H - Budapest 1012 Attila út 123.
(00-36) 70 431 9343 (00-36)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu www.tibet.hu tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAN/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43
nyitva tartás/hétköznap 12.00-20.00 hétvégén előadás függő
» Retro» Tibeti művészet» Interjú» Levelek» Tibet Press» Tibet Press English» Dharma Press» Human Rights» Világ» Kína» Magyar» Ujgur» Belső-Mongólia » KőrösiCsoma» Élettér» Határozatok» Nyilatkozatok» tibeti művészet» lapszemle.hu» thetibetpost.com» eastinfo.hu» rangzen.net» ChoegyalTenzin» tibet.net» phayul.com» DalaiLama.com» vilaghelyzete.blogspot.com» Videók» Linkek» TibetiHírek» Szerkesztőség
Egy friss - és látszólag meghökkentő - tanulmány szerint a kínai történelemre nagyobb hatással volt a klímaváltozás, mint a feudalizmus vagy az osztályharc. Mindez nem is egészen meglepő, hiszen már a marxista teoretikusok egyik nagy problémája is az "ázsiai termelési mód" beillesztése volt a klasszikus osztályharcos elméletbe. Most azonban egészen új megközelítésből vizsgálta egy tudóscsoport a hatalmas ország történetét - írja a Discovery News.
Az időjáráshoz kapcsolódó nehézségek dinasztiák felemelkedéséhez vagy bukásához vezethettek a tanulmány szerint, amelyet Zhibin Zhang (Cse-pin Csang), a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa vezetésével készítettek. Eszerint a meleg időszakok stabilitást és prosperitást hoztak, a hideg időszakok viszont turbulenciához vezethettek, különösen az északi nomád népeket ösztökélték fegyverforgatásra, a gazdagabb kínai vidékek megtámadására.
A kínai és az európai tudósok most majdnem kétezer év (egészen pontosan 1900 esztendő) időjárási és történeti adatait vetették össze, és kiderült, hogy a lehűlések vezettek főleg a katonai konfliktusok kiéleződéséhez. Elsőorban a mongóliai sztyeppékről érkező nomád törzsek vonultak ilynkor délre, és támadták meg a kínai területeket.
A melegebb időszakokban nyugalmasabb politikai korszakok köszöntöttek be ugyanakkor - írják a brit tudományos lapban, a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban megjelent munkájukban a kínai és európai szerzők. A kutatók a háborúk gyakoriságát, a rizs árának változását, az áradások bekövetkezését és a szárazságok előfordulását vetették egybe. A konfliktusoknál megkülönböztették a külső és a belső harcokat.
Az agrárgazdaságra épülő dinasztiák összeomlása érintette a Han-dinasztiát (25-220 között), illetve a Tang-korszakot (618-907), az Északi-Szungot (960-1125), a Déli-Szungot (1127-1279) és a Ming-dinasztiát (1368-1644). Ezek összefüggtek az alacsony hőmérséklettel, és a gyors lehűléssel - állapítja meg a tanulmány.
A szerzők szerint a római és a maja birodalmak is a lehűlések idején hanyatlottak le. A kínai történelem 160-320 éves periódusai Cse-pin Csangék szerint így összefügghetnek a napteékenység és a Föld pályának és forgási tengelyének csillagászati ingadozásával, pontosabban a hőmérséklet periodikus csökkenésével.