Kormánypártiakat szembesítettünk Kína-politikájukkal

2011. június 29. /HVG.hu/TibetPress

A Fidesz és az MSZP várhatóan egyaránt nemmel szavaz az LMP Tibet ügyében benyújtott országgyűlési határozati javaslatára. Ez – a három évvel ezelőtti szavazás fényében – a kormánypárt részéről következetlen, az MSZP részéről következetes álláspont.

Ven-Csia-paónak, a „népi Kína” miniszterelnökének budapesti látogatásakor, szombaton az LMP bejelentette: határozati javaslatot terjeszt a Ház elé Tibet ügyében. A határozati javaslat szó szerint meg fog egyezni azzal, amit az SZDSZ, az MDF, a Fidesz és a KDNP 2008-ban jegyzett – ígérték. Az akkor határozati javaslat a szocialisták ellenállásán elbukott, azonban – a megváltozott erőviszonyoknak köszönhetően – ha a frakciók ugyanúgy szavaznak, mint három éve, a határozati javaslat simán átmegy. Vajon ugyanúgy szavaznak-e? Úgy tűnik: inkább nem, mint igen.

A szót tett követte: hétfőn az LMP benyújtotta a Tibet ügyében című határozati javaslatot. „Jelentős együttműködési megállapodást tudott aláírni a mostani kormányzat. Ez az ország számára […] hasznos és jó” – dicsérte Mesterházy Attila szocialista pártelnök-frakcióvezető a kormány Kína-politikáját. Az ellenzéki politikus ugyanakkor kijelentette: „a Fidesznek az üléspontjával változik az álláspontja”, hiszen ellenzékben rendszeresen bírálta az akkori kormányt a „népi Kínával” meglévő kapcsolatok miatt. „Ezt a kritikájukat elfelejtették és rájöttek ők is arra, hogy Magyarországnak igenis szüksége van a Kínával való együttműködésre és a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére” – fogalmazott Mesterházy. A hvg.hu kérdésére, hogy miképp fognak az LMP-s javaslatról szavazni, az ellenzéki pártelnök úgy felelt: „Nem láttam még a határozatot, nem hoztunk róla döntést. […] Tudja, mi egy demokratikus párt vagyunk, nálunk a frakcióban közösen hozzuk meg a döntéseinket és nem kinyilatkoztatás alapján és én ezt tiszteletben tartom mint frakcióvezető.”

A politikus lényegében ugyanezt ismételte meg kedd reggel az ATV-ben: „a frakcióülésen erről még nem volt szó […], ezért nem is hoztunk erről döntést”. Kedden Mesterházyt nem sikerült elérnünk, de a frakció sajtóosztályáról megerősítették az eddigieket.

A pártelnök-frakcióvezetőnél határozottan karcosabb álláspontot képviselt a témában Józsa István, az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának szocialista alelnöke, aki a kétoldalú kapcsolatok gazdasági vonatkozásiról tartott sajtótájékoztatót. A hvg.hu kérdésére Józsa hosszas reálpolitikai fejtegetésbe kezdett: „egy ekkora országnak vannak sajátos szokásai” – jelentette egyebek mellett ki. Hozzátette: „Tibet gazdasági fejlődése messze nem tartana ott, ahol most, kínai támogatással tart, a helyi kulturális hagyományok ápolása kínai anyagi fedezettel történik”. Arra a kérdésünkre, hogy az LMP határozati javaslatát meg fogja-e szavazni, a három éve a többek közt Gyurcsány Ferenccel és Mesterházy Attilával együtt nemmel szavazó politikus nemmel felelt.

Bárhogy is szavaz az MSZP, a határozati javaslat sikere kizárólag a kormánypártokon múlik, így náluk is tettünk néhány kört. Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes, a parlamenti Tibet-csoport alapító elnöke, a három évvel ezelőtti határozati javaslat egyik jegyzője egy más témában tartott hétfői sajtótájékoztatóját követően kérdésünkre nem kívánta kifejteni idevonatkozó álláspontját és későbbi megkeresésünket is elhárította. (Általában jellemző, hogy a kormányzati pozíciót is betöltő képviselőket igen nehéz a Parlament folyosóján ad hoc interjúra bírni.) Egy, a neve elhallgatását kérő, Semjénhez közelálló KDNP-s képviselő szerint „még korai arról beszélni”, hogy miképp szavazna az LMP határozati javaslatáról. Azt mondta: ha a Peking előtt tornyosuló emberi jogi kihívásokról beszélünk, akkor nemcsak Tibet kérdését lehet megemlíteni, hanem „a félig föld alatt működő kínai katolikusokét” is. A kereszténydemokrata politikus szerint ugyanakkor „az emberi jogok kérdését és a magyar emberek érdekeit egyaránt figyelembe kell venni”. A kormánypárti honatya szerint a helyzet azért nem analóg a három évvel ezelőttivel, mert a szocialista kormányok semmi kézzelfoghatót nem értek el, most viszont jelentős, a magyarok érdekeinek megfelelő gazdasági megállapodásokat írtak alá a felek. „Ha állandóan az emberi jogok helyzetét dörgöljük Peking orra alá, attól ott nem lesz jobb a helyzet, viszont a kínai befektetőket elriasztjuk, tehát itt sem lesz jobb.” Szerinte, ha „nagyon óvatosan, nem elefánt a porcelánboltban módon”, a témát napirenden tartjuk, akkor kétoldalú gazdasági kapcsolatok nem szenvednek kárt, ugyanakkor a „népi Kína” emberi jogi helyzetét is lassan, finoman, de befolyásolni tudjuk.

„Ha 2008-ban ugyanaz volt az emberi jogi helyzet, akkor meg lehet ismételni a három évvel ezelőtti határozattervezetet, ha változott a helyzet, akkor ugyanazt a szöveget megszavazni nem áll módomban.” Ezt már a szintén kereszténydemokrata, három éve igennel szavazó Lukács Tamás, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke közölte a hvg.hu-val. A kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerint „nagyon kevés információnk van arról, hogy az elmúlt három évben hogyan változott az emberi jogi helyzet, mindenesetre a dalai láma őszi budapesti látogatásakor ő is kerülte a politikai megnyilvánulásokat”. Úgy folytatta: az emberi jogok egyetemesek, tehát „ahol elvi dolgokban az embernek fel kell emelnie a szavát, ott emelje fel, ugyanakkor az a kérdés, hogy kinek és mivel teszünk jót”. Lukács úgy véli: ha az elmúlt három évben Peking előrehaladt az emberi jogok tekintetében, akkor ezt a folyamatot segíteni és nem akadályozni kell.

Mesterházy azon, előbb már idézett mondatát, miszerint „a Fidesznek az üléspontjával változik az álláspontja”, Lukács úgy kommentálta: „Kormányon más a felelősségrendszer, mint ellenzékben. Elvi kérdésekben azonban nem lehet más.” A kormánypárti politikus hozzátette: az akkori határozati javaslatot „egy konkrét helyzet szülte, hogy tudniillik szétvertek egy felkelést”, most azonban nincs erről szó. Lukács Varga Lászlót idézte: „Aki nem tud kompromisszumot kötni, az ne menjen politikusnak, aki elvi kérdésekben köt kompromisszumot, az erkölcsileg alkalmatlan rá.”

Az emberi jogi bizottság egy másik, név nélkül nyilatkozó kormánypárti tagja szerint sem analóg a helyzet a három évvel ezelőttivel. A politikus sokkal élesebben fogalmazott, mint Lukács Tamás, utalva arra, hogy a kormánypártok nem szavazzák meg a határozati javaslatot: „Akkor volt egy tibeti felkelés, amit kőkeményen levert a Kínai Néphadsereg és az akkori határozati javaslat egy erre adott válasz volt. Most viszont csak egy LMP-s politikai provokációról van szó, amire meglesz a politikai válasz.”

Nyitrai Zsoltot azért kerestük meg, mert a mostani nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár 2003-ban erősen bírálta, az „emberi jogok iránti érzéketlenséggel” vádolta Medgyessy Péter miniszterelnököt annak kubai útja miatt, márpedig a „népi Kína” és Kuba emberi jogi helyzete között nincs jelentős eltérés. Semjénhez hasonlóan ő sem kívánt nyilatkozni. Egy másik, név nélkül nyilatkozó, egykori fidelitasos politikus szerint „az ország akkora sz.rban van, hogy nem válogathatjuk meg, ki húz onnét ki minket”. Arra utalva, hogy Medgyessy – saját nyilatkozata szerint – anno koktélozni ment Kubába, hozzátette: nem kell elmenni Kínába koktélozni, de Magyarországnak nincs más választása, mint elfogadni a kínai segítséget. A fideszes képviselő azt mondta: ha az LMP határozati javaslatáról kötelező szavazás lesz, annak aláveti magát, ha lelkiismereti, akkor „minden körülményt mérlegelve” dönti el, hogy szavaz.

Hétfőn nemcsak Mesterházy Attila, Semjén Zsolt és Józsa István tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben, hanem Schiffer András is. Az LMP frakcióvezetője a hvg.hu kérdésére azt válaszolta: nem tudja, hogy a Fidesz megszavazza-e határozati javaslatukat, de nem volna meglepődve, ha nem szavazná meg.