét múlva küldjük el a nevetséges irományunkat. Még hogy a magyar állam felszólítja Kínát...

Mondjon le? Ugyan, ilyet Magyarországon már a kezdő publicisták sem írnak le, mert minek. Eggyel több, a posztjára méltatlan közszereplő, na, bumm, és akkor mi van? Megszoktuk.

Tibetbe viszont tényleg ne menjen Szili Katalin, mert az már nem csak neki lenne kényelmetlen.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: