Milliók halnak meg, ha eltűnnek a beporzó állatok

2016. november 30./Index.hu/TibetPress

eredeti cikk

A brit Readingi Egyetem tudósai szerint a világon csaknem másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyedének léte függ a beporzó állatoktól. Ha nem állítják meg a méhek és lepkék számának csökkenését, az óriási veszélyt jelenthet az emberi jólétre – írja az MTI.

A szakértők egy nemrég elvégzett globális felmérés eredményeit vizsgálták meg. Eszerint a beporzó állatok közvetlenül felelősek a fontos terménytípusok háromnegyedének fejlődéséért. Ilyen termények például a gyümölcsök, a gabona- és mogyorófélék, a kávé és a kakaó.

Ez különösen a világ szegényebb, vidéki közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők hetven százalékára jelenthet veszélyt. A mezőgazdaságban 1,4 milliárd embert alkalmaznak; ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy egyharmada – olvasható a Nature-ben megjelent tanulmányban.

A beporzásban részt vevő állatok nagyrészt méhek, lepkék, pillangók, darazsak és bogarak. Bizonyos növények esetében madarak, denevérek és gyíkok végzik a beporzást, más esetekben pedig a szél viszi a virágport. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények fontosak a kiegyensúlyozott táplálkozás szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav.

A beporzók eltűnésével megnőne az egyébként megelőzhető betegségek aránya a világon. A kutatók szerint ez évi 1,4 millióval emelné a halálozások számát.

A vadon élő növények is veszélyben vannak. A trópusi növényzet több mint kilencven százalékának beporzása állatoktól függ. Csaknem minden ötödik gerinces beporzót a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók 9-9 százalékát sorolják a veszélyeztetett fajok közé.

A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért. Az európai, észak-amerikai és egyéb méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az úgynevezett kolónia-összeomlás, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek, vagy a felsorolt tényezők kombinációja állhat.

A tanulmány szerzői szerint meg kell védeni az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést, és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek.

Hegyeshalmi Richard