Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Megbírságolták a Tibet függetlensége mellett kiálló tüntetőket, az NJA küzd értük

2008. szeptember 5./péntek/Budapest/TibetPress

2008. május 9. napján 15 óra 20 perckor a Budapest V. kerületében található Egyetem térnél az érkező kínai állami delegációt spontán tüntetés fogadta, amelynek során többen tibeti zászlót vettek elő, illetve a már világszerte ismert „Free Tibet” szavakat kiabálták.

A rendőrség másodperceken belül közbelépett: Hendrei Tibort, a Tibetet Segítő Társaság elnökét és a szervezet további öt aktivistáját – köztük 3 tibeti polgárt – elfogták és előállítottak az V. kerületi Rendőrkapitányságra, ahol egészen másnap hajnalig fogva tartották őket.

Az elfogott és előállított Tibetiek között volt Choegyal Tenzin is – aki a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán tanít, valamint magyar-tibeti szótár összeállításán dolgozik-, és akinek egy 2007. év végi. Kormány Rendelet alapján lehet, hogy az országot is el kell hagynia, mivel a hivatkozott rendelet alapján Magyarországon már nem fogadják el az indiai kormány által kiállított igazolványt és utazási dokumentumot.

Az V. kerületi Rendőrkapitányság eljárás alá vontakkal szemben 2008. május 9-én kelt határozatával a 218/1999. évi (XII. 28.) Kormány Rendelet 40/A. §-a szerint minősülő jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértésének elkövetése miatt Hendrei Tibor és három aktivista vonatkozásában személyenként negyvenezer forint, míg két aktivista esetében személyenként harmincezer forint pénzbíráságot szabott ki.

Eljárás alá vontak a határozat ellen a rendelkezésre álló jogorvoslat, a kifogás benyújtása mellett döntöttek, és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségét kérték. A velük szembeni intézkedést nem érezték jogszerűnek, mivel ők a hatályos jogszabályokat betartva jártak el, és a Magyar Köztársaság területén mindenkit megillető vélemény-nyilvánítási szabadságukkal élve juttatták kifejezésre Tibet függetlensége iránti követelésüket.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által benyújtott kifogás eredményeként (képviselőként eljárt: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője) a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésével az V. kerületi Rendőrkapitányság 2008. május 9-én kelt határozatát megváltoztatta akként, hogy Hendrei Tibor vonatkozásában a kiszabott negyvenezer forint pénzbírságot tízezerre mérsékelte, míg a többi eljárás alá vont esetében a kiszabott pénzbírságot mellőzte, és őket figyelmeztetésben részesítette, azonban továbbra is megvalósultnak minősítette a terhükre rótt szabálysértést.

A meghurcolt tüntetők tárgyalás tartását kérték a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól, így a meghozott határozat nem jogerős, és a végső döntés bizonyítás felvételéért kért tárgyalást követően fog megszületni.

A védekezés lényege: nem lehet jogszerű hatósági intézkedésről beszélni, mivel ilyen módon tiltakozni szabad, másrészt nem is hangzott el rendőri felszólítás, tehát nincs szó engedetlenségről, ezt felvétel is bizonyítja.

A fenti eset is jól rámutat arra, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény hatályba lépését követően alkalmazandó jogszabályokat még most sem mindig veszik figyelembe az illetékes hatóságok.

Külön ki kell emelni az Alkotmánybíróság 78/2008 (V.29.) sz. határozatában kifejtett jogértelmezést, amely a hivatkozott Római Egyezmény 11. cikkében foglalt, a gyülekezési joggal kapcsolatos joggyakorlat alapján a bejelentés nélküliségre tekintettel kötelező feloszlatásról rendelkező, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 14. §-ban szabályozott rendelkezést hatályon kívül helyezte.

Ebből következik az, hogy a spontán tüntetést, mindaddig amíg megőrzi békés jellegét, nem lehet feloszlatni a bejelentetlenségre tekintettel, ahogy a gyakorlatban már az 1993. évi XXXI. tv. hatályba lépését követően ennek meg kellett volna valósulnia.

A tüntetőkkel szembeni rendőri intézkedésre még az Alkotmánybíróság döntése előtt került sor, azonban ez nem lett volna akadálya a helyes jogértelmezésnek, illetve jogalkalmazásnak, figyelemmel arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya 7. § (1) bekezdése szerint az Egyezmény 11. cikkének Bukta, illetve Oya Ataman (részletesebb elemzés itt) esetre is figyelemmel történő helyes alkalmazását közvetlenül kellett volna biztosítani a Magyar Köztársaság területén.

Egyúttal az is megállapítható, hogy ismét az alapvető szabadságjogok (jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a békés gyülekezéshez való jog) gyakorlóival szemben alkalmazott a rendőrség „ jogi gumibotot” a 2007. márciusában hatályba lépett és több szempontból is alkotmánysértő szabálysértési normát, amelynek megsemmisítése érdekében a Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2007. májusában az Alkotmánybírósághoz fordult soron kívüli eljárást kérve, döntés még sajnálatos módon máig nem született. Ezen szabálysértés segítségével már több tucat tüntetőt bírságoltak meg, bár több esetben a bíróságok korrigálták ezeket a döntéseket.

A Tibet függetlenségéért demonstrálók – a világ sok más országában tapasztaltakhoz hasonlóan - az Egyezmény alapján biztosított jogaikkal élve fejezték ki nemtetszésüket a Tibettel szemben folytatott kínai politika miatt, tették mindezt békésen, de a spontán tüntetésüket, ezzel együtt hangjukat, a szabadság szellemében lobogó zászlójukat is elnyomta a rendőri fellépés.

Fel lehet tenni a kérdést: ha „Éljen Kína” kíséretében kínai zászlót lobogtattak volna, akkor vajon sor kerül-e velük szemben rendőri intézkedésre. A körülmények azt mutatják, hogy nagy valószínűséggel nem. A helyes az lenne, ha egyik esetben sem lépne fel a rendőrség.

A rendőrség ezzel ismét bebizonyította, hogy még mindig nem képes mindig a jogállami követelményeknek megfelelően reagálni az alapvető szabadságjogok gyakorlóival szemben és a hangoztatott vélemények tartalma alapján döntött egy tüntetéssel szembeni rendőri fellépés mikéntjéről, ez a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel és a hazai jogszabályokkal is ellentétes, megengedhetetlen gyakorlat.

2008. augusztus 29., Nemzeti Jogvédő Szolgálat, www.nja.hu

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb