székhely / telephely H-Budapest I. Attila út 123..
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-41
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Eredmény nélkül ért véget az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) asztanai csúcstalálkozója, ugyanis az 56 tagállam küldöttei nem értettek egyet a szervezet megújításának mikéntjében, és a zárónyilatkozat szövegében. A kiszivárgott információk szerint komoly nézeteltérés volt a résztvevők között a 2008-as grúz-orosz háború, a befagyott konfliktusok – különösen Hegyi-Karabah – illetve a szervezet jövője miatt is. Az orosz delegáció vezetője a végső nyilatkozat elfogadása előtt elhagyta a tárgyalótermet, Szergej Lavrov ugyanis nem hajlandó semmit sem aláírni, amiben szerepel a "grúziai konfliktus" kifejezés.
Amint az várható volt, különösebb eredmény nélkül ért véget az EBESZ asztanai csúcstalálkozója, mert nem értettek egyet a tetszhalott állapotba került nemzetközi szervezet reformjáról. A legnagyobb törésvonal ismét az Egyesült Államok és Oroszország között húzódott, előbbi az emberi jogokra szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni, míg utóbbi inkább a szervezet biztonsági dimenzióját erősítené.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök azt mondta, hogy az EBESZ-nek többet kell foglalkoznia a tagállamok közötti befagyott konfliktusokkal, és alapvetően meg kell újulnia ahhoz, hogy ismét sikeres legyen. Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere egyetértett az EBESZ megújításának igényével, azonban a jövőt ő inkább az emberi jogok tiszteletben tartatásában, illetve az afganisztáni háború rendezésében látta.
A csúcs két nehézsúlyú szereplője, Clinton és Medvegyev ismételten kritizálták egymást a 2008-as grúziai háború miatt, amely az EBESZ-re is súlyos csapást mért. Clinton szerint „sajnálatos, hogy egy tagállam (Grúzia) befogadta volna az EBESZ megfigyelő misszióját, azonban a szervezet nem tudott eleget tenni a felkérésnek” – utalt a washingtoni diplomata a megfigyelők küldetésének 2009-es meghosszabbítása ellen emelt orosz vétóra.
Medvegyev Grúzia ellen kelt ki szerdai beszédében, „a katonai erő aránytalan alkalmazásával” vádolva Mihail Szaakasvili grúz elnököt. A grúz misszió megszűnése azért érintette érzékenyen a bécsi székhelyű szervezetet, mert bebizonyosodott: éles helyzetben nem tud hatékonyan cselekedni a szervezet egyik alapvető céljáért, a békefenntartásért.
Nem ez volt azonban az egyetlen komoly összetűzés a csúcson. Bár előzetesen úgy tűnt, az asztanai találkozó előrelépést hozhat Hegyi-Karabah ügyében, végül ebben az ügyben sem történt előrelépés. Annak ellenére, hogy szerdán a Minszki Csoporttal együtt közös nyilatkozatot adott ki Ilham Alijev és Szerzs Szargszjan, amelyben mind a ketten megerősítették elkötelezettségüket a vitatott terület státuszának rendezésére, az örmény elnök a csütörtöki plenáris ülésen elmondott beszédében egy csapásra lerombolta az eddigi eredményeket. Szargszjan éles szavakkal ítélte el a bakui kormányt, amely szerinte „a lehető legtöbb kárt szeretné okozni Örményországnak”.
Több állam- és kormányfő személyes tekintélyét is latba vetve igyekezett elsimítani a nézeteltéréseket, azonban senki sem járt sikerrel. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök házigazdaként a délelőtti ülésen arra kérte a küldötteket, hogy „ne hagyják elveszni ezt a történelmi lehetőséget”, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök pedig szintén egységes cselekvést kért a küldöttektől. A kérések azonban süket fülekre találtak, és ezért a megállapodás sem születhetett meg. Az egyetértés hiánya miatt Nazarbajev úgy döntött, elhalasztja a konferenciát lezáró sajtótájékoztatót, hogy a diplomaták délután és este is folytathassák a zárónyilatkozatról zajló vitát.
A csúcsnak a sok probléma ellenére lett egy pozitív hozadéka is: Fehéroroszország és az Egyesült Államok megegyezett arról, hogy Minszk átadja a szovjet időkből örökölt dúsított uránium-készletét, amely atombomba előállítására is alkalmas lehet. A belarusz kézben lévő nagy tisztaságú hasadóanyagot amerikai pénzből 2012-ig semlegesíteni fogják.
Asztanában a magyar delegáció vezetőjeként felszólalt Schmitt Pál köztársasági elnök is, aki a kisebbségek jogainak védelmét emelte ki az EBESZ alapértékei közül. „Reméljük, hogy ez a csúcstalálkozó elvezethet az EBESZ által vállalt összes kötelezettség megvalósításához, különösen ami az emberi jogokat illeti, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait, amelyek biztonságunk gerincét képezik", monda Schmitt, aki Magyarország feltétlen támogatásáról biztosította Knut Vollebaek kisebbségi főbiztost is.