A lhászai lázadás 50. évfordulójának küszöbén a kínai Államtanács információs osztálya hivatalos kormánykiadványban dicsőítette Kína Tibet fölötti hatalmának nagyszerűségét, másrészt a tibeti helyzet elmérgesítésével, a feszültség fokozásával vádolta meg a Nyugatot.

Kínával nem szimpatizáló nyugati erők ugyanis a szárnyaik alá vették Tibet sorsát, jelentést téve a helyi sérelmekről, Kína okozta nehézségekről. A tavaly márciusi zavargások, tüntetések például olyan mértéket öltöttek, hogy idén február 27-én egy húszas éveiben járó tibeti szerzetes – tiltakozásul az elmúlt év eseményeire, kínai rendőrökkel való összecsapásokra – a kezében tartott tibeti zászlóval (közepén a Dalai Láma arcképével) felgyújtotta magát Szecsuán tartományban.

A kínai álláspont továbbra is azt hangoztatja, hogy Tibet sérelmei pusztán felnagyított rémhírek, és hogy a nyugati média manipulatív, megtévesztő, történelmi tények figyelmen kívül hagyásával zavarja össze a gondolatokat, formálja a közvéleményt. Kína hivatalos hírügynöksége, a Csinhua (Xinhua) szerint az egész Tibet-ügy alapja Kína rossz színben való feltűntetése, semmint bármiféle etnikai, vallási vagy emberi jogi kérdés problematikája.

Kína már készül a márciusi évfordulóra: leállították a tibeti turizmust, egészen április elsejéig. Tavaly március 14-én, a sikertelen Kína-ellenes felkelés 49. évfordulóján kitört zavargások után hasonló volt az eljárás, azonnal elzárták Tibetet a külvilágtól. Kína felkészült az 50. évfordulóra: már megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Kerekes Máté

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: