Magyar állami pénzek rejtett kínai zsebekbe

2011. július 21./HVG.hu/TibetPress

A magyar kormány a gazdaság számos területén számítana a kínai befektetőkre. Kínai cégek eddig is részt vettek beruházásokban, indultak magyar közbeszerzéseken. A magyar állam pénzét azonban nem minden esetben használták jól a kínai társaságok, s akadtak olyan magyarországi vállalkozások, melyek inkább vesztettek az üzleten.

Túró Rudi-pénzből szállodavásárlás?

Lassan egy éve lesz annak, hogy a szolnoki Tisza Szálló kínaiak "kezére került". A vásárlók azt ígérték, hogy a patinás ingatlant, amelyen 1992-ben végeztek utoljára renoválást, most végre felújítják. "Nem értik meg az emberek, hogy a kínai befektetők nélkül aligha lehetett volna megmenteni a pusztulástól a Tisza Szállót, amely húsz embernek nyújt megélhetést" - közölte tavaly ősszel Tóta Áron, az új vevők ügyvédje a HVG-vel. Azt viszont nem árulta el, hogy ügyfelei mekkora összeget tettek le az épületért, s mennyit költenének az ingatlan rendbe tételére, ami a mai napig nem történt meg.

Az új tulajdonosok, köztük Peng Peng és Qiao Huan Long már ismert a magyar üzleti életben. Ők korábban a Kínában ismeretlen magyar Túró Rudi ottani elterjesztésén ügyködtek. Akciójukat a magyar állam is támogatta: az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Eximbank által 2007-ben nyújtott, 2,1 millió eurós hitelből - úgy tudni - az Eximbank csak a kamatokat, mintegy 160 ezer eurót látott viszont, azt is Longék magyar partnere biztosította, a kínai fél tavaly őszig semmit nem fizetett.

A hitelügyletet jól ismerők akkori elmondása szerint a pénzintézet nagyvonalúnak látszott a kínai befektetőkkel szemben, mert olyan dolgok hiánya felett hunyt szemet, amelyek más esetben alapvetőnek tekinthetőek. Például nem látták a dokumentumok között a társaság kínai cégkivonatának hiteles, harminc napnál nem régebbi magyar fordítását. A pénzintézet hozzáállásában valószínűleg szerepet játszhatott a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítését meghirdető kormányzati szándéknak való megfelelés.

Kifizetetlenül maradt alvállalkozó

Egy másik ügyben a milliárdos állami közbeszerzést elnyert kínai társaság nem gondoskodott arról, hogy a magyar alvállalkozó megkapja járandóságát. Idén májusban számoltunk be arról, hogy a vám- és pénzügyőrség - immár Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - négy éve közúti rakományátvilágító és egy vasúti röntgenberendezést szerzett be a Nuctech Ltd-től. Ezt a céget a kínai államfő, Hu Csin-tao fia vezette 2008-ig, 2006-ban pedig elnyerték Kína 147 repülőterének biztonsági röntgenkészülékekkel való ellátását.

A vasútirakomány-átvilágító gép hasznosságát a csempészek felderítésében a NAV külön hangsúlyozta, ám azt nem kommentálta, hogy a Nuctech által megbízott, mára teljesen eltűnt magyar-török társaság, az Ünorka Kft. kifizetetlenül hagyta a berendezés elhelyezéséhez szükséges alapozási munkákat elvégző Nyírép Nyírvidéki Építőipari Kft-t.

A járandóságához hozzá nem jutott cég megkereste a vám- és pénzügyőrséget is, ám ott nem foglalkoztak a 15 millió forintra rúgó, ki nem fizetett összeggel, mondván, ők semmilyen jogviszonyban nem álltak a társasággal. Ezek után a Nyírép vezetője nem adta meg a Záhony-Eperjeskén 2008-ban felállított rakományátvilágító berendezés működtetéséhez szükséges használatba vételi engedélyt. A NAV a hvg.hu-nak adott válaszában reagálás nélkül hagyta, hogy ezek után miként állították munkába az átvilágító eszközt.

Busztender: magyar cég kizárva

Szintén tavalyi az a közbeszerzési eljárás, amelyben a magyar gyártó helyett egy kínai cégre esett a választás. A Volánbusz Zrt. még 2009 márciusában írta ki a több mint száz jármű megrendeléséről szóló, 9,9 millió eurós pályázatát. A nyertes a világ egyik legjelentősebb autóbuszgyára, a Xiamen King Long United Automotive Industry Co. Ltd lett. A magyar indulót, a székesfehérvári Alfa Busz Kereskedelmi Kft.-t háromszor zárták ki az eljárásból, hiába támadta meg újra és újra.

A Volánbusz vezérigazgatója a tenderrel kapcsolatban az elmúlt esztendőben úgy nyilatkozott, hogy a magyar cég ajánlata nem felelt meg a járművek fordulékonyságával kapcsolatban, és az álló utasok részére rendelkezésre álló terület nagyságát illetően. Az Alfa Busz az elbukott pályázat miatt leépítésre kényszerült.

A lengyelek már csalódtak

Nem mindenütt bíznak annyira a kínai beruházókban, mint nálunk, Lengyelország például már nagyot csalódott. A lengyel autópálya-fejlesztésekért felelős ügynökség június 13-án szerződést bontott a kínai állami tulajdonban működő China Overseas Engineering Group (Covec) nevű építőipari vállalkozással, miután az félbehagyta a Varsót a német határral összekötő A2-es sztráda építését.

Az összesen 50 kilométer hosszú, két útszakasz megépítése nagyon fontos lett volna a lengyeleknek az Ukrajnával közösen rendezendő 2012-es futball-Eb előtt, de a kínai cég - amely eredetileg a megbízástól azt várta, hogy újabb megrendeléseket hozhat más uniós tagállamokból - májusban már nem tudta kifizetni lengyel alvállalkozóit, és később a varsói kormány ultimátuma ellenére sem tudta folytatni a munkát. Most Lengyelország többek között cseh cégek segítségével fejezné be a beruházást.

A befuccsolt autópálya-beruházás esete más országoknak is tanulságos lehet - derül ki Bartek Nowak, a Centre for International Relations nevű lengyelországi agytröszt igazgatójának szavaiból, aki nemrégiben adott interjút a hvg.hu-nak.

"Véleményem szerint elcsúszhat minden olyan európai ország, amely most Kínában látja a megváltót. Tudja, mi, lengyelek tényleg megelőztük a többieket a kínaiakkal kapcsolatos illúzió kergetésében: azt mondtuk országnak-világnak, hogy ’Lengyelország lesz Kína európai hídfőállása’. Aztán egy sor hatalmas horderejű államközi és magánjogi szerződést kötöttünk Pekinggel. Hát, kérem: éppen most voltunk kénytelenek visszamondani az autópálya építésére vonatkozó megbízásunkat, mert az egyik legnagyobb kínai cég minden téren így vagy úgy átvert bennünket. Az ő állami támogatóiról nem is szólva. Egy sor más alapvető megállapodás esetén a kínai fél elkezdte zsarolni lengyel partnereit, eleve késedelmesen teljesítenek, munka közben emelik az áraikat és így tovább. Ennél nagyobb csalódás kevés érte az utóbbi évtizedekben Lengyelországot" - mondta akkor a szakértő.
Lehetséges kínai fejlesztések és beruházások

A magyar és kínai kapcsolatok erősítésének szlogenje mögött konkrét gazdasági programok rajzolódnak ki. Az Orbán-kormány infrastrukturális fejlesztéseknél - mint a sokat emlegetett regionális cargo reptér kialakítása, a Malév megújítása, a budapesti belvárost Feriheggyel összekötő gyorsvasút megépítése, a MÁV vasútvonalainak korszerűsítése és új mozdonyok és vasúti kocsik beszerzése - szeretné leginkább a kínai tőke jelenlétét látni.

Utóbbinál talán szerepet kaphat az állami kézben lévő CSR Corporation is, a világ legnagyobb villanymozdony-gyártója, amelynek - a hvg.hu birtokába jutott dokumentumok szerint - több képviselője is részt vett a kínai kormányfő június végén Budapestre érkezett delegációjában. A vasútfejlesztésről egyébként Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója már áprilisban stratégiai megállapodást írt alá a China Railway Construction Corporationnal (CRCC), amely a második legnagyobb kínai vasútépítő vállalat.

A júniusi kormányfői látogatás során az Orbán-kormány több gazdasági és üzleti megállapodást is kötött a kínai féllel, többek között a vegyipar, a mobiltechnológia, az energetika, illetve az infrastrukturális ingatlanfejlesztés területén, de akadnak olyan területek, ahol eddig nem születtek hasonló megállapodások, pedig kínai érdeklődés lenne rá. Legalábbis erre utal, hogy júniusban például több gyógyszeripari, illetve egészségügyi berendezéseket gyártó cég képviselője is Budapesten járt a kormányfő delegációjának tagjaként.

Közéjük tartozik például a több mint 100 különféle gyógyszeripari alapanyagot készítő Northeast Pharmaceutical (NEPG) is. A vállalatnál működtetik a világ legnagyobb C-vitamin-gyártósorát, és a cégnek 20 százalékos részesedése van a világ C-vitamin-piacán. De itt járt többek között az endoszkópokat készítő Chongqing Jinshan nevű cég, illetve több, egyszer használható egészségügyi eszközöket gyártó vállalkozás is.

A megújuló energiatermelés után is érdeklődnek a kínai cégek: a legutóbb bejelentett tervek szerint kínai tőkével, az Lgreat Solar kínai cég részvételével épülhet meg például egy napelemgyár Berettyóújfaluban. De Budapesten járt júniusban a vízerőműveket építő China International Water & Electric Corp. (CWE) is, amely 60 országban tevékenykedik. Az elektronikai szektorból többek között a speciális világítótesteket gyártó Yangye Electrical Appliance és a led- és plazmatévéket is gyártó Unitron képviselői jártak nálunk a kínai delegáció tagjaiként.