Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kolostorépítésbe kezd a Himalája tetején egy kis magyar csoport

2008. július 24./Hetiválasz/TibetPress

Kolostorépítésbe kezd a Himalája tetején egy kis magyar csoport augusztusban. A szélsőséges időjárás miatt alig két hónapjuk van, hogy megmentsék a végpusztulástól a szobát, ahol Kőrösi Csoma Sándor összeállította tibeti-angol szótárát.

Tavaly nyáron egy Japánban élő magyar építészhallgató, Irimiás Balázs és barátnője, Nagy Olga közgazdász két hónapos kerékpártúrára indult a Himalájába. Másfél hónap biciklizés után elfogyott alóluk az út, ezért lovakat béreltek, csomagjukat és a kerékpárokat felmálházták, aztán gyalog folytatták a túrát. További egy hét után elérték a célt: a kopár hegyek közt fekvő zanglai kolostorerődöt. Az épület felső emeleti szobácskájában több mint másfél évszázada Kőrösi Csoma Sándor tizenhat hónapig bújta a tibeti szent könyveket, lázasan jegyzetelte a szavakat, és végül összeállította minden idők első tibeti-angol szótárát.

A két magyar tudta, hogy szerzeteseket már nem találnak Zanglában, mivel az épületet évtizedekkel ezelőtt sorsára hagyták, de arra nem számítottak, hogy a ház ennyire romos állapotba került. A nevezetes szobát rejtő felső szint vályogfalai szétmállottak, teteje beszakadt. Az emlékhely megmentéséhez megszerezték az Angkor Alapítvány, illetve a szakmai hátteret biztosító Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) támogatását, sőt a magánkezdeményezéshez a kulturális kormányzat is csatlakozott. Hiller István tavaly októberi indiai látogatásán jelentette be, hogy a magyar állam idén felújítja a zanglai kolostort. Az ígéretből később bizonytalanság lett: a KÖSZ teljesítette vállalását, és biztosítja egy statikusszakértő kiutaztatását, de a szervezők két héttel az indulás előtt még mindig nem tudják, számíthatnak-e az állami támogatásra.

"Az idei állagmegóvó munka összköltsége mindössze hatmillió forint, ebből már rendbe lehet tenni a tetőt, és biztosítani a szoba fennmaradását. Ha nem érkezik meg a pénz, akkor is hozzálátunk augusztusban. Úgy vágtunk bele a dologba, hogy ha törik, ha szakad, végigvisszük" - fogadkozik lapunknak Irimiás Balázs. Az interneten meghirdetett közadakozásból összejött annyi pénz, ami talán elég az építőanyagokra és a helyi munkaerő fizetésére. De miért kellene buddhista kolostorerődöt rekonstruálni állami költségen a Himalája tetején? Hozzátartozik-e a magyar kulturális örökséghez a távoli Zangla? Magunkénak érezhetjük-e a helyet pusztán azért, mert Kőrösi Csoma jó pár hónapot ott töltött? Amikor erdélyi templomok megőrzéséről van szó, ezek a kérdések nem merülnek fel, igaz, pénzt mostanában erre is alig fordít az állam.

Az emigrációba kényszerített nagy magyarok otthonai, Kossuth Lajos torinói és II. RákócziFerenc rodostói háza szintén egyértelmű eset. A fejedelem apródjának, Mikes Kelemennek törökországi hajléka azonban már nem az, hiszen a magyar állam 2003-ban hagyta összedőlni. Az Ázsiában bolyongó turista Keleten alig talál magyar emlékhelyeket, az egyetlen kivétel talán éppen a nagy utazó dardzsilingi síremléke. "A zanglai vállalkozás értelmét abban látom, hogy megpróbálja kitágítani a szellemi horizontot, és egy új helyet felrakni a közös belső térképre.

Nem előzmények nélkül, hiszen Kőrösi Csoma szobáját 1928-ban a nagy orientalista, Baktay Ervin azonosította, aki felvéste a feliratot az ajtófélfára: Csoma's room. Azóta is járnak ki magyar tibetológusok Zanglába. Így a helyiek tudják, hogy a romhoz kötődik egy furcsa, legendás alak emléke, bár arról nem sok fogalmuk van, hogy pontosan mit csinált Csoma" - magyarázza a Heti Válasznak Jelen János, az Angkor Alapítvány elnöke. A magyarok mindenképpen csak vendégek lehetnek Zanglában, akkor is, ha végül kerül pénz az erőd helyreállítására. A rom buddhista kegyhely, melynek tulajdonjoga a zanglai "királyé", vagyis a fejedelmi címét őrző egykori uralkodóé, aki lelkesen támogatja Irimiásék erőfeszítéseit. A fejedelem vállalta, hogy helyi munkaerőt biztosít a felújításhoz.

A híres-neves szobába egy médiaművészeti alkotást szánnak, a Kitchen Budapest csoport forgatható imamalmát, mely a keletkező mozgási energiát felhasználva üvegszálakon át vetített jeleket generál. Ettől persze Zangla még funkciótlan, romosodásra hajlamos hely marad, ahol nincs áram, nincs víz, nincsenek mellékhelyiségek, és nincs fűtés - múzeumként nem érdemes és nem is lehet fenntartani. Nagy Olga ezért feltérképezi, hogyan tudna az épület újra értelmes szerepet betölteni a falusiak életében.

A végső funkciót a szervezők a zanglaiakkal közösen akarják kitalálni a 2009-2010-re tervezett, 14 millió forintos költségű rekonstrukció előtt. A szakmai gyakorlatot végző magyar tibetológus hallgatók számára Zangla ideális bázis lehetne, hiszen az India északnyugati határvidékén fekvő Zanszkár térség a tibeti kultúra egyik utolsó bástyája, amit nem dúltak fel a Mao-féle kulturális forradalom idején. A magyar műemlékeseknek azért vigyázniuk kell: a vályog, a kő és a fa helyett ma már a himalájai hegyi falvak népe is inkább Kínából importált cementblokkot és hullámpalát használ az építkezéseihez.
Zsuppán András

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb