Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Mi van a Tibet-határozattal?

2008. szeptember 17./szerda/Budapest/Free Tibet Blog/TibetPress

Tegnap lezajlott a Tibet-határozat részletes vitája. Bonyolult jogi eljárás ismertetése helyett úgy fogalmazhatunk, hogy a Tibet- határozat jelenleg jó úton halad.

Az általános vita után lezajlott a részletes vita is, a következő lépés az, hogy a határozat felkerül jóváhagyásra az Országgyűlés elnökéhez, aki Szili Katalin. A határozat múltját tekintve szinte biztosra vehető, hogy az OGY elnöke nem hagyja jóvá a Tibet-határozatot. (Hogy miért? Olvasd el a „Chinatown, Hungary- az MSZP és Kína” című cikkünket) De sebaj, van egy alkotmányos kiskapu, amelyet a határozat benyújtói ki is fognak használni, így a Tibet-határozat minden bizonnyal szavazásra fog kerülni, valószínűleg jövő hétfőn, szeptember 22-én. Klein András, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának tanácsadója szerint ha így történik, és a határozatot benyújtó négy párt érvényesíti többségét a szavazáskor (vagyis mindenki megnyomja a gombot, nem úgy mint júniusban), akkor a Tibet határozat át fog menni.

Az Országgyűlés hétfőn 188 igen, és 186 nem szavazat mellett vette napirendre az indítványt, amelyet 189 igen, 184 nem, és 2 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátott. Az MSZP mindkét esetben nemmel szavazott. A Tibetről szóló határozati javaslatban - amelyet a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ egy-egy képviselője jegyez - az Országgyűlés felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközileg elismert emberi jogokat, és vessen véget az erőszaknak, valamint felhívja a magyar kormányt arra, támogassa Peking és Őszentsége a Dalai Láma között a tárgyalások megkezdését Tibet autonómiájáról.

A határozat útja meglehetősen bonyolult jogi folyamat, aki szeretne vele részletesebben is megismerkedni, az olvassa el az alant található szövegrészletet, vagy látogasson el a parlament honlapjára.

Az előterjesztések tárgyalásának tipikus menete az általános vita, a részletes vita, a módosító javaslatokról történő szavazás és a zárószavazás. Ha a módosító javaslatok megszavazása során valamilyen hiba történt és ennek kijavítására módosító javaslatot nyújtottak be, a zárószavazás előtt záróvitára is sor kerül.

Plenáris szakasz. Az általános vita során a javaslat szükségességét, céljait és szabályozási elveit vitatják meg. Elsőként a javaslat előterjesztője kap szót. Ezt követően – ha az előterjesztő nem a kormány volt – a kormány képviselője ismerteti álláspontját, majd a kijelölt bizottságok előadói mondják el a bizottság véleményét és amennyiben van, a kisebbségi véleményét. Ezt követően kerül sor a frakciók vezérszónokainak felszólalására, majd bármely képviselő elmondhatja véleményét. A vita rendszerint addig tart, amíg még van felszólaló. A felszólalásokra az Országgyűlés többnyire időkereteket állapít meg. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztő válaszol a vitában elhangzottakra. Módosító javaslatot az általános vita lezárásáig lehet benyújtani. Az általános vita – a törvényjavaslattól függően – több héten át is folyhat. A részletes vita a részletekről, a változtatásokról szól. Itt kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosított javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni, ellene vagy mellette érvelve. A részletes vita rendszerint egy plenáris ülésen lezárul.

Szavazási szakasz. A részletes vita után – általában a következő heti plenáris ülésen – kerül sor a módosító javaslatokról történő szavazásra. Fő szabályként arról a módosító javaslatról kell szavazni, amely elnyerte a kijelölt bizottság tagjai 1/3-ának támogatását. A szavazásokra általában a hétfői ülésnapon kerül sor, a délutáni, esti órákban. A módosító indítványokról való szavazást a következő ülésen a zárószavazás követi. A zárószavazás előtt felmerülő törvényalkotási hibák kijavításában fontos szerepe van az Alkotmány- és igazságügyi bizottságnak, amely állást foglal a korrekciókról. Ezeket a módosító javaslatokat a plenáris ülésen a képviselők megvitatják (záróvita), majd szavaznak a módosító javaslatokról, s végül a törvényjavaslat egészéről. A zárószavazás során a parlament olyan többséggel fogadja el a javaslatot, amilyet az Alkotmány, illetve más törvények előírnak (a jelen lévő vagy az összes képviselő egyszerű többségével vagy ezek 2/3-os, ún. minősített többségével).


Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb