Közép-Ázsia ismeretlen városa

2012. február 17. /barikád.hu/TibetPress

A hazai történelemkönyvekben olvashatunk az ókori Mezopotámia és Egyiptom páratlan fejlettségéről, de Közép-Ázsia közel egykorú városairól aligha esik szó, holott az elmúlt száz évben orosz régészek alaposan feltérképezték a térség korai bronzkori emlékeit.

Meginduló feltárások

Csak Türkmenisztán délkeleti felén, a Murgab-folyó völgyében eddig 150 ősi település nyomait találták meg a régészek, melyek már a korai bronz-korban (Kr. e. 2500-1700) is a környék központjául szolgáltak. Ezeknek a kora megegyezik a mezopotámiai vagy éppen az egyiptomi civilizáció leleteivel, ami azt jelenti, hogy nemcsak a Nílus és az Eufrátesz-folyók mentén alakultak ki ősi államok, hanem a távolinak tűnő közép-Ázsiában is. A kutatók –eddigi kutatásaik alapján - úgy vélik, hogy ott az első földművelő telepek már a Kr. e. 7. évezredben megjelenhettek. Az 1930-as évektől egészen a második világháború végéig Szergejt Tolsztov végzett ásatásokat az Aral-tó környékén, majd 1972-től folytatódtak a munkálatok. Jelenleg a régészeti expedíció vezetője Viktor Sarianidi, aki az egyik korai központ, Gonur tepe emlékeivel ismertette meg a világot.

Lenyűgöző város

Az ókori Gonur tepe 55 hektárnyi területen terült el. Egykoron több ezer lakosa volt a virágzó településnek. Ez a mai sivatagos környezet láttán nehezen hihető el. A város tervszerűen épült fel: kívülről magas falak emelkedtek, azokat helyenként 100-180 méter magas tornyok ékesítették. Középen emelkedett a templom, a vallási élet központja, az északi részen pedig a palota állt, ahol a környék ura és közigazgatási vezetője élt. Az ott élt emberek kényelmes házakban éltek és kikövezett járdákon közlekedtek. A házakból a szennyvizet kerámia csatornán vezették el és egy másik vezetéken vitték be a lakásokba az életet adó vizet is. Hasonló megoldás az Indus-völgyi civilizációban is létezett. Elképzelhető, hogy a két civilizáció szoros kapcsolatban állt egymással, hiszen a neolit-kort kutató régészek megtalálták az ősi kapcsolatok emlékeit a Kr. e. 6-5 évezred folyamán is.

Gazdag sírok

A településről előkerült leletek, építészeti emlékek és maradványok arra utalnak, hogy ott egy magas szintre elért kultúra létezett, ugyanezt igazolták a város mellett talált sírok is. Sajnos, a sírrablók az értékes ékszereket és nemesfém tárgyakat már magukkal vitték, de szerencsére néhány, számukra haszontalan tárgyat hátrahagytak. Az előkelők mellé luxuscikkeket helyeztek, a művészien kialakított sírokból finom ékszerek, jáde és elefántcsont tárgyak bukkantak elő, de lovas kocsik és állatok csontjai is előkerültek.