Mi történik, ha a Dalai Láma meghal?

2010. június 17./AP/WTN/TibetPress

2010. június 2./Dharamszala
A kérdés átlebeg a domboldali város felett, ahol az ősi misztikum nem-szűnően, elsöprően áll szemben a modern geopolitikai valósággal. A szerzetesek, akik elmenekültek a Himalájából ugyanazt a kérdést teszik fel halkan, amit a száműzött politikusok. Még a dühös fiatal aktivisták is óvatosak abban, ahogy megközelítik a kérdést.

De ahogy, ez a tibeti emigráns mozgalom központjában lévő uralkodó, közeledik a 75. születésnapjához, a kérdés elől már lehetetlen elmenekülni: Mi történik, ha meghal a Dalai Láma?

A kérdés Dharmszalától messze visszhangzik, a Dalai Láma székhelyétől, amely azóta otthona, mióta elmenekült Tibetből a sikertelenül végződött 1959-es kínai fennhatóság elleni békés népfelkelés után. A pekingi politikai döntések egyre szélesebb körben terjednek és félelmet okoznak, mint Tibetben, mint a 150.000-es létszámú száműzött kolóniában, hogy a harcuk az autonómiáért összeomolhat ikonjuk halálát követőe.

Az amire Ő állandóan gondol.

"Amikor eltávozom, amikor meghalok, természetesen bekövetkezik egy visszaesés. Nagyon komoly visszaesés," mondta el halkan sajátos angolságával a Dalai Láma egy nemrégiben készített interjú során, a lakosztályán.

Szavai robbanékonyak és hirtelen változtatnak irányt a lemondás és az eltökéltség között. "De aztán ezt az egészet a fiatalok viszik tovább. Ez nem kérdés." A fiatalabb generáció, habár, nem olyan biztos.

"Mi, tibeti fiatalok most Őszentsége vezetése alatt állunk," - mondta Tenzin Norlha, egy 29 éves tibeti genetikai kutató Dharamszalában, aggodalommal az arcán. Miközben a Dalai Lámáról általában úgy gondolták, hogy jó egészségnek örvend,  számos betegséggel küzdött az utóbbi években. "Ha Őszentsége eltávozik, mit fogunk tenni…?Ki vigyáz ránk úgy, mint Őszentsége?"

Nehéz lenne eltúlozni a Dalai Láma tiszteletét, miképp az elődeiét is nehéz lenne az elmúlt évszázadok alatt, a tibetiek szemében. Számukra ő király, a tibeti buddhista tradíció feje, valamint az együttérzés megtestesítője. Ő a jelenlét, a Fehér Lótusz birtoklója, az Abszolút Bölcsesség, az Óceán. Jelenléte gyakran a hangtalan sírás állapotába hozza követőit.

Közel ötszáz éves tradíció folytatódik abban, hogy minden eltávozott Dalai láma reinkarnálódott egy fiatal tibeti fiú testébe. De a tibeti emigráns kormány és az idősödő Dalai Láma alatt, a tibeti történelem szakadékba jutott.

"Ha a Dalai Láma meghal, az egész emigráns társadalmi struktúra hatalmas nyomás alá kerül" - mondta Robbie Barnett, Columbia Egyetem tibet-kutatója.

Egy a lehetséges variációk közül: a rivális Dalai Lámát Kínán találják meg, az öt és fél milliós tibeti őslakósok között civakodás kezdődik a különböző buddhista szekták miatt. Alábbhagy az adakozási kedv, belharc az emigráns kormány sorai közt és csökken az érdeklődés a gazdag külföldi támogatók és a fiatal aktivisták között.

Sok tekintetben, a Dalai Láma olyan ember, aki képes eltörölni a saját karizmáját. A szerzetesi ruha talán egy 60-as évekbeli nyugdíjast takar sportos frizurával, túlméretezett szemüveggel, gesztenyebarna poliészter zoknival és ortopéd cipővel. Akik találkoztak vele az elmúlt évtizedekben gyakran mesélik, hogy milyen intenzíven tud személyes kapcsolatot teremteni. Jókedvűen felnevet, játékosan pofonokat ad embereknek, akiket alig ismer.

Nyugati támogatói  jobbára Nelson Mandela és Yoda-mester (Csillagok Háborúja), misztikus keveredéseként tisztelik  őt és baráti köre Richard Gere-től Nancy Pelosiig terjed.

Nehéz dolga lesz annak, aki követi őt.

"A tibeti kormány egy ember vállán nyugszik most," - mondta Jamyang Norbu, író, aki már harcolt a tibetiek gerilla seregében. Ő az egyik legszókimondóbb értelmiségi, aki Tibet teljes függetlenségét kívánja, szemben a korlátozott autonómiával, amit a Dalai Láma kér.

Norbu aggódik a Dalai Lámát körülvevő személyi kultusz és az őt istenítő vélemények miatt, ami a későbbiekben bonyolulttá válhat az eltérő vélemények miatt. "Természetesen legtöbbször, én is lojális vagyok hozzá, de van egy független álláspontom is, a száműzött közösségen belül - nyilatkozta Tennessee-i házából.

A Dalai Láma a XIV. újraszületés a sorban és már többször hangsúlyozta, az ő reinkarnációja száműzetésben születhet meg, de azt is mondta már, a tradíció véget is érhet az ő halálával. Beszélt az uralkodásban való megosztottságról, az ő reinkarnációjával járó spirituális feladatokról arra az időre, amikor valaki, talán az, akit ő kinevez átveszi az emigráns tibeti mozgalom vezetését.

Rendszeresen találkozik magas rangú szerzetesekkel, hogy megvitassák az öröklés kérdését. Ebbe a  csoportba tartozik a 24 éves szerzetes Urgyen Thinley a XVII. Karmapa is, aki vakmerő szökéséről ismert Kínából és persze arról is, hogy szereti a PlayStation háborús játékokat. Sokan úgy vélik, ő lesz a teljes hatalom birtokosa.

Nyilvánosan a Dalai Láma gyakran könnyedén kezeli kérdést - "soka azt remélik, hogy az életem végtelen,”- mondja nevetve, de egyértelműen teszteli, hogy követői hogyan fogadnák halálhírét.

De a mérleg nyelve mindig Pekingben van.

"Attól tartunk, hogy ha nem tudjuk megerősíteni az emigráns kormányt mielőtt Őszentsége eltávozik, a kínaiak kísérletet tesznek arra, hogy kontrollt gyakoroljanak az ő reinkarnációs processzusára," - mondta Norbu.

Kína kevés kétséget hagyott a felől, hogy azt akarja, erősen érintve legyen a Dalai Láma öröklésének kérdésbe.  Gúnyolódnak a hagyomány forgatókönyvén, és valamilyen  törvényre hivatkoznak, amely előírja, hogy a reinkarnálódott személynek kínai ellenőrzés alatt álló tibeti területen kell megszületnie.

Ez azt jelenti, hogy a kínai vezetést érzéketlen ateisták uralják, akik hamarosan megpróbálnak irányítani egy régi hagyományt Pekinghez hű szerzetesek segítségével, hogy beiktassanak egy Kína által jóváhagyott örököst.

A Dalai Láma látszólag rezignált az ötletre: "Ez nagyon is lehetséges," - mondta, azonban hozzáteszi: „senkit nem lehet becsapni, egyetlen Dalai Láma a hivatalos, egyetlen Dalai Láma a Dalai Láma a tibetiek szívében."

Egy ilyen durva lépés visszhangozni fog Peking taktikájában a Pancsen Láma kapcsán, aki egyik vezető lámája a tibeti buddhista hagyománynak. 1995-ben a Dalai Láma jóváhagyott egy megtalált kisfiút, mint a reinkarnálódott Pancsen Lámát, - de nemsokára a fiú és szülei eltűntek, és azóta senki sem látta őket.

Hamarosan a kínaiak egy másik fiút neveztek ki Pancsen Lámának, akit természetesen Peking támogatott, noha a tibetiek soha nem fogadták el.

Teljesen más volt a helyzet 1939-ben, amikor számos misztikus jel után, egy fiatal tibeti fiút Lhamo Dhondrub-ot 2 éves korában megtaláltak, mint a XIII. Dalai Lámát. z új Dalai Láma a feudális Himalája királyságban lépett trónra, mely mélyen elszigetelt maradt egészen a XX. századig. Ezen a helyen a szolgaság volt gyakori, a kommunikáció szinte teljesen ismeretlen volt, és az 1930-as években egy a politikust a tibeti kormány arra ítélt, hogy engedje a szemgolyóit eltávolítani azért, hogy mágikus praktikák által megöljék a rivális ellenfeleket.

A Dalai Láma azon kapta magát, hogy Kínával harcol, amikor még csak tizenéves volt. 1950-ben még csak 15 éves volt és a kínai katonák megszállták Tibetet. Kilenc évvel később, amikor a tárgyalások Pekinggel sikertelenül végződtek és a tibeti felkelést leverték, a Dalai Láma egy maroknyi támogatójával a  Himalája hegyein keresztül Indiába menekült. Azelmúlt fél évszázadban, az egykori-feudális király tanítója lett a modern világnak. Ő egy buddhista szerzetes, aki már régen hozzászokott a hírességekhez, akik leborulnak a lábai elé. Folyamatosan utazik, tanít és előadásokat tart.  Dollár milliókat költ az ügyre, támogatva mindent ami tibeti, az árvaházaktól a futballcsapatig. Ő vált a nemzetközi béke szimbólumává.

Pekingben mégis, ő valami egészen más: "Egy sakál, aki szerzetesi ruhát visel" - mondta egy Kína által kinevezett tibeti tisztviselő. "Egy démon" - mondta egy másik. Peking azzal vádolja a Dalai Lámát, hogy megosztó, aki titokban összeesküvést sző Kína ellen, Tibet teljes függetlenségéért.

Tibeti emigráns vezetők és független emberjogi megfigyelők eközben azt mondják, Kína szisztematikusan lenyúzza Tibetről a saját örökségét. Han kínaiak özönlötték el a térséget, Peking letartóztat minden politikai aktivistát és hatalmas katonai és hírszerzési hálózatot felügyel, ami elért minden faluba és kolostorba.

Mindeközben a Dalai Láma továbbra is támogatja a tárgyalásokat Kínával - bár a találkozók eredmény híján gyérültek az elmúlt években - nem sok választása maradt.

"Eddig a párbeszédek rendre megbuktak, de ez nem azt jelenti, hogy a jövőben nem hozhatnak sikeret” - mondta egy dharmszalai interjúban. Ez eddig  ragaszkodott ahhoz, hogy a változás közel van, de aztán mégis azt mondja, idáig mindig csalódott. "Végül, mindezen remények, eltűnnek."

 

Ma egyre több tibeti, a politikai vezetők új generációjába veti minden reményét.

2011-ben, a tibetiek megválasztják a száműzetésben működő kormány következő miniszterelnökét, és nagyon úgy tűnik, hogy ez a legdemokratikusabb választás lesz idáig a száműzöttek számára. Tükrözve az állandó feszültséget hagyomány és modernitás között, a száműzetésben élő politikusok már régóta próbálkoznak azzal, hogy azt gondolják, amit Dalai Láma akar - miközben a Dalai Láma azt mondja, az szükséges, hogy a politikusok meghozzák saját döntéseiket.

"Bizonyos értelemben ez olyan, mintha azt latolgatnánk, ki lesz a mi következő vezetőnk?” - nyilatkozta Tenzin Choeying a Diákok a Szabad Tibetért aktivista csoportból. " Őszentsége említése nélkül, ez a módja annak, hogyan kezeljük a kérdést".

A Dalai Láma kitart amellett, hogy egy napon a mozgalom sikeres lesz: "Az emberek azt mondják álmodozók vagyunk, de ugyanezt mondták az indiaiakról is, akik függetlenséget akartak  a 1890-es években."

A reménynek ez az átható érzése talán a legfurcsább dolog Dharmszalában, a tibetiek és a vándorló hippik városában. De ez a remény elegendő ahhoz, hogy az asztrológusok, a keleti üzletek és jóga mesterek egy kicsi, de rendkívül rugalmas sereget alkossanak.

A Dalai Láma, annak ellenére, hogy alkalmanként pesszimizmusba süllyed, reméli, hogy a dolgok javulni fognak Tibetben. Az aktivisták is ezt remélik.

Még az állami jós is bizakodó. A necsungi jós Thupten Ngodup egy öreguras küllemű, 52 éves szerzetes, aki transzállapot közben, - azt mondják, - képes kommunikálni a szellemvilággal és a jövőbe látni. A necsungi jós mindig is erős politikai és szellemi tanácsadója volt és jelenleg is az a kormánynak és a Dalai Lámának. Ngodup előtt, - aki gyermekként menekült el Tibetből - nem kétséges, hogy vissza fog térni hazájába. Talán a vágyakozásom egy kicsit ostobának tűnik” - mondta kolostora irodájában. "De ebben a században, a diktatúra korában minden lehet."

"Változások jönnek”, - mondta. "Változások lesznek Kínában is."