Mi vár Julian Assange-ra?

2010. december 8./InfoRádió.hu/TibetPress

A titkos diplomáciai iratokat nyilvánosságra hozó WikiLeaks oknyomozó portál alapítóját kedden vették őrizetbe Londonban. Julian Assange - egyelőre - nem a kiszivárogtatás miatt áll bíróság elé, hanem nemi erőszak vádjával. Ha kiadják Svédországnak, akkor az ottani szigorú törvényekkel kell szembesülnie, de az Egyesült Államok is szívesen vád alá helyezné egy első világháborús törvényre hivatkozva. Ha bármelyik országban bűnösnek találják, évekre rács mögé kerülhet.

A titkos diplomáciai iratokat nyilvánosságra hozó WikiLeaks oknyomozó portál alapítóját kedden vették őrizetbe Londonban. Julian Assange - egyelőre - nem a kiszivárogtatás miatt áll bíróság elé, hanem nemi erőszak vádjával. Ha kiadják Svédországnak, akkor az ottani szigorú törvényekkel kell szembesülnie, de az Egyesült Államok is szívesen vád alá helyezné egy első világháborús törvényre hivatkozva. Ha bármelyik országban bűnösnek találják, évekre rács mögé kerülhet.

Julian Assange nem sokkal az után, hogy internetes oldala, a WikiLeaks az afganisztáni háborúval kapcsolatos titkos katonai iratokat hozott nyilvánosságra, augusztusban néhány napot Svédországban töltött. Itt ismerkedett meg két nővel, akik az oknyomozó portál önkéntesei. Ők azok, akik megvádolták a 39 éves férfit nemi erőszakkal és szexuális zaklatással.

A brit rendőrség svéd kezdeményezésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján kedden vette őrizetbe Assange-ot Londonban. A svéd hatóságok egy rendbeli kényszerítéssel, két rendbeli szexuális zaklatással és egy rendbeli nemi erőszakkal gyanúsítják.

"Ha azt állítja, hogy az igazság és az átláthatóság áll a WikiLeaks mögött, akkor el kell fogadnia, hogy ugyanezek érvényesek saját magára is" - idézi a The New York Times a két nő svéd ügyvédjét. Assange természetesen tagadja a vádakat, és hangsúlyozza, ügyvédeivel mindent meg fog tenni, hogy ne adják ki Svédországnak.

Nem véletlenül, hiszen az ellene felhozott súlyos vádak a skandináv ország törvénykezésében még súlyosabbnak hatnak. "Néha azon viccelődünk, hogy hamarosan már írásos kérvényt kell benyújtani a szex előtt" - érzékeltette a svéd törvények szigorúságát az amerikai napilapnak Bengt Hesselberg ügyvéd.

Az Európai Unióban a legtöbb nemi erőszakot Svédországban jelentik be, de nem feltétlenül azért, mert annyival több ilyen típusú bűncselekmény történik az országban. A svéd törvények ugyanis jóval árnyaltabban határozzák meg a szexuális bűncselekményt, így jóval többen is fordulnak a hatóságokhoz.

A nemi erőszaknak három kategóriája létezik Svédországban: a súlyos, ami nagy mértékű erőszakot jelent - ezt legfeljebb tíz évnyi börtönnel büntetik. A másik a "rendes" nemi erőszak, amely magában foglal erőszakot, de nem olyan mértékűt, mint az előző esetben. Erre a cselekedetre a maximálisan kiszabható börtönbüntetés hat év.

A harmadik kategória a kevésbé súlyos nemi erőszak, amely ugyan nem foglal magában erőszakot, de "a nemi közösülés a másik személy akarata ellen történik". Szakértők szerint ebbe a kategóriába tartozna a jelenleg egy londoni börtönben fogva tartott Assange, akit ha bíróság elé állítanának Svédországban és bűnösnek találnának ebben a vádban, akkor négy évet kellene börtönben töltenie.

Az USA is feni a fogát Assange-ra
Az ausztrál férfinek és ügyvédeinek azonban nemcsak a svéd törvénykezést kell szem előtt tartania, hiszen az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma is keresi a lehetőséget, hogy megvádolja a bizalmas amerikai diplomáciai iratokat kiszivárogtató férfit.

Lehet miből válogatni: kémkedés, lopott tulajdonnal való üzérkedés, összeesküvés. A legtöbben egy 1917-es kémkedés ellen hozott törvényt emlegetnek, amely kimondja, hogy a nemzetvédelemmel kapcsolatos illetéktelen tulajdonlás és információk terjesztése illegális.

Titkos információk kiszivárogtatásáért már elítéltek hivatalos személyeket az első világháborús törvény alapján, de olyan személyt, aki nem megszerezte, csak továbbadta ezeket a bizalmas információkat, még nem. Márpedig Julian Assange esetében ez utóbbiról lenne szó, hiszen nem ő volt az, aki megszerezte a titkos diplomáciai anyagokat, hanem állítólag az amerikai Bradley Manning közlegény, aki az amerikai hadsereg egyik Irakban állomásozó hírszerzési egységéhez volt beosztva.

Ráadásul ott vannak azok a WikiLeaksszel együtt dolgozó újságok is (a The New York Times mellett a brit The Guardian, a francia Le Monde, a német Der Spiegel és a spanyol El País), amelyek feldolgozzák és közzéteszik a portál által kiszivárogtatott információkat - vajon ők is bűncselekményt követnek el ezzel?

Szakértők szerint ellopott kormányzati tulajdonnal való üzérkedéssel is vádolhatják Assange-ot, ám jogilag ez sem állja meg szilárdan a helyét, mivel a kiszivárogtatott dokumentumok olyan számítógépes fájlok reprodukciói, amelyeket a kormány a mai napig birtokol.