Miben reménykedhetett Tőkés László?
2010. május 7./Népszavaonlie/TibetPress
Úgy tűnik, a Dalai Láma erdélyi látogatása kútba esik, a
román hatóságok nem tartják időszerűnek a látogatást, a jelek szerint maga a
láma sem - írja a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain csütörtökön Bíró Béla
politológus, megállapítva: Tőkés László a tibeti buddhista vallási vezető
meghívásával a román hivatalosságok számára olyan magas labdát kínált fel,
amelyet irgalmatlanul lecsaphatnak.
A cikk szerzője azzal kapcsolatban
fejtette ki véleményét, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő április
közepén bejelentette: a Dalai Láma elfogadta meghívását, és szeptemberben
kétnapos látogatást tesz Székelyföldön. Röviddel ezután a bukaresti
külügyminisztérium közleményben hangsúlyozta, hogy a román hatóságok nem hívták
meg a Dalai Lámát romániai látogatásra, Bukarest pedig "egyetlen, szuverén és
területileg egységes Kína létezését ismeri el, amelynek Tibet is része". A
napokban napvilágot látott az a hír, amely szerint a Dalai Láma mégsem utazik
Romániába, mert látogatásával nem akar "kellemetlenséget okozni".
Bíró Béla felteszi a kérdést: "Vajon jó lett volna-e nekünk, ha a romániai
magyarság autonómiatörekvéseit a tibeti autonómiatörekvésekhez kötöttük volna?
Annyiban bizonyosan jó, hogy a világ figyelme szerencsés esetben a romániai
magyar kisebbség gondjaira és a székelység autonómiatörekvéseire terelődhetett
volna. Ámde jelenthet-e a feltételezett, bár bizonyosra egyáltalán nem vehető
nemzetközi figyelem megoldást? Jelenthetett-e megoldást Tibet esetében? A válasz
sajnos egyértelmű: nem".
Kína ma már a világ egyik legnagyobb gazdasági
hatalma, idő kérdése, hogy - ha a jelenlegi trendek maradnak - mikor hagyhatja
maga mögött akár az Egyesült Államokat is - fejti ki a szerző, megállapítva:
nincs a világnak e pillanatban állama, mely a Kínához fűződő kapcsolatai
érdekében ne tekintene el a tibetiek melletti egyértelmű kiállástól. A Nyugat
számára ugyanis a tibeti kérdés szerfelett kínos. A Kínával való jó viszony
érdekében legszentebb alapelveinek érvényesítéséről kell lemondania - olvasható
az ÚMSZ cikkében.
"Joggal kérdezhetjük tehát: mi volt egyáltalán a
meghívás értelme? Miben reménykedhetett Tőkés László? Nyilvánvalóan abban, hogy
a nyugati közvélemény számára a romániai magyar kisebbség helyzetét a tibetivel
analógnak tűntetheti fel" - írja Bíró, aki ezt "elhibázott analógiának" nevezi.
Úgy véli: Tőkés László a tibeti buddhista vallási vezető meghívásával a román
hivatalosságok számára olyan magas labdát kínált fel, amelyet irgalmatlanul
lecsaphatnak. A szerző szerint az elhibázott analógia miatt a magyar ügy
"árfolyama" a továbbiakban még mélyebbre eshet.