Nagyszabású vándorkiállítás Ázsiába turnézott a halott Andy Warhol

2012. március 17. /Kulturport.hu/TibetPress

http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/126482/1/kultura/Azsiaba_turnezott_a_halott_Andy_Warhol?place=srss

Nagyszabású vándorkiállításon mutatják be a 25 éve meghalt Andy Warholnak, a pop-art irányzat központi figurájának alkotásait Ázsiában.
A három ország, Szingapúr, Kína, Japán, öt városát érintő kiállítás-sorozat az egyik legnagyobb merítés Warhol munkásságából, olyan korai, az 1940-50-es években készült műveket is magánban foglal, amelyeket alig ismer a közönség.

A tárlatokra 260 festményt, rajzot, szobrot, filmet és videót mutatnak be Warhol négy különböző művészeti korszakából. A kiállított művek többségét az 1994-ben alapított pittsburgh-i Andy Warhol Múzeum adta kölcsön, és ez az első eset, hogy azokat ilyen átfogó kiállítás keretében mutatják be az ázsiai kontinensen.

Az Andy Warhol: 15 perc örökkévalóság címmel szombaton Szingapúrban megnyílt tárlaton olyan neves alkotások is láthatók, mint a Campbell Leveskonzerv, vagy a Marilyn Monroe-ról készült világhírű portré.

Andy Warhol (1928-1987) Pittsburgh-ben született Andrew Warhola néven, ruszin nemzetiségű szülei a magyarországi (ma Kelet-Szlovákia) Mezőlaborcból vándoroltak ki Amerikába.

Festészetet és formatervezést tanult, majd 1949-ben New Yorkba költözött. Lakást bérelt, nevét Andy Warholra változtatta, haját ezüstös színűre festette. Reklámgrafikából élt, de tervezett színházi díszleteket, könyvjelzőket, üdvözlőlapokat, sőt női cipőket is. Sajátos művészetének alapját a mindennapi tárgyak és termékek képezték: megfestette a Coca-Colás üveget, amelyet már-már fallikus szimbólumként állított be, a Campbell leveskonzervet, a dollár bankjegyet, képein a hagyományos festékek mellett cipőfényesítő kenőcsöt és tojást is felhasznált.

Selyemszitanyomásos technikával készítette "ikonként" emlegetett portréit Marilyn Monroe, Jackie Kennedy, Mick Jagger, Elvis Presley, Mao Ce-tung és Lenin arcképével. Önmagát gépnek minősítette, műhelyét gyárnak (Factory) nevezte el a tömegkultúrára utalva.

A Factory a New York-i társasági élet központja lett, a zenével, tánccal fűszerezett happeningek a képzőművészet új útjait nyitották meg. Warhol úgy vélte, az információáradatban fuldokló világban az érzéketlen művészetnek van helye, a médiapublicitás, a tévé rövid időre bárkiből sztárt csinálhat. Híres és azóta sokszor bebizonyosodott mondása szerint "tizenöt percre mindenki híres lehet".