Nesze semmi, fogd meg jól – jut eszembe a mondás. Visszatértek  a követek Kínából, és annak ellenére, hogy még a miniszterelnök is előre kijelentette, hogy nem várható semmilyen kézzel fogható eredmény - nem is lett - mégis sokan csalódottak.

Lodi Gyari és Kelsang Gyaltsen sajtótájékoztatón számoltak be tapasztalataikról. A két különleges követet pár napra Hunan tartományba vitték, hogy nézelődjenek, majd ezután kezdődtek meg a tárgyalások Pekingben. Gyari elmondása szerint a kínai féllel alapvető nézeteltérések vannak, amelyek megakadályozzák a legkisebb előrehaladást is. Már ott nem passzol a két vélemény, hogy mi a helyzet Tibetben.

A kínai fél szerint minden rendben van, a tibetiek szerint meg nem. Bár sokan köszörülik a nyelvüket a két követen, azért nem buta emberek. Azt javasolták, hogy indítsanak vizsgálatot annak kiderítésére, hogy miképpen érzik magukat a Tibetben élők. Nem valószínű, hogy megfogadják a tanácsukat.

A kínai fél azt sem fogadja el, hogy a Dalai Láma a tibeti nép egyetlen igazi képviselője. Szerintük az a Kommunista Párt.

Egy hete Budapesten járt a Tseten Samdup Chhoekyapa, a Dalai Láma svájci nagykövete. Amikor arról kérdeztem, hogy mi a véleménye a találkozóról, annyit mondott: jobb, mintha semmilyen párbeszéd nem lenne. Nagyjából ez az egyetlen pozitív nézőpontja az eseményeknek.

A Youtube megint egy tipikus példa. Felmentem erre a videómegosztóra, hogy a cikket színezzem egy kicsit egy bejátszással, ami a 2008. márciusi megmozdulásokról szól. Beírtam, hogy “Lhasa Riot”, és az első negyven találatból legalább 35 az események kínai verzióját mutatja be. Pár videó a kínai központi tévétől (CCTV), pár az anti-cnn honlapról, amit feldühödött kínai diákok azért hoztak létre, hogy ellenpontozzák a nyugati hírtévék „elfogult, Kína-ellenes” beszámolóit, és ott van pár olyan is, ami azt a címet viseli, hogy „2008 Tibet: az igazság és hazugságok”, és arról szól, hogy a „Dalai klikk” milyen fabrikált hazugságokkal eteti a világot. És ez csak néhány példa, van ott több cucc is. A fele valószínűleg hivatalos, fizetett kommentelő, tartalomfeltöltő, a másik fele pedig meggyőződéses, dühös nacionalista. A propaganda a neten is elnyomja az igazságot. Vagyis elnyomná.

Februárban megtörténik a novemberben elhalasztott találkozó az Egyesült Államok elnöke, és a Dalai Láma között. Konkrétumok még nem hangzottak el, de úgy tudjuk, Barack Obama olyan diplomáciai gesztust fog gyakorolni Őszentsége felé, amilyenre a korábbi elnökök esetében nem volt példa. Meglátjuk. Mivel az elmúlt hetekben népszerűségi mutatói erőteljesen zuhantak, Obamának külön jól fog jönni, hogy a világ egyik legkedveltebb vallási vezetőjének társaságában mutatkozhat, kérdés, lesz-e valamilyen konkrét haszna belőle a tibetieknek. Ígéretekből, és bátorításból sosincs hiány.

Fekete hónap az USA-China viszonyban: először a Google, aztán Tajvan, most meg ez a Dalai Láma! Berzenkedhetnek a külügyi újságírók!

Az elmúlt évben nem sok olyan esemény történt, ami megütötte volna a nemzetközi sajtó ingerküszöbét Tibet ügyben leszámítva a találkozóra nemet mondó Obamát, és az említett találkozót, ami lábjegyzetben a magyar napilapokig is elkúszott. És ne felejtsük el: a kínai gazdasági lobbi előtt meghajoló “ObaMao” néhány nappal később, december 10-én mosolyogva zsebre vágta a Béke Nobel-t.

A kínai külügy természetesen máris dörgedelmes nyilatkozatokban ítélte el az amerikai elnököt, amiért bevállalja a meetinget Őszentségével. Obama szóvivője kijelentette, hogy mint „világméretű tiszteletnek örvendő vallási és kulturális vezetőként” fogadják a Dalai Lámát, de Ma Zhaoxu, ügyeletes beszélő robot azt mondja, hogy „Kína ellenezi, hogy az Egyesült Államok elnöke bármilyen formában vagy címszó alatt kapcsolatba kerüljön a Dalaival.”

Imádom, hogy Kína mindig azzal jön, hogy ne avatkozzanak bele a belügyeibe, amikor embereket trancsíroznak szét tankokkal, aztán ha arra kerül a sor, akkor ők bátran megteszik ugyanezt: jól beleavatkoznak más országok belügyeibe. Persze szó nincs népirtásról, csak egy 75 éves Béke Nobel-díjas buddhista akasztja ki őket agyilag.

A frontok megmerevedtek, senki nem hajlandó engedni, az álláspontok változatlanok. A diktatúra falai állnak, és látszólag stabilok. Csak az idő múlik.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: