Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343   (00-36)70 944 0260   (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Magyarországot is aprópénzzel láncolja magához Kína?/HUNG

2017. december 22./Portfolio.hu/TibetPress

Kína olcsó hitellel tesz lekötelezetté egy sor országot, többek között az "Egy út - egy övezet" programban résztvevő partnerek is adósrabszolgaságba csúsznak emiatt - állítja egy indiai akadémikus. Mindez azért érdekes, mert a közép-európai régióban Magyarország is érintett ebben a programban, ami a szakember állítása szerint nem előnyös nekünk.

Az "Egy út - egy övezet" nevű kínai programról mi általában a régiónk kapcsán hallunk, Kelet-Közép-Európában 16 ország próbál közelebb férkőzni Kínához ezen keresztül. A kontinenseken átívelő programban viszont összesen már 68 ország vesz részt, melyek jelentős része fejlődő gazdaság, így szükségük van a beruházásokra, amiket Kína biztosít olcsó hitelből az államon vagy állami tulajdonú bankokon keresztül. Az indiai vezetés azonban már korábban arra figyelmeztetett, hogy ez a megoldás adósrabszolgasághoz vezethet több ország számára is.

Ahogy korábban Európa igázta le a gyarmatbirodalmakat, úgy használja most Kína az adósságot arra, hogy a saját akaratát rákényszerítse más országokra - véli Brahma Chellaney, az indiai Center for Policy Research kutatója, aki "hitelezői imperializmusként" írja le a folyamatot.

A szakember Sri Lankát hozza fel példaként, mely most épp azzal küszködik, hogy nem tudja visszafizetni a Hambantota kikötő fejlesztésére kapott 1,1 milliárd dolláros kínai hitelt, ez pedig Chellaney szerint korlátozza az ország szuverenitását. A kutató szerint a helyzet olyan, mint amikor a britek ópiumot szállítottak Kínába, az adósság ugyanolyan addiktív, függővé teszi az érintett országokat. Kína ugyanis a hosszú távú stratégiai céljait tekinti szem előtt ezeknél a beruházásoknál, a partnerek viszont csak rövidtávú, lényegtelen előnyöket kapnak ezért, hosszabb távon az adósságot vissza kell fizetniük. Ha pedig egy ország nem tud fizetni, akkor Kína nagylelkűen felajánlja, hogy eszközökre cseréli az adósságot, így végső soron fontos tulajdont szereznek stratégiai ágazatokban. Sri Lanka mellett jó példa Dzsibuti vagy Türkmenisztán, melyeknek szintén problémát okozott kínai hitelük törlesztése.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb