Közös nyilatkozatot adott ki Magyarország és Kína kormánya

2014. február 13./Gondola.hu/TibetPress

http://gondola.hu/cikkek/89573-Kozos_nyilatkozatot_adott_ki_Magyarorszag_es_Kina_kormanya_.html

Közös nyilatkozatot adott ki Magyarország és Kína kormánya a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről csütörtökön.

Orbán Viktor magyarországi látogatásra hívta meg Li Ko-csiang miniszterelnököt, aki elfogadta a meghívást.

Orbán korábban Kína közép-európai fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozta Pekingben, a Kínai Társadalomtudományi Akadémián mondott beszédében.

A dokumentum - amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője bocsátott az MTI rendelkezésére - rögzíti, hogy Li Ko-csiangnak, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének meghívására Orbán Viktor kormányfő február 11-13. között hivatalos látogatást tett Kínában, és a két fél eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi és regionális kérdésekről.

Elő kell mozdítani a közös fejlődést

"A két fél úgy véli, hogy napjainkban a világ többpólusúvá válása és a gazdasági globalizáció mélyül és fejlődik, a kulturális sokszínűség és az információs társadalom fejlődése folyamatosan halad előre, s egymás után merülnek fel a különböző kérdések és kihívások. Az új helyzetben a feleknek erősíteniük kell a kommunikációt és koordinációt, valamint a gyakorlati együttműködést, a kölcsönös előnyök és a közös nyereség elvei alapján elő kell mozdítaniuk a közös fejlődést, hozzá kell járulniuk egy harmonikus világ kialakításához, amelyet a tartós béke és a közös felvirágzás jellemez" - olvasható az utolsó vezetői találkozó után Pekingben és Budapesten is kiadott magyar-kínai közös nyilatkozatban.

A dokumentum rögzíti, a felek szerint a diplomáciai kapcsolatfelvétel óta eltelt több mint 60 év során a hagyományos magyar-kínai barátság folyamatosan fejlődött, a két ország együttműködése folytonosan mélyült, és nagy eredményeket ért el. 2014-ben esedékes a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója, és egyben a két ország baráti együttműködési partnersége létrehozásának 10. évfordulója is. A két fél hangsúlyozza, hogy ezt az alkalmat megragadva folytatják magas szintű érintkezéseik tendenciáját, elmélyítik a kölcsönös politikai bizalmat, bővítik a minden területre kiterjedő gyakorlati együttműködésüket, előmozdítják, hogy a két ország baráti együttműködési partnersége új lendületet kapjon, és hozzájáruljon a két nép jólétének növeléséhez.

A felek tiszteletben tartják egymás fejlődési útválasztását, amely megfelel saját országuk adottságainak - áll a nyilatkozatban, amely tartalmazza azt is: a magyar fél nagyra értékeli Kínának a reform és a nyitás megkezdése óta elért hatalmas eredményeit, elismeréssel tekint a "kínai álomra", amelyet Kína nemzete megújulásának megvalósítására vetett fel, tiszteletben tartja a kínai félnek a reform átfogó elmélyítését kitűző hatalmas távlati terveit, és bízik abban, hogy ez a folyamat egyre több fejlődési lehetőséget fog hozni a világnak. Kína támogatja Magyarországnak az EU tagországaként megvalósuló aktív részvételét az európai integráció folyamatában, valamint azokat az erőfeszítéseit, amelyeket országa gazdasági és társadalmi fejlesztése érdekében kifejt.

A két fél megerősítette, hogy egymás szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása és egymás alapvető érdekeinek és fontos szempontjainak figyelembe vétele teljes összhangban van a hagyományos kínai-magyar barátsággal. Magyarország határozottan kitart az egy Kína elv mellett, a kínai fél pedig nagyra értékeli "a magyar fél helyes álláspontját".

A felek kinyilvánították, hogy a kölcsönösen előnyös és mindkét félnek kedvező gyakorlati együttműködés megerősítése megfelel a két ország alapvető érdekeinek. A Kína által megvalósított nyitási politika és a magyar fél által folytatott keleti nyitás politikája számos fontos területen összecseng. A feleknek tovább kell mélyíteniük együttműködésüket a gazdasági-kereskedelmi, befektetési, pénzügyi, távközlési és infrastruktúra-fejlesztési területeken - rögzítették.

A kínai fél üdvözli a magyar vállalatok kínai befektetéseit és együttműködéseit, és továbbra is arra ösztönzi a kínai vállalatokat, hogy a piaci viszonyokkal összhangban növeljék a jó minőségű magyar termékek importját, illetve fektessenek be Magyarországon. A magyar fél üdvözli a kínai vállalatok magyarországi tevékenységének fejlesztését, és kedvező beruházási feltételeket biztosít számukra. A felek megerősítették, hogy ellenzik a protekcionizmus minden formáját.

Együttműködés oktatási, tudományos és technológiai területen

Magyarország és Kína az emberek közötti közvetlen kapcsolatok erősítését a két ország kapcsolatai folyamatos fejlesztése jelentős mozgatóerejének tartja, és kész tovább folytatni együttműködését az oktatási, tudományos és technológiai területen, az ifjúsági csereprogramokban, egymás nyelvének oktatásában, a turizmusban és a helyi önkormányzataik közötti kapcsolatokban. Nagyra értékelik a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésben elért haladást.

Úgy vélik, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolat az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és aktívan kell építeni a kölcsönös tiszteleten alapuló, a közös nyereséget célzó együttműködést tartalmazó, globális kitekintésű kínai-EU kapcsolatokat.

A felek határozottan ellenzik a terrorizmus minden formáját. Készek erősíteni a terrorizmus elleni együttműködést, és hozzájárulni ahhoz, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködés további eredményeket érjen el.
Kiállnak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szembeni közös fellépés mellett.

Orbán magyarországi látogatásra hívta Li-t

Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott a kínai fél baráti fogadtatásáért, és magyarországi látogatásra hívta meg Li Ko-csiang miniszterelnököt, aki örömmel elfogadta a meghívást, és kifejtette, hogy egy mindkét félnek megfelelő időpontban kész újra ellátogatni Magyarországra - áll a nyilatkozatban.

A dokumentum kitér arra, hogy a gazdasági, kereskedelmi, befektetési, infrastruktúra-fejlesztési és humán együttműködési területeket érintően több kétoldalú megállapodás és üzleti szerződés született a látogatás alatt.

"A világ egy teljesen új korszakba lépett"

A kormányfő kifejtette: az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája "félkész állapotban van", nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelően modern vasút Budapest és Varsó között.

Mivel a térség országai tőkeszegények, van lehetőség arra, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában - magyarázta.

Kína, Közép-Európa és az EU érdekei ezen a téren találkoznak, ezért "mi szeretnénk, ha Kína is bekapcsolódna Közép-Európa és azon belül Magyarország fejlesztésébe" - mondta Orbán Viktor a mintegy 120 meghívott, köztük kínai kormányzati képviselők, kutatók és hallgatók, valamint a diplomáciai testület tagjai előtt.

A kormányfő mintegy félórás beszédében ismét kifejtette a világ hatalmi átrendeződésével kapcsolatos álláspontját. Mint mondta: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki.

Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, ami azt bizonyítja, hogy az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, "lassan kifogy a lábunk alól a talaj", és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz - fogalmazott. A versenyképesség visszaszerzéséhez az euró stabilizálásának szükségességét hangsúlyozta, amihez szerinte a közös pénzt használó tagállamoknak a mainál mélyebb integrációt kell megvalósítaniuk, így a monetáris unió mellé bank- és költségvetési uniót kell létrehozniuk.

Közép-Európára rátérve a miniszterelnök kiemelte, ez a térség nem bajt kapott a nyakába a válsággal, hanem óriási lehetőséget a szükséges változásokra. Magyarország is ennek jegyében kezdett új megoldásokat keresni 2010-ben.

"Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen" - fejtette ki Orbán Viktor.

Az ország visszanyerte politikai mozgásterét

Elmondta, hogy kormánya először a gazdaságot újította meg. Ennek köszönhetően bővül a gazdaság, csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, bevezették az egykulcsos, családi adórendszert, csökkentek az adminisztrációs terhek, megújult a szakképzési rendszer, és "a szovjet világ összeomlása óta" nem volt olyan magas a foglalkoztatás aránya Magyarországon, mint ma.

Orbán Viktor kijelentette azt is, hogy az ország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Magyarország sikeres, az - a Brüsszellel zajló viták ellenére - Európát is erősíti.

"Tehát a viták ellenére meggyőződésem, hogy Brüsszel érdekelt a magyar sikerben, még akkor is, ha azt más módon érjük el, mint ahogy egyébként ők ezt tanácsolni szokták" - mondta.

A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy ha az ország kedvező földrajzi fekvéséhez, jól képzett munkaerejéhez és jó kormányzati teljesítményhez "képesek leszünk biztosítani a gazdaság számára még a mainál is alacsonyabb adórendszert, és ha el tudjuk érni, hogy Európában nálunk legyen a legolcsóbb az energia, akkor meggyőződésem, hogy Európa legversenyképesebb gazdaságát alakíthatjuk ki".

Az április 6-i parlamenti választásra utalva végül hozzáfűzte, ha a választók a 2010-ben megkezdett politika folytatása mellett döntenek, akkor Magyarország "be tudja váltani" az előtte álló lehetőségeket.