Kusán szentélyek Pakisztánban

2012. május 15. /barikad.hu/TibetPress

A Szvát-völgyben, Pakisztán északi, hegyvidéki részén a helyi szakemberek eddig nyolcszáz régészeti helyet számoltak össze, melyek nagy része a szkíta eredetű kusánokhoz köthető. A régészeti leletek bizonysága szerint szkíta eleink nem voltak nomádok és barbárok, sokkal inkább kultúrateremtő népeknek nevezhetjük őket.

Kusán központ

Pakisztán északi régiójában sok kusán szentély vészelte át az évszázadokat. A szkíta uralkodók támogatták és államvallássá tették a buddhizmust, és birodalmukban hatalmas templomok és monostorok építését támogatták. A Belső-Ázsiából érkezett szkíta népek a helyi, közép-ázsiai rokonaikkal, a szakákkal hatalmas birodalmat hoztak létre Közép-Ázsiában, majd elfoglalták India északi területeit. A szövetséges lovas népek a mai pakisztáni Pesavár mellett alakították ki fővárosukat, talán ennek köszönhető, hogy az ország északi féltekéjén nagyon sok ősi emlék maradt meg. Kr. e. II-Kr. u. III. század között.

Feltáruló monostor és erőd

A pakisztáni Mansehra falutól 26 kilométerre fekvő romok ősi buddhista monostort rejtenek, mely a közelben virágzó Gandhára hatását sejteti, valószínűleg a Kr. u. I-III. század között építették kusán mesterek. A területről a terepbejárás alatt sok kusán és indo-görög érme előkerült. A vastag falú épületegyüttesben sok szobát találtak, valószínűleg ott éltek Buddha tanának követői. Ezen kívül találtak egy sziklába vájt alagutat, amely a meditációs gyakorlatok színhelye lehetett. A buddhista épületek alaprajza, de még az építészeti stílus is megegyezett a Szvát-völgyben alapított kusán-kori kolostorokéval.

Helyi mondák nyomában

A régészek a rétegeket megvizsgálva valószínűnek tartják, hogy az épületegyüttes egy rövid ideig erődként működött, a térséget megszálló muszlimok a környéket onnan tartották megfigyelés alatt.

A helyiek úgy hallották felmenőiktől, hogy a Mansehra melletti síkságon véres ütközet zajlott le a helyi buddhisták és a betörő muszlimok között. Arra emlékeznek, hogy az épületegyüttest a buddhisták használták hosszú ideig. Megemlítették, hogy a hegycsúcsok fontos hírközlési állomások voltak, ahonnan – tűz és füstjelekkel – közvetítettek üzeneteket a közeli szentélyek vagy éppen kusán erősségek felé.  

Ép házak és menedékek

Észak-Pakisztán egyik leggazdagabb, de teljesen elhagyatott monostorára is ráleltek a Szvát-völgyben dolgozó régészek, ahol teljesen ép házakat, buddhista sztúpákat, szerzetesi fülkéket és egyéb épületeket tártak fel. Abbaszahib-Cséna lelőhelyet máig csak gyalogosan lehet megközelíteni, talán ennek köszönhette, hogy épségben átvészelte az évszázadokat és köveit nem hordták szét építkezés céljából. Sajnos, a terület jelenleg magántulajdonban van, ezért még feltárása elhúzódhat, de a szakemberek szerint onnan még különleges késő kusán-kori emlékek kerülhetnek elő.