Meditálókat boncolnak föl élve Kínában

2015. október 15./Hírkút.hu/TibetPress

eredeti cikk

A Fálun Dáfá nevű meditációs gyakorlat követőit 1999-től mai napig üldözi a kínai állam. Különösen kegyetlen dolgokat hajtanak végre rajtuk, elmondásuk szerint azért, mert jobb fizikumban vannak a gyakorlat miatt. Baranyai Kata, a Magyar Fálun Dáfá Egyesület egyik vezetője az embertelenségek leállítását követelő „Ride 2 Freedom!” („Tekerj a szabadságért!”) figyelemfelhívó biciklitúra egyik helyszínéről, az USA-ból adott exkluzív interjút lapunknak. Ők egyébként most itthon is aláírásgyűjtést folytatnak az üldöztetést elindító kínai diktátor felelősségre vonásáért.

Pontosan miért gyűjtenek aláírásokat és hol?

A Fálun Dáfá (másnéven Fálun Gong) 1999. július 20-án Kínában megkezdett üldözésének leleplezésére szinte azóta folyamatosan gyűjtünk aláírásokat világszerte.

Jelenleg két petíciónk van Magyaroszágon. Az egyik a Doctors Agains Force Organ Harvesting (DAFOH-) vagyis Orvosok az Erőszakos Szervrablás Ellen, amely egy orvosokból álló szövetség, akik az orvosi etikára hivatkozva szeretnék megállítani a Kínában jelenleg is tartó illegális, de államilag irányított szerveltávolításokat.

Ez az ENSZ főbiztosához kerül benyújtásra. A másik Csiáng Cö-min egykori kínai diktátor felelősségre vonását igyekszik elősegíteni. Az elmúlt néhány hónapban rengeteg olyan Fálun Dáfá gyakorló és családtagjaik jelentették fel, akik megtapasztalták az üldözés borzalmait.

A feljelentések Kínából és Kínán kívülről is záporoznak a Legfelsőbb Népi Bírósághoz és a Legfelsőbb Népi Ügyészséghez. És világszerte gyűjtünk aláírásokat, hogy elősegítsük Csiáng felelősségre vonását. Tehát, aki aláírja a petíciót az ezt támogatja az aláírásával.

Ez a Fálun-Dáfá egy vallási vagy ahhoz kapcsolódó szokás, illetve rituálé?

A Fálun Dáfá nem vallás, hanem egy meditációs gyakorlat, amely az Őszinteségen-Jószívűségen-Tolerancián alapszik.

Ez általában egy kicsit furcsán hangzik Magyarországon, hiszen nem vagyunk hozzászokva, ahhoz hogy a keleti mozgásformáknak (csiqung, jóga) van valamilyen filozófiai hátterük pedig, ha jól belegondolunk ez lenne a természetes. De a kommunista időkben ezt jobbára megsemmisítették vagy súlyosabb esetben pártfilozófiával helyettesítették.

A Fálun Dáfá csigong gyakorlatokból áll, amelyek nagyon könnyen megtanulhatóak bármely életkorban fizikai erőnléttől függetlenül és nagy hangsúlyt fektetünk az Őszinteségen-Jószívűségen-Tolerancián alapuló életvitelre. Hiszen ez egy testet és lelket egyaránt nemesítő művelési út.

Pontosan miért kezdték el üldözni? Politizálnak-e egyáltalán? Mennyi ideje folyik ez?

Itt kiemelném, hogy a Fálun Dáfá gyakorlók nem politizálnak. Semmilyen szinten.

Csupán igyekeznek leleplezni az üldözést, amely hivatalosan 1999. július 20-án vette kezdetét. De már előtte igyekeztek befeketíteni, ellehetetleníteni a gyakorlását. Például az üldözést megelőző időszakban nem volt ritka, hogy a Fálun Dáfá gyakorlókat a közös gyakorlóhelyeken (nem ritkán több száz ember végezte együtt a gyakorlatokat) vízágyúval lőtték.

De sem ez, sem a róla terjesztett mende-mondák nem tudták elérni, hogy a gyakorlók feladják a Fálun Dáfá gyakorlásába vetett hitüket. Ez már csak azért is volt lehetetlen, mert valamennyien megtapasztalták a gyakorlás jótékony hatásait. Egyik napról a másikra eltüntek a krónikus betegségeik, energikusak lettek és egy minőségi életet élhettek.

Nehéz megfogalmazni, hogy miért kezdték el üldözni, hiszen ezt logikusan nem nagyon lehet megérteni, talán csak ha a diktatúra szempontjából próbáljuk megnézni.

Adott egy meditációs gyakorlat, amelyet közel 100 millióan gyakorolnak, sokan a felső vezetők közül is. Naponta együtt gyakorolnak, ami egy ilyen szigorú diktatúrában nagyon ijesztő.

Nincs névlista, nincs intézmény rendszer, nincs semmi, amivel nyomon lehetne követne a gyakorlókat- és bár ezt akarta a Kínai Kommunista Párt- Li Hongzhi a Fálun Dáfá alapítója ezt nem hagyta, sőt kilépett az állami csigong egyesületből. Továbbá nem hagyta, hogy pénzt csináljanak belőle. Ezen dolgok összessége vezetett az üldözés megindításához.

Mik azok a kegyetlenségek, amiket ti “Az emberi gonoszság új fajtájaként” írtatok le kiadványotokban?

Ez nem más, mint az államilag irányított szerveltávolítás Kínában. Igen ez tényleg a gonoszság egy olyan formája, amire már nem lehet szavakat találni. Állami kórházakban, állami jóváhagyással végzik ezeket a szervtranszplantációs műtéteket, amelyek minden emberi tűréshatáron túlmennek. Ugyanis a legtöbb esetben a kínzás egyik formájaként a Fálun Dáfá gyakorlók szerveit fájdalomcsillapítás, altatás nélkül távolítják el.

Tehát gyakorlatilag még életben lévő
embert egyszerűen felvágnak
és kibeleznek.

Ezt nem tudom szebben mondani. David Kilgour, aki több könyvet is megjelentett a témában ezt úgy fogalmazta meg, hogy ez olyan, mint amikor egy-egy étteremben kiválaszthatott halat, amit megszeretnél enni, itt kiválaszthatod az embert, akitől a szervet kapod. Egyébként sok esetben a személy, aki megkapja a szervet nem is tudja, hogy ezért egy másik ember az életével fizetett.

A jelenlegi kínai vezetés hogy viszonyul mindehhez, illetve elődjének döntéséhez?

A mostani vezetés több változást is hozott Kínába az elmúlt pár évben, de az üldözést még nem állították meg. Röviden volt egy sikertelen puccskísérlet, amit a jelenlegi elnök Hszi Csin-ping ellen próbáltak meg az üldözést is elindító korábbi főtitkárhoz, Csiáng Cö-minhez hű emberek, azóta „korrupció ellenes kampány” folyik, ami során a Csiánghoz hű magas rangú hivatalnokokat sorra bebörtönzik.

 

Nincs tudomásunk róla, hogy Hszi meg akarná állítani az üldözést, de tetteivel sok olyan embert állított félre, akik aktívan támogatták.

Jelenleg azon dolgozunk, hogy Csiángot bíróság elé állítsák.

Szakértők becslései alapján több millió ember haláláért felelős, és a kimondhatatlanul is szörnyű szervrablásért.

Nemzetközi-, illetve médiavisszhangja mennyire van mindezeknek?

Mint bármelyik másik emberi jogi témáról elmondható, a Fálun Gongról is bizonyos események kapcsán van hír a médiában. Például a Hszi Csin-ping USA látogatás kapcsán még magyar HírTV csatornában is megjelent. A Ride2Freedom-nak elég nagy visszhangja volt Amerikában, a túra végére normális volt hogy a reggeli talkshow-k és az esti hírek állandó résztvevői voltunk.

Egy érdekesség még a média kapcsán, hogy szinte az összes kínai nyelvű média részben a kínai kormány tulajdona, vagy jelentős anyagi függésük van tőle, így ők nem nagyon mernek beszámolni a Fálun Gong igazi oldaláról.

Az üldözés kezdetén nagyon sok állami propagandát adtak le, csupa hazugságot, hogy befeketítsék a hírnevét.

Vannak viszont pozitív példák is, mint a The Epoch Times vagy a New Tang Dynasty TV, amik teljesen független média szervezetek, ők rendszeresen beszámolnak a kínai emberi jogi témákról is, állami propagandától mentesen.

Kérlek, egy pár mondatot mondj erről a Ride 2 Freedom nevű akcióról, illetőleg annak magyar vonatkozásáról!

Ride 2 Freedom – azaz Tekerj a Szabadságért! Célkitűzése, hogy felhívja a világ figyelmét a Fálun Dáfá üldözésének következtében árván maradt gyerekekre.

Hiszen az üldözés nem kíméli a gyermekeket sem.

 

A túrára 15 különböző országból érkeztünk, és 30-an tekertük végig az 5 000 kilométeres távot. Olyan kínai gyerekek is voltak velünk, akik átélték az üldözést, átélték a rettegést, a lelkükben hordozzák az üldözés kegyetlenségeit. Számunkra az üldözés csak egy szomorú tény, számukra ez maga a valóság. Ugyanakkor nagy segítség volt, hogy ott voltak velünk, mivel nekem személy szerint csak elég volt rájuk pillantanom és tudtam, hogy mennünk kell előre, hiszen ezek a gyerekek már most többet szenvedtek, mint én talán valaha is fogok. Hiszen nekem megadatott a nyugodt gyermekkor, nekik nem.

A magyar média is érdeklődött a túra és a két magyar résztvevő iránt, megjelentünk a Magyar Narancsban, az Amerikai Népszavában, a 24.hu-n és a Délmagyarország nyomtatott kiadásában is.

És végül: mi a véleményed a Kínai Népköztársaság hivatalos kulturális szervezete, és lassan az SZTE mellett az összes iskola (ahová én járok, az is) partnerintézménye neki? Kerültetek-e már velük kapcsolatba?

Ehhez túl sok mindent nem szeretnénk hozzáfűzni, bár talán az is kérdés hogy Magyarországon meddig lesznek ilyen népszerűek.

Kanadában több Konfuciusz intézetet is bezártak már.

A kínai történelem 5 000 évre tekint vissza, hihetetlen mély történelmi és kulturális háttérrel. Maga a csoda. Én csak reménykedem abban, hogy ezen intézményeken keresztül a magyar diákok is a valós kínai történelmet ismerhetik meg, hiszen nem kell messzire menni ahhoz, hogy tudjuk a kommunista hatalom mindig és mindenhol igyekezett lerombolni a hagyományos értékeket, a kultúrát és a saját arcára formálni a történelmet.

Illetőleg mi a véleményetek ilyen viszonylatban a kormány “keleti nyitás” politikájáról, amely a magyar-kínai kapcsolatokat is erősíteni akarja?

Nem politizálunk, a legjobbakat reméljük mind a magyar, mind a kínai embereknek.