Ez még szódával elmegy, de Kína?! A 47 tagú emberi jogi testületbe Azerbajdzsánt megelőzve került be Magyarország, egyebek között Oroszországgal, Kubával, Szaúd-Arábiával és Kínával együtt. Václav Havel szerint színjáték volt a hitelét és tekintélyét veszítő Emberi Jogi Tanács feltöltése az új tagokkal.

Magyarország a kelet-európai csoport tagjaként indult a választáson, két helyért Azerbajdzsánnal és Oroszországgal versengett - tájékoztatott Szelestey Lajos külügyi szóvivő. New Yorkban a világszervezet közgyűlésének szavazásán Magyarország Oroszországgal együtt már az első körben bekerült az ENSZ legfontosabb - 47 tagú - emberi jogi testületébe.

A magyar kormány 2006-ban döntött úgy, hogy versenybe száll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságáért a 2009-12-es időszakra. Egyebek között azzal a nemzetközi központtal lobbiztunk a helyért, amelyről Göncz Kinga akkori külügyminiszter tavaly augusztusban egy emberi jogi konferencián beszélt. A bejelentés szerint Magyarország Nemzetközi Népirtás Elleni Központ megalakítását tervezi; a budapesti intézet célja egyebek mellett a világban kialakuló konfliktusok előrejelzése lenne. A tárcavezető akkor azt mondta: egyelőre nem tudni, mikor alakulhat meg a központ, s azt sem, mekkora lehet az intézet költségvetése.

Bródi Gábor ENSZ-nagykövet a magyar tagságról azt mondta, a meggyőző szavazati arány Magyarország emberi jogi politikájának, egyben az utóbbi években a multilaterális területen tett erőfeszítéseinek elismerését jelenti. Hozzátette: Magyarország az EU-elnökség idején is a tanács tagja lesz és a nemzet érdekei mellett az EU közös álláspontját is hatékonyabban tudja majd képviselni.

A nagykövet úgy fogalmazott: a magas szavazati arány azt mutatja, hogy “a gondok ellenére is Magyarország nemzetközi erőfeszítéseit elismerik”. Ez szerinte jó jel, amely több más területen folyó magyar tevékenységgel együtt nyilván javítja annak az esélyét, hogy Magyarország elnyerje az ENSZ BT-tagságot, amelyre pályázik.

A keddi szavazáson az Egyesült Államokat is beválasztották a testületbe. Barack Obama elnök kormánya március végén döntött úgy, hogy pályázik a testület egy helyére, szakítva George Bush előző elnök gyakorlatával. Bush kormánya bojkottálta a szervezet működését annak 2006-os megalakulása óta, arra hivatkozva, hogy olyan államok is helyet kaptak benne, amelyek súlyosan megsértik az emberi jogokat.

Az Emberi Jogi Tanácsba 18 országot választottak be megüresedő helyekre. Olyan államok is bekerültek a testületbe - egyebek között Kína, Kuba és Szaúd-Arábia -, amelyek emberi jogi teljesítményét élesen bírálják.

Kelet-Európán kívül csak az afrikai csoportban volt verseny a pályázók között. Az új tagok között van mások mellett Jordánia, Kirgizisztán, Mexikó és Uruguay.

Václav Havel volt cseh köztársasági elnök színjátéknak nevezte a The New York Times hétfői számában az ENSZ-testület megüresedő helyeinek betöltését. Azt írta, hogy az eredmény nagyrészt előre meghatározott - a 18 mandátumra csak 20 ország pályázott - és a jelöltek egy része köztudomásúlag alkalmatlan a tagságra.

Havel emlékeztetett arra, hogy az Emberi Jogi Tanács elődje, az Emberi Jogi Bizottság azért szűnt meg 2006-ban, mert lehetővé tette, hogy olyan súlyos jogsértők, mint Szudán és Zimbabwe akadályozzák az ellenük való fellépést. Az utódtestületben azonban Havel szerint mára az elvszerűséget legyőzte a célszerűség: a kormányok felújították a kereskedést azokkal a szavazatokkal, amelyekkel az államok döntenek az ENSZ különböző testületeinek tagságáról, ezáltal a politikai megfontolásokat az emberi jogok fölé helyezték.

A volt cseh elnök csalódottságának adott hangot, hogy Kelet-Európából más ország nem pályázott a hitelét és tekintélyét veszítő testület tagságára, szerinte Azerbajdzsánban és Oroszországban a kétséges és a pocsék között ingadozik az emberi jogok helyzete.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: