Tíz ország harmincöt tudósa előadásokkal emlékezett Kőrösi Csoma Sándor életére, munkásságára születésének 225. évfordulóján Kalkuttában, az Ázsiai Társaság székházában.

Lázár Imre, a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a csütörtöki megnyitón, amely a vasárnapig tartó 6. Nemzetközi Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) konferencia nyitánya volt, az Ázsiai Társaság dísztermében legalább kétszázan zsúfolódtak össze, hogy tisztelegjenek Csoma emléke előtt.

A kelet-kutató erdélyi magyar tudós 1831 és 1842 között ott élt az Ázsiai Társaság vendégeként, és ott készítette el fő művét, a tibeti-angol szótárat. A szobácskát, ahol lakott, múzeummá alakították át, s a konferencia valamennyi résztvevője ott is lerótta kegyeletét. Kiállítást is összeállított a társaság, bemutatták Csoma ott őrzött kéziratait és a róla szóló könyveket.

A tudós társaság a nemzetközi tanácskozást a hét végén a nyugat-bengáliai Sántiniketanban folytatja, mert a megemlékezés másik szervezője - a kalkuttai Ázsiai Társaságon és a magyar intézeten kívül - az ottani egyetem indo-tibeti tanulmányok tanszéke.

Lázár Imre elmondta azt is, hogy a sántiniketani egyetemet Rabindranath Tagore, a Nobel-díjas indiai költő alapította saját birtokán, s az 1920-as években nagyon sok magyar - tudósok, művészek - fordult meg a nyugat-bengáliai városban, így például Germanus Gyula orientalista, s felesége, Hajnóczy Rózsa, akinek a Bengáli tűz című regénye arról a világról szól.

A nagykanizsai Sass Brunner Erzsébet és leánya, Brunner Erzsébet, mindketten festőművészek, indiai tartózkodásuk első két évét Sántiniketanban töltötték. Ott ment férjhez egy indiai tudóshoz a magyar Ghosh Eta, aki az egyetem könyvtárát vezette.

Ez a nemzetközi Kőrösi Csoma Sándor-konferencia csak a nyitánya egy nagy programsorozatnak, amelyet a delhi magyar intézet rendez a kelet-kutató születésének 225. évfordulóján - tette hozzá Lázár Imre.