A globális felmelegedés mellett Kína környezeti politikája is fenyegeti a több mint egymilliárd ázsiai vízellátásában kulcsszerepet játszó himalájai gleccsereket - hívta fel a figyelmet a nem hivatalos tibeti delegáció a koppenhágai klímacsúcson.

A Tibeti-fennsík globális átlagnál kétszer gyorsabb melegedése több tízezer gleccser gyorsuló olvadásához vezet. A gleccserek olvadása Ázsia hét jelentős folyójának vízellátását befolyásolja, az érintett területek kiterjednek Indiára, Bangladesre, Kínára és Délkelet-Ázsia több országára - közölték delegáció tagjai.

A tibetiek felhívták a figyelmet arra, hogy a kínai kormány a tibeti folyók szabályozásával, elterelésével próbálja megoldani az ország vízkrízisét.

"Amennyiben változatlan formában tovább folyik Kína környezeti beavatkozása a Tibeti-fennsíkon, egy olyan klímaválság alakulhat ki, amely jelentőségében a tengerszint emelkedéséhez és a sarkvidékek olvadásához mérhető" - hangsúlyozta Tenzin Dhardon Sharling, a Tibeti Nők Szövetségének tagja.

Tenzin Dhardon Sharling úgy vélte: a kényes magas-hegyi ökoszisztéma megóvásának legjobb módja az lenne, ha a tibetiek nagyobb szerepet kapnának a talaj és a vízkészletek kezelésében. Hangsúlyozta: a Tibeti-fennsík épsége nemcsak Tibet ügye, hanem Kína és az egész világ szempontjából kulcsfontosságú.

A Tibeti-fennsíkot gyakran a Föld harmadik sarkvidékének nevezik, mivel gleccserek formájában több édesvizet tárol, mint az Északi-sarkot és az Antarktiszt leszámítva bármelyik hely a világon.

A Dalai láma november végén arról beszélt, hogy a világ vezetőinek a klímaváltozás ügyét minden más elé kell helyezniük. Az 1959-es felkelés után hazáját elhagyni kényszerült vallási vezető december 10-én Ausztráliában ünnepli Nobel-békedíjának huszadik évfordulóját, ahol megáldott magokat ad át hallgatóinak a klímaváltozás elleni személyes felelősség jelképeként.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: