Kőkori telepek az Ordoszban

2011. október 17. /barikád.hu/TibetPress

A hunok egykori központjában, az Ordosz szívében belső-mongol és kínai régészek egy hatalmas kőkori telepet fedeztek fel, ahonnan több ezer kőszerszám került elő. Azokat a feltárók 40 és 70 ezer évesre becsülték.

Szenzációs kőeszközök

A belső-mongóliai Ordosz Múzeum és a Kínai Tudományos Akadémia régészei még idén áprilisban közös ásatást indítottak a Sárga-folyó nagy kanyarulatának szívében és az Ulaan Mörön (Vörös-folyó) medencéjében és több mint 4200 tárgyra leltek. Kődarabok, fűrész alakú szerszámok, valamint különféle kőeszköz maradványok kerültek elő – nyilatkozta a kínai sajtónak Hou Yamai, az expedíció vezetője.

Ipari központ

A fenti folyó jelenleg csak időszakosan szállít vizet medrében, de régen, a kőkorban valószínűleg bő vízhozamú lehetett, ahogyan a mi sivatagos táj egykoron virágzó ligetes-sztyeppés vidék lehetett. A földből előkerült leletek azt igazolják, hogy a térség már akkor, akár 70 ezer évvel ezelőtt igazi ipari-feldolgozó központ lehetett, sőt, ezt a feladatkört az Ordosz egészen máig megőrizte. A kőeszközökön kívül még 3400 állati maradványt is sikerült azonosítani, melyek a sztyeppei területen élhettek. Az új lelet révén újabb adatokat tudhatunk meg az Ordosz faunájáról, bár a pontos eredményekre még várni kell.

Európai szálak

A most bemutatott ásatás szenzációt keltett külföldön, az ordosziakat azonban nem érte váratlanul, hiszen tavaly májusban majdnem hasonló korú kőkori település tárult fel, melyet a régészek 40-50 ezer évesre datáltak. A romokat egy amatőr régész fedezte fel, aki a Kangbasi Fejlesztési Központ közelében néhány kőeszközt és állatcsontokat ásott ki. Az Ordosz (kínai nevén: Dongshen) várostól 25 kilométerre fekvő, ma még szinte lakatlan város közelében a kiérkező régészek feltárást végeztek, ahonnan állati maradványok és kőszerszámok bukkantak elő a földből. Utóbbiak megegyeznek az abból a korból származó európai leletekkel, így Huang Weiwen,  Kínai Tudományos Akadémia munkatársa feltételezi, hogy már akkor, mintegy 50 ezer évvel ezelőtt szoros kapcsolat létezhetett a két kontinens között. Az állati csontok közül a kutatók már azonosították a gyapjas rinocéroszt, mely sokáig élhetett az Ordosz területén. Valószínűleg az ősi ronocérosz egyik kései utódjából lett a hunok szent állata.