Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Milyen színű a Nap?

2016. február 20./Index.hu/TibetPress

eredeti cikk

Az ég kék, a fű zöld, a Nap sárga, ezt nagyjából azóta evidenciaként kezeli mindenki, hogy először rajzolt tájképet az óvodában az említett három objektum főszereplésével. Sajnáljuk, ha most összetörjük a gyermekkora egy pici darabkáját, de ez a színkompozíció legfeljebb 33 százalékban fedi a valóságot. Na de akkor hogy lehet, hogy ha felpillant az égre, mégiscsak sárgának, esetleg, ha épp naplemente van, narancsszínűnek, vagy akár vörösnek látja a Napot?

Azt, hogy egy dolog milyen színű, az határozza meg, hogy milyen hullámhosszú fény jön belőle –vagy azért mert világít, vagy azért, mert valami rávilágít, a dolog meg visszaveri a fényt. A Nap a látható fény tartományán belül az összes létező hullámhosszon sugároz (sőt, az alatt és fölött is, de ez most nem tartozik ide), ez a hullámhossz-turmix pedig fehér fénnyé áll össze, ami minden egyéb színt tartalmaz. Ezt láthatjuk, amikor a vízcseppek a levegőben prizmaként viselkedve komponensekre bontják a fényt, és létrejön a szivárvány. Fehérnek látszik a Nap az összes, űrből készült fotón is, és ez máris rávezet arra, hogy miért látjuk mi itt lenn a Földön sárgának: a légkör miatt. A légkörben ugyanis a rövidebb hullámhosszú fény szétszóródik, és ha tudjuk, hogy a rövidebb hullámhosszú fényt mi úgy ismerjük, hogy kék, máris adódnak a következtetések:

 

Ezért látjuk kéknek az eget.

Ha az összes színt tartalmazó mixből kivonjuk a kéket, akkor sárgát kapunk – ezért látjuk sárgának a Napot.

Ahogy közeledik a naplemente, úgy esik be egyre alacsonyabb szögben a fény, vagyis egyre vastagabb légkörrétegen kell átjutnia, míg eljut a szemünkhöz, egyre erősebb az alacsony hullámhosszú színek szóródása – ezért válik a Nap narancssárgává, majd vörössé, amikor lemegy.

És hogy még egyet kavarjunk a dolgon, a tudósok megmérték, hogy a napfényben melyik színkomponensből van a legtöbb, és azt kapták, hogy az 500 nanométer körüli hullámhosszúból – ez pedig a zöld. A teljes válasz tehát arra, hogy milyen színű a Nap, az, hogy:

Ugyan sárgának látjuk, de igazából szivárványszínű, amiből a zöld a legerősebb, de ettől még fehér.

Hanula Zsolt 

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb