Korea szkíta múltja

2012. március 12. /barikad.hu/TibetPress

Koreai régészek egy csoportja a szkíta utód Korjeo-dinasztia palotaegyüttesének feltárásén dolgozik az észak-koreai Szongak-hegy szomszédságában.

Már az észak-koreai kommunista vezetők is felismerték a dicső történelmi múlt feltárásában rejlő lehetőségeket, ezért engedélyt adtak, hogy dél-koreai régészekkel közösen tárják fel múltjuk emlékeit. A kommunista vezetők kimondták, hogy a koreaiak a szkíta-hun eredetű Kogurjo-dinasztia utódainak számítanak, akik örökségét a középkori Korjeo-dinasztia vitte tovább.

A Koreai-félsziget szíve

A Koreai-félsziget közepén, a modern, majdnem 400 ezer lakosú Keszong város közelében található feltárási helyszín manapság arról nevezetes, hogy a közeli földekről gyűjtik be a legjobb minőségű ginzeng gyökeret, a keleti népek élet elixírjét. A nagyvároshoz közel, Manvolde településen egy hatalmas, 10. századtól kialakított palota együttes romjai hevernek, melyet a Korjeo-dinasztia tagjai emeltek. A közel négyszáz évig regnáló uralkodóház magukat az ősi szkíta-hun eredetű Kogurjotól eredeztették, akik egyesítették a félsziget, valamint Mandzsúria egyes területeinek lakóit. Sajnos, a páratlan műveltséget kialakító királyokról és a népről csupán néhány, saját feljegyzést maradt hátra, így kései dokumentumokból és kínai leírásokból ismert történelmük.

Korea elődje

A két Korea közti politikai ellentétek feloldódni látszanak a történelmi múlt kutatásában. A két ország történészei egyetértenek abban, hogy az ősi szkíta Kogurjo-dinasztia volt a koreai állam elődje és ezt az örökséget vitte tovább Korjeo, mely névben megtaláljuk a mai Koreát. A középkori dinasztia megalapítója, Tejo (918-943) volt, aki először Phenjangba helyezte fővárosát, amely korábbi szkíta ősök egyik központja volt, majd geopolitikai megfontolásokból áthelyeztette udvarát a félsziget közepére, hogy jobban szemmel tarthassa törzseinek mozgását.

Harmic éves munka

A Mavoldénél lévő királyi palota feltárása 2007-től kezdődött meg és máig tart, sőt a feltáró régészek úgy vélik, hogy a munkálatok akár 30 évig is elhúzódhatnak, eddig azonban csak 2012 év végig vannak biztosítva a feltételek. A helyszínen dolgozó dél-koreai kutatók a palota egyedülálló építészeti és mérnöki megoldásokat tanulmányozzák. Tejo a helyi hagyomány szerint egy különleges helyen telepedett le, ott ahol a sziklák egy várandós nőt formáznak, aki kezét a hasát nyugtatva. A terület megközelíthetetlennek számított, a magas hegyeken alig lehetett katonasággal átjutni.

Leletek sokasága

A város virágkorát a szakemberek a 10-13. századra helyezik. Az eddigi feltárások alapján a régészek úgy becsülték, hogy a palota legalább hat hektáron terült el és több mint 100 épületet tartalmazott, köztük lakóépületeket, síremlékeket, templomokat, tróntermet és kincstárat, valamint egy asztronómiai megfigyelő központot. A tavalyi évben elkészült a palota makettje, sőt az eddig kiásott leletek ezrei is bemutatásra kerültek, melyek fejlett műveltségről árulkodnak.

Ősök kultusza

A feltáró régészek már több mint 40 épület feladatkörét beazonosították és elkülönítették a világi és a szakrális helyszíneket. A kutatók azt gyanítják, hogy a palotában volt egy olyan terület, ahol az elhunyt ősök szellemeit imádták és a ceremóniát a mindenkori király irányította. A helyszínen folyamatosan tűz égett és összesen öt, egymás mellett lévő szobában sorakoztak a királyok képmásai. Hasonló helyiséget még koreai kutatók nem találtak a félszigeten, de történeti források utalnak a kultusz meglétére. A palotából előkerült egy különleges csésze, melyből a király ivott. A koreai népek között az volt szokásban, hogy a király a hadjárat előtt italt nyújtott át hadvezérének, hogy a szent ital is győzelemre segítse. Ezt a csészét maszangbének hívják.