Mit eszünk valójában a kínai büfékben?

2011. november 30. /penzcentrum.hu/TibetPress

Megszokhattuk már, hogy a nagyobb ünnepek - karácsony, húsvét- közeledtével megszaporodnak a lefoglalt, gyanús élelmiszerekről szóló híradások. Az elmúlt hetekben több ilyen fogásról érkezett hír, úgy tűnik, a hatóságok célpontjában most a kínai büfék - és a mögöttük álló, gyakran szürke-vagy feketegazdaságba sorolható- beszállítói hálózatok állnak.

Látványos harcot indítottak a hatóságok az elmúlt hetekben a kínai büfék és beszállítói hálózatuk ellen. Az ellenőrök nyomában lefoglalt és megsemmisített élelmiszer-szállítmányok, bezárt büfék, és akár sokmilliós bírságok maradnak.

Csirkeláb és húsgolyó

A hatóságok november közepén egy kőbányai telephelyen több tonna állati és növényi eredetű élelmiszert találtak, gyári csomagolásban, magyar nyelvű címke nélkül. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) értesítette az élelmiszert szállító kamionok ellenőrzését követően.

A raktárban távol-keleti halféléket, kagylót, rákot, szárított füstölt kacsát, csirkelábat, fagyasztott húsgolyót, hússal töltött tésztát, új-zélandi báránylapockát, rizst, szószokat és bambuszrügyet is találtak - tudta meg a Pénzcentrum.hu a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A problémát az jelentette, hogy a két kínai vállalkozás az élelmiszerraktározást a bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül végezte. Hiányoztak a szállítási dokumentumok, ezek nélkül a termékek eredete nem követhető nyomon. Nyomonkövetési dokumentumok hiányában nem állapítható meg, hol értékesíthették az árut (ezzel uniós és nemzeti jogszabályokat szegtek meg), az azonban már most gyanítható, hogy az elmúlt egy év alatt a termékek folyamatosan kerülhettek ki a raktárból.

A raktárban lévő valamennyi élelmiszer forgalmazását megtiltották. Az állati eredetű élelmiszert - 6,6 tonna volt - ártalmatlanították, a lefoglalt növényi eredetű termék mennyisége is több tucat tonnára rúg.

Az ilyen illegális tevékenységgel kapcsolatban élelmiszerlánc-felügyeleti bírság, illetve a tételekkel kapcsolatban élelmiszer-ellenőrzési bírság kiszabására is lehetőség van. Az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legnagyobb összege 15 millió forint, az élelmiszer-ellenőrzési bírság összege pedig a 2 milliárd forintot is elérheti.

Rászálltak a kínai büfékre

Az elmúlt hetekben -részben a kőbányai akció miatt- látványosan rászálltak a hatóságok a kínai büfékre. Az ellenőrzések szerves részét képezi a büfékben talált élelmiszerek származásának, eredetének vizsgálata, azaz a nyomon követés. Ilyenkor az a feladatuk, hogy az ismeretlen helyről származó élelmiszereket kivonják a forgalomból és a felelőssel szemben eljárást folytatnak le - a szabálytalanság észlelésekor pedig megteszik a szükséges intézkedéseket. Az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság korábbi tapasztalatai miatt eddig is, és a mostani "fogás" miatt szakembereik kiemelt figyelmet fordítottak a kínai büfékre, és a jövőben is számíthatnak a hatóság szigorú fellépésére. Ennek eredményeként például a napokban több budapesti büfét is bezártak, voltak olyanok is, amelyeket pénzbírsággal sújtottak.

Jó példa a szigorú ellenőrzésekre, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság munkatársai a napokban egy soron kívüli monori akcióban 100 kg alapanyagot és terméket foglaltak le egy kínai büfében, amelynek a működését is felfüggesztették.

A vendéglátóhelyen számos hiányosságot tapasztaltak az ellenőrök. A dolgozóknak nem volt egészségkönyvük, a belső tér erősen szennyezett volt, az üzemeltető nem tartotta be az alapvető higiéniás szabályokat. A felhasználásra szánt termékeket szabálytalanul tárolták - nagy mennyiségű szárazáru volt a földön -, illetve a vendéglátóhely belső helyiségeiben alig lehetett mozdulni a különböző eredetű, felhalmozódott hulladékoktól. Az élelmiszerbiztonsági önellenőrző rendszer (HACCP) nyilvántartását nem vezették, és a büfében talált alapanyagok származását sem tudta igazolni az üzemeltető. A létesítményt azonnal felfüggesztették, a hatóság elrendelte a konyha fertőtlenítőszeres nagytakarítását és a HACCP-rendszer átdolgozását.

Bioterror és feketegazdaság

Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár hétfőn az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága Élelmiszer-biztonsági albizottságának ülésén számolt be az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tevékenységéről és terveiről.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tevékenységéről a szakpolitikus elmondta, hogy az egész élelmiszerláncot figyelembe véve - "a termőföldtől az asztalig" - tavaly 350.000 akciót hajtottak végre a szakemberek, összesen 150.000 terméket ellenőriztek és további 1.800.000 kapcsolódó vizsgálat zajlott le. A másodlagos - azaz az első magyarországi tárolási helyen végrehajtott - élelmiszer ellenőrzés 16.000 tételt érintett idén január elseje és október 30. között, ez 4725 ellenőrzést jelentett országszerte.

Nagy szükség van fejlesztésekre is, hiszen egyre több, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető tényező jelenik meg a láncban. A világ élelmiszerlánc-kockázati térképe átrendeződik, új kórokozók, új adalékanyagok és vegyszerek jelennek meg, illetve szembe kell nézni az élelmiszerbűnözéssel, a bioterrorizmussal, és a feketegazdasággal. Egész Európából 3358 bejelentés érkezett 2010-ben az Európai Gyorsvészjelző Rendszerbe (RASFF), ennek mindössze 0,7 %-a érintett magyar eredetű terméket. A hazai RASFF bejelentések túlnyomó részében pedig nem magyar, hanem külföldi terméket kifogásoltak.

A meghallgatáson nemcsak az élelmiszer-biztonságról volt szó, a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos tapasztalatait is ismertette a bizottsággal Gyaraky Zoltán, a VM főosztályvezetője. Elmondta: tavaly hat átfogó ellenőrzést végzett a szakhatóság, ebből öt vizsgálat határozattal és összesen 780 millió forint összegű bírsággal végződött. A legnagyobb bírság 198 millió forint volt. Ebben az évben 9 ellenőrzést folytattak le, amelyből négy ügy végződött határozattal. A kiszabott bírság 321 millió forint, a legnagyobb "tétel" pedig 136 millió forint volt.