Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Ladak csak az első ujj, de Kína visszajön mind az ötért – A tibeti vezető figyelmeztetése Indiának/HUNG

2020. június 18./News18/TibetPress

forrás/source


Lobszang Szangaj, tibeti miniszterelnök/AP image/TibetPress képarchívum

Lobszang Szangaj, a Központi Tibeti Kormányzat miniszterelnöke, azt nyilatkozta, hogy Peking jelenlegi Indiával szembeni intézkedései a Tényleges Ellenőrzés Vonalon (ami egy laza demarkációs vonalat ejelent, a kínai és indiai fennhatóságú területek határán) követik a Mao Ce-tung által lefektetett „tibeti öt új stratégiát”.

Kína felségjog-igénye az egész Galvan-völgyre folyamatosan fenn áll Kelet-Ladakban.  Ez az igény, amit Kína évtizedek óta nyíltan nem csak burkoltan érvényesít, arra késztette a száműzött tibeti kormány vezetőjét, hogy egy erős figyelmeztetést küldjön Indiába: „Tanuljatok abból, ami Tibettel történt”.

A CNN-News18-nak, exkluzív interjúban nyilatkozó Lobszang Szangaj kifejtette, hogy Peking jelenlegi intézkedései Indiával szemben a Tényleges Ellenőrzés Vonalon (ami, egy laza demarkációs vonal a kínai és indiai fennhatóságú területek között, illetve határán), egyszerűen csak követik a Kínai Népköztársaság alapító atyja, Mao Ce-tung által lefektetett „Tibeti öt ujj stratégiát”.

„Mikor Tibetet elfoglalták, Mao Ce-tung és más kínai vezetők ezt állították: „Tibet egy tenyér, amit muszáj elfoglalnunk, hogy aztán megszerezhessük annak öt ujját.” Az első ujj Ladak, a másik négy Nepál, Bhután, Sikkim és Arunachal Prades (India egyik, a Kínai határ melletti állama)”- jelentette ki Szangaj.

Továbbá azt is mondta, hogy a 2017-ben a Doklamban történt incidens, és a mostani Ladakban zajló küzdelmek, mind ennek a stratégiának a részei, és ez az, amire a tibeti vezetők már 60 éve próbálják figyelmeztetni Indiát. „A kínaiak Nepálra, Bhutánra és Arunachal Pradesre szintén erős nyomást gyakorolnak” – tette hozzá.

Kína mostani igénye a Galvan-völgyre az első, az 1962-es háború óta, így a LAC eddig viszonylag békés területe fő ütközőzónává vált.

Csütörtökön a kínai külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy: „Indiának nem szabad tévesen megítélnie a jelenlegi helyzetet és alábecsülnie Kína, a völgy feletti szuverenitása védelmezésének erőteljes szándékát.” A terület stratégiailag meghatározó fontosságú, mivel ellenőrzi India Darbuk-Shyok-Daulat Beg Oldi (DSDBO) útját, ami összeköti Léht és a Karakoram-hágót.

A kijelentést Kína azután tette, hogy az indiai külügyminisztérium csütörtökön hajnalban Kína követeléseit „túlzónak és tarthatatlannak” titulálta.
India június 16-i nyilatkozatában már előzetesen megállapította, és másnap az ország külügyminisztere S Jaishankar kategorikusan kijelentette, kínai kollegájával történt telefonbeszélgetésből kiderült, hogy; Kínának egyértelműen az a szándéka, hogy a Galvaná-völgy LAC-hoz tartozó területén hadászati-építményeket állítson fel.

Az indiai nyilatkozat szerint, ez vált a vita forrásává, ami erőszakos, lényegileg kézi tusához vezetett június 15. éjszakáján. Az ütközet során húsz indiai katona és egy parancsnok is életét vesztette.

Szangaj azt állította, hogy Indiának nagyon óvatosnak kell maradni a kínai vezetéssel szemben. „Hacsak nem tudod, hogy mi történt Tibetben, nem fogod teljesen megérteni a kínai vezetőség gondolkodásmódját, stratégiáját. A tenyér már az övék, és most eljöttek az ujjakért.”

Szangaj erőteljes aggodalmát fejezte ki a határ menti erőszakkal kapcsolatban és megjegyezte, hogy az esetek nagytöbbségében a határterületekre való behatolást a kínaiak kezdeményezik.

„Csak a tárgyalások hozhatnak eredményeket. Én azt mondom, Indiának joga van megvédeni a területét és szuverenitását. Kína a bot és a répa ( büntetés és jutalmazás) taktikáját alkalmazza. India tegye hát ugyanezt, de sose dobja ő az első követ és ne legyen betolakodó” – mondta.

Mikor megkérdezték, hogy a Dalai Láma miért hallgat az ügyről, Szangaj azt felelte: „Őszentsége a Dalai Láma 60 éven keresztül felemelte szavát Indiáért. 2011 óta ez az én feladatom, amióta Őszentsége átruházta a politikai feladatokat a demokratikus kormányra, és rám, mint megválasztott miniszterelnökre.”

„Őszentsége különválasztotta a vallási-, és az államügyeket, azóta pedig az én felelősségem és egyben feladatom is, hogy szót ejtsek Tibetről, valamint a vele kapcsolatos politikai és közigazgatási problémákról. Ezért most én vagyok itt, hogy elítéljem az erőszakot és figyelmeztessem Indiát, és a környező országokat, hogy könnyen Tibet sorsára juthatnak’ – tette hozzá.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb