Nagy összegeket költ Kína Tibetben, hogy megakadályozza a Dalai Láma halálát követő krízist

2018. szeptember 5./NBC News/TibetPress

forrás
Eric Baculinao és Jason Cumming / Aug.30.2018 / 7:53 AM ET / Updated Aug.30.2018 / 8:09 AM ET

Nagy összegeket költ Kína Tibetben, hogy megakadályozza a Dalai Láma halálát követő krízist

Kína egyre határozottabban igyekszik javítani imázsát, hogy a buddhista hívők legnagyobb nemzeteként tündököljön

 
 Zarándokok a Dzsokhang templom közelében, Lhászában
(AFPGetty/TibetPress Archive)
Lhásza, Kína
Kína dollármilliárdokat önt Tibetbe, hogy megszilárdítsa a kontrollt a Dalai Láma halála után várható öröklési harc felett.
Az egyik ritka, kormány által szervezett látogatás során a helyi tisztviselők olyan fejlesztési programról beszéltek, amely a Texas méretének kétszeresén élő 3,3 milliónyi tibeti lakos életének felvirágzásához vezethet. A jelentős infrastrukturális tervek szerint, amely 97 milliárd dollárnyi befektetést igényelne, új repülőteret és gyorsforgalmi utakat építenének, amelyek a világ legmagasabb hegyeit szelnék át.

A befektetési tervek szerint a tibeti buddhizmus szent helyeit megőriznék, és fenntartható „zöld gazdaságot” építenének, amely a négyezer méter feletti világ törékeny természeti környezetét megóvná.

A hivatalos számok szerint Kína 1980 óta 450 millió dollárt költött a legnagyobb tibeti kolostorok és más szent helyek felújítására. A következő öt évre további 290 millió dolárt irányoztak elő. A hatalmas beruházások mögött az áll, hogy Kína, amely hivatalosan ateista állam, egyre inkább igyekszik javítani imázsát, hogy a buddhista hívők legnagyobb nemzeteként tündököljön. Kínában a buddhizmus különböző iskoláinak – köztük a tibeti buddhizmusnak 300 millió követője van.

Az erőfeszítésekkel egy időben Kínának szembe kell néznie a jogvédő szervezetek vádjaival és az elnyomott tibetiek száműzetésével. Kína 1951 óta, mióta csapatai megszállták az országot, vaskézzel uralkodik Tibetben.

A Dalai Láma 2015-ben. (Ben Stansall / AFP - Getty Images/TibetPress Archive)

Múlt hónapban Mike Pence alelnök azt mondta, a tibeti népet „a kínai kormány brutálisan elnyomja”. Júniusban az ENSZ emberi jogi főmegbízottja látta úgy, hogy a tibeti körülmények „gyorsan romlanak”.

Peking rendszeresen cáfolja az elnyomásról szóló vádakat, az állítva, hogy a kínai uralom véget vetett a jobbágyságnak és fejlődést hozott az elmaradott régióban, és hogy teljesen tiszteletben tartja a tibeti nép jogait. Kitart amellett, hogy Tibet történelmileg Kína része volt a XIII. század közepe óta. A tibetiek közül sokan ugyanakkor úgy tartják, ez a terület a múlt jelentős részében független volt.  

Míg Peking a Dalai Lámát veszélyes szeparatistának tartja, aki a Kínai Népi Köztársaság közel egynegyedét elszakítaná az országtól, a Nobel díjas tibeti spirituális vezető azt mondja, ő csak szélesebb jogokat szeretne elérni a tibetiek számára, egyebek mellett a vallási szabadságot és autonómiát.

Újraszületés
A Dalai Láma támogatói számára Kína Tibet-stratégiája azt célozza, hogy „növeljék a kontrollt és korlátozzák a tibeti emberek személyi szabadságát” – jelentette ki Matteo Mecacci, korábbi olasz képviselő és az International Campaign for Tibet ( Tibetért folytatott Nemzetközi Kampány ) elnöke. Az infrastrukturális beruházásokat és a kolostor-felújításokat „felszínesnek” nevezte. Mecacci azt is elárulta, hogy a tibetiek még csak nem is kaphatnak tanításokat a Dalai Lámától.  

Hszi Csin-ping kínai elnök portréja a tibeti Sera Kolostorban
(Eric Baculinao / NBC News/TibetPress Archive)

Hozzátette: amikor a buddhizmus valódi gyakorlásáról van szó, Kína továbbra is fokozza a megszorításokat.
Mivel a Dalai Láma már 83 éves, sok tibeti attól tart, hogy Kína elhunyta után az utódlás kérdését arra fogja használni, hogy beavatkozzon a tibeti buddhizmusba, és lesz egy száműzöttek által megnevezett új Dalai Láma és egy másik, akit a kínai kormány jelöl ki.

(Barry Kerzin amerikai szerzetes és a Dalai Láma személyi orvosa azt nyilatkozta az NBC News-nak, hogy a Dalai Láma „tökéletesen fitt”.)  

A Dalai Láma, aki 1959-ben vonult száműzetésbe Indiába, visszatérő vitát folytat a Kínát vezető Kommunista Párttal arról, kinek van joga az újraszületéséről dönteni. „A tibetiek és a kínai han nép olyan, mint az ajkak és a fogak, vérrokonok vagyunk”

A tibeti buddhizmus szerint a magas rangú lámák egy gyermek testében születnek újra haláluk után. Kína szerint neki kell jóváhagynia az új Dalai Lámát, a jelenlegi Dalai Láma legnagyobb aggodalma az, hogy Peking fogja megnevezni utódját.

A kínai kormány által megnevezett Pancsen Láma egy 2016-os rendezvényen
(Cui hao / Imaginechina/Getty/TibetPress Archive)

1995-ben miután a Dalai Láma megnevezett egy fiút Tibetben, mint az előző Pancsen Láma – a tibeti buddhizmus második legmagasabb rangú vezetője – utódját, a kínai hatóságok házi őrizet alá vették a fiút és egy másikat ültettek a posztjára. A tibetiek megosztottak a Kína által kinevezett Pancsen Láma elfogadásában.

Paloták és szent helyek
A látszólagos ellentmondásokat a tibeti külügyek helyettes vezetője, Ma Qiang úgy magyarázza, hogy amíg a Kommunista Párt „nem hisz a vallásban”, a kínai kormány „kötelességének érzi, hogy a tibeti buddhizmust támogassa és helyreállítsa és megőrizze szent helyeit, mivel ezt szeretné a tibeti nép is, hogy a vallásszabadságot gyakorolhassák”.
A kínai támogatásban részesült helyek legikonikusabbja a Potala Palota, a Lhászára néző ezer szobás rezidencia. 1682 óta egy kivételével az összes Dalai Láma is itt nyugszik.

Lhászában, a Potala Palota iStock (Getty/TibetPress Archive)

Gonga Zhaxi, a múzeum igazgató-helyettese szerint a 13 emeletes épület két nagyobb felújításon esett át, amire Peking 37 millió dollárt költött. További 4,4 millió dollárból hozták helyre az aranyozott tetőt.
Hogy a felbecsülhetetlen értékű buddha szobrokat, freskókat és szobrokat megvédjék, naponta ötezer főben limitálták az ide látogató zarándokok és turisták számát, és macskákat alkalmaznak a patkánykolóniák visszaszorítására.

A következő helyek részesültek még kínai támogatásban:
- A hetedik században épült Dzsokhang Templom Tibet legszentebb helye, itt található egy életnagyságú 1200 éves Buddha szobor (Dzsovo  Shakjamuni) A kápolnák labirintusának levegője füstölőktől terhes, mivel naponta 12 ezer zarándok és turista érkezik ide. Buddha szobrát a Csang dinasztiából származó Vencseng hercegnő ajándékozta, amikor 1300 évvel ezelőtt férjhez ment Szongcan Gambo tibeti királyhoz. Ezt az uniót most egy 800 fő részvételével megrendezett szabadtéri operaelőadáson elevenítik fel. Egy magánkézben lévő produkciós iroda 80 millió dollárt költött arra, hogy a kínai-tibeti unió ezen narratíváját népszerűsítse. Lhagba, a hely igazgatója és magasrangú szerzetes elmondta, hogy Peking 14,7 millió dollárt költött az elmúlt tíz évben a nagyobb felújításokra.
- Peking a Depung és Sera kolostor – Tibet két legjelentősebb buddhista akadémiája –  fontosabb felújításaiban is segített, 30 illetve 8 millió dollárral. A kormányzati segítségnek köszönhetően a szerzetesek a tanulmányaikra koncentrálhatnak és nem kell a kolostor felújításával foglalkozniuk – mondta Avang Ciren, a kolostor tudományos vezetője. Hogy 480 szerzetest fel tudjanak venni, egy új, 170 főt befogadó kollégiumot építettek – tette hozzá.
Ezen kívül a hivatalos szervek szerint 46 ezer szerzetes és szerzetesnő egészségügyi és szociális biztosítását fedezi most már az állam.

- Peking kedvezményi politikájának és a jelentős költségvetési támogatásnak köszönhetően Tibet gazdasága most gyorsabban nő, mint Kína többi részén. Tavaly 170 millió dollárt költöttek környezetvédelmi programokra, egy 2009-ben elindított 2 milliárd dolláros terv keretében.  
- „Tibetben tilos szénnel fűteni és 2011 óta nem engedélyezünk újabb bányászati projekteket – közölte Luo Jie, a tibeti környezetvédelemért felelős vezető, hozzátéve, hogy Tibet területének egyharmada természetvédelmi terület. „Nem engedélyezzük a folyók szennyezését sem”. Tibet jövője a „zöld gazdaság” – ezt már Jiang Taicsang, a gazdasági tervezésért felelős kínai tisztviselő mondja.

A turizmus is egy olyan ágazat, amelyre kezdenek nagyobb figyelmet fordítani. Tavaly több mint 25 millió zarándok és turista látogatta meg Tibetet, 5,5 milliárd dolláros – a terület költségvetésének harmadát kitevő bevételt hozva, és négy év alatt ez a látogatók száma várhatóan 70 millióra fog nőni. (A turisták többsége kínai, ugyanis miután 2008-ban országszerte kormányellenes tiltakozások törtek ki, a biztonsági intézkedéseket megszigorították, és a külföldiek számára Tibet jórészt elérhetetlen maradt).

Szerzetesek a tibeti Sera Kolostorban  buddhista tanításokról vitatkoznak
(Eric Baculinao / NBC News/TibetPress Archive)

Lhásza különleges gazdasági övezezet Peking 30 milliós befektetésével teljes egészében bérbe van adva, 200 vállalkozás üzemel itt a sörtől a gyógyszerekig mindenféle terméket állítva elő. Egy új technológiai zóna és pénzügyi központ felállítását is tervbe vették.

A Tibeti Autonóm Tartomány (TAR) helyettes vezetőjét, Norbu Thondupot a Dalai Lámát támogató csoportok elítélik szabotázs tevékenységéért, ami a „mai harmóniát és boldogságot” célozza. Ő a kínai álláspontot ismételgeti, miszerint a „kapu nyitva”, ha a Dalai Láma felhagy azzal az elképzelésével, hogy Tibetet elszakítja Kínától.

„A Dalainak kell meghoznia a döntést” – mondja Thondup, hazájába visszatérve. „A tibetiek és a kínai han nép olyan, mint az ajkak és a fogak, vérrokonok vagyunk”.

Mecacci, az International Campaign for Tibet vezetője ugyanakkor úgy látja, Kínának fontos az, hogy gondoljon a Dalai Láma halála mutáni helyzetre.
„Csak a Dalai Láma életében lefolytatott komoly párbeszéd Kína és Tibet között tudja a tibeti politikai helyzetet tartósan megoldani.” – mondja. „Ha meg tudnának egyezni a tibetiekkel, az segítene Kínának, mert ez lenne a helyes lépés, és Kínának belügyileg és külföldön is segítséget jelenthetne.”
Eric Baculinao Lhászából és Jason Cumming Londonból