Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Nagy falat

2010 április 25. /HVG/Tibet Press

A Google és a kínai cenzúra évek óta tartó párbaja alig zavarja a kínai felhasználókat. Őket nem elsősorban a hatósági tilalom választja el a világ internetes közösségétől, hanem nyelvi és kulturális különbségek.

Egyesek szabadságharcot, mások csődöt emlegetnek, miután a Google nemrég kivonult Kínából – pontosabban Hongkongba helyezte át kereső- szolgáltatását –, mert Pekingben nemkívánatosnak minősítették a keresőrendszer olyan találatait, amelyek például Tibet és Tajvan hovatartozásáról, a Dalai Lámáról vagy az emberi jogokról szóló információkhoz vezetnek (HVG, 2010. március 27.). Hasonlóan a Facebook és a Twitter közösségi hálózat vagy a Youtube videomegosztó tavalyi zárolásához, Kínából nézve a Google esete is másképp fest, mint külföldről. A tavalyi, főként a tibeti és ujgur zavargásoknak tulajdonítható internetblokkolási hullám, bár jelentős nemzetközi figyelmet kapott, pusztán része annak a hosszú folyamatnak, hogy Kínában évek óta nem hozzáférhető sok blog és tárhely, köztük a Google Pages, a Geocities és az Angelfire, sőt többször letiltották a Wikipedia enciklopédiát is.

Egy nemrégiben készült felmérés szerint azonban a közösségi oldalakat használó 270 millió kínainak alig öt százaléka böngészi a nemzetközieket is. „Öt-tíz éve egy cenzúrázott oldalnak még nem volt helyi megfelelője, de mára felnőtt a kínai weblapoknak az a generációja, amely képes kiszolgálni az igényeket” – mondta a HVG-nek Shaun Rein, a sanghaji székhelyű China Market Research Group piackutató intézet alapítója.

A legnépszerűbb oldalnak, a Qzone-nak kétszázmillió felhasználója van. A lap a Kínában népszerű QQ azonnali üzenetküldőből fejlődött ki, és – már csak az üzenetküldő beépítése miatt is – leginkább a Microsoft hálózatához, az MSN-hez hasonlítható. A második helyen a Kaj-hszin (Kaixin) majdnem százmillió tagot számlál, ami elég volt arra, hogy tavaly bekerüljön a világ ötven leglátogatottabb weblapja közé. A Kaj-hszin holtversenyben van a Zsen-zsen (Renren) nevű lappal, amely a Facebookhoz hasonlóan iskolai kapcsolattartó felületből nőtte ki magát. A tinik körében nagyon népszerű még a 360 Csuan (Quan) nevű oldal, amely főleg játékainak köszönheti rajongóit. Külön társasági oldala van sok, több tíz- vagy százezer főt számláló klubnak és hálózatnak is, ilyen például a félmillió „tehetős, nemzetközi életmódot folytató” tagot számláló exkluzív P1. Megvan a Youtube videomegosztó oldal kínai megfelelője is Tu-tou (krumpli) néven. Ami a Google távozását illeti, ez azért sem keltett túlzott felháborodást, mert konkurenciája, a kínai fejlesztésű Baidu kereső amúgy is szinte monopolhelyzetben van.

A csak kínaiul használható helyi lapok nem is nagyon törekednek nemzetközi babérokra, hiszen a hazai igények mások, mint a nemzetköziek, a piac pedig hatalmas. „A kínaiak ízlését jobban tükrözik a tartalommal telezsúfolt, sok mozgóképet használó helyi oldalak, mint a nemzetközi lapok minimalistább megjelenése” – magyarázta a HVG-nek John Solomon, a sanghaji EnoVate piackutató cég tulajdonosa. Üzleti modelljük is különböző. A kínai oldalak bevételének csak körülbelül a 15 százaléka származik reklámokból, nagyot kaszálnak viszont a virtuális termékekből. Az online játékok kedvelői a harcosoknak szánt fegyverektől és paripáktól a virtuális kiskertbe ültetendő palántákig és a kerti törpékig bármit adhatnak-vehetnek. Az egyes vásárlások értéke csak néhány eurócentnek felel meg, de több tízmillió felhasználónál ez már jelentős bevétel.

Egyes nemzetközi lapok hozzáférhetetlensége elsősorban a nyelveket beszélő, jellemzően nemzetközi vállalatoknál dolgozó nagyvárosi kínaiakat érintette, akik napi kapcsolatban vannak külföldiekkel, és érdeklődnek a nemzetközi trendek iránt. „Eleinte negyon megéreztük, hogy tagjaink nem tudnak a Facebookon érintkezni – mondta a HVG-nek Linda Hszü, a Fortune Connection üzleti hálózat és eseményszervező cég tulajdonosa. – Amikor azonban láttuk, hogy a helyzet hosszabb távon sem változik majd, egyszerűen más megoldást kerestünk, például átnyergeltünk a LinkedInre.” Az üzleti jellegű kapcsolattartó oldalak legtöbbjét az alacsony kínai látogatottságuk miatt nem is igen méltatják figyelemre a cenzorok.

A helyi társasági oldalak nemcsak nyelvi szempontból hozzáférhetőbbek a kínai felhasználók számára, hanem azért is, mert helyi termékeket és szolgáltatásokat reklámoznak, magyarázta Solomon. Kínában még nem annyira elterjedt a hitelkártyás vagy az internetes vásárlás, így a vevők jobban bíznak a helyi szolgáltatókban, amelyeket telefonon vagy helyi fogyasztói hálózatok segítségével ellenőrizhetnek vagy megkereshetnek.

Ez a tendencia a jövőben sem fog változni, mert az 1,3 milliárdos országban a közösségi lapokat használók nagy része nem globális képet szeretne kapni, hanem családjával, barátaival és a szűkebb környezetében élőkkel akar kapcsolatban maradni. „Kínában a jövő a jól behatárolt közösségekre építő, sajátos igényeket kielégítő lapoké” – véli Solomon.

HOLCH GÁBOR / SANGHAJ

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb