A lapokban és a televíziókban már lehet hallani, hogy az Indiában élő tibetieket diszkrimináló döntés mögött valószínűleg kínai lobbi áll. Könnyen megállapítható lett volna ennek igazsága, ha a 328/2007 (XII.11) Korm. Rendelet előzményéhez képest, csak az Indiában élő tibetieket érintette volna hátrányosan a változás. A rendelet mellékletében található 24 olyan ország, amelytől elfogadnak utazási okmányokat, és van kettő, amelyiktől nem. A lentebb megtalálható listát végigböngészve kiderül, a Kínai Népköztársaságból, vagy Hong Kongból be lehet utazni hazánkba, de Indiából nem. Érdekes kérdés, hogy miért éri negatív diszkrimináció a világ legnagyobb demokráciáját, és ugyanakkor miért fogadja el a magyar állam ugyanazokat a dokumentumokat a világ legnagyobb diktatúrájából?

Zéró állapot

A 328/2007 (XII.11) Korm. rendeletnek nincs „tetten érhető” előzménye, elődje a 2001. évi XXXIX. Törvény, amelyet azért kellett megváltoztatni, - illetve a „kifejteni” szó ebben az esetben helyesebb lenne - mert „bizonyos pontokon összemosta a szabad mozgás jogát élvezők (uniós polgárok- a szerk.) és a harmadik országok állampolgárainak elkülönült jogállását.” Mostantól tehát nem az a kérdés, hogy hogyan festett az a bizonyos rendelet korábban, merthogy nem létezett, hanem hogy pontosan kik alkották meg, és milyen indok alapján nem foglalták bele Indiát, és az ott élő tibeti emigrációt?

Legalább mi, régi elvtársak…

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium válaszában megnyugtatott mindenkit: jöhetnek azok az aranyos tibetiek, nem kell megijedni, csak igényeljenek K-lapot! Így a kínai nagykövet előtt is lehet tovább villogni, és a Tibet szimpatizánsok is csöndben maradnak.

Lehetett hencegni a 100 tagú kínai küldöttség előtt idén májusban, hogy figyi srácok, ide nem jöhetnek ám be csak úgy Indiából azok a szerencsétlenek, és persze Szili Katalinnak sem kellett májusban megszégyenülten Pekingbe utaznia egy frissen megszavazott Tibetet támogató határozattal a háta mögött, sőt, ha bedobta a 328/2007 (XII.11) kormányrendeletet, akkor még kacsinthatott is: látjátok, veletek vagyunk.

Elgondolkodtató, hogy az idegenrendészeti törvények az uniós csatlakozás után igyekeznek az európai jogrendszert követni, ám ebben a kérdésben nem hogy nem követik őket, hanem teljesen szembe mennek velük.

Harmadik országok állampolgárai, egyesüljetek!

Choegyal Tenzin 2002-ben a Tan Kapuja Buddhista Főiskola hívta meg Magyarországra, és ő elfogadta az ajánlatot. Hat éve tanítja a diákokat a főiskolán tibeti nyelvre és buddhista filozófiára. Hat éve dolgozik szabadidejében egy olyan léptékű tibeti-magyar szótáron, amellyel eddig nem rendelkeztünk. És hat év után nem kapta meg a tartózkodási engedélyét, holott érvényes munkavállalásival rendelkezik. Érdekes adalék, hogy a visszautasítás előtt egy hónappal tíz éves vízumot kapott az Egyesült Államokba. Utazási okmányával könnyedén beléphet az Európai Unió bármely országába.

Vajon milyen tényező, miféle nemzetbiztonsági kockázat okozhatta, hogy egyszer csak azzal kell szembesülnie, hogy szeptember 7-ig el kell hagynia az országot? Minden esetben ilyen szigorú a minisztérium és a bevándorlási hivatal?

Nem az.

A Kodolányi János Főiskolán 2004-ben 98 bangladesi és indiai fiatal kezdte el az angol nyelvű turisztikai szakot. 96-an alig pár hét elteltével odébbálltak. Idén áprilisban 32 kínai diák érkezett a Pécsi Tudományi Egyetemre, és ők is belefogtak az angoltanulásba, aztán egyetlen nap alatt 21 hallgató eltűnt, és elhagyták az országot. A magyarázat az, hogy az indiai, bangladesi, és kínai fiatalok azért jelentkeztek a magyarországi egyetemekre, hogy vízumhoz jussanak, majd a tartózkodási engedélyt felhasználva továbbutazzanak az unió valamelyik országába. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal annak idején nem kívánt nyilatkozni az ügyben, és csak annyit mondtak el az Index tudósítójának, hogy „megtették a szükséges lépéseket”. Nem a rosszindulat beszél belőlem, de megkérdeznék még valamit: a józsefvárosi kínai piac környékén mindenkinek minden engedélye rendben van?

Kivéveország

A figyelmeztető jelek már a nyáron megtörténtek, amikor egy-két netes portálon feltűnt a Szlovéniából Magyarországra látogató gyütő szerzetesek utazási engedélyénrk fotója. A Szlovéniában kiállított dokumentum szerint a tibetiek papírja az egész unióba érvényes volt, kivéve Magyarországot. Balog Zoltán, parlamenti képviselő Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában cseppet sem fogalmazott óvatosan:

“- Súlyos adósságaink vannak a Magyar Országgyűlésnek is, meg a kormánynak is a tibeti szolidaritásban. Több európai országban ez megtörtént, mi pedig gyávaságból, meg a Kína iránti - szerintem téves - megértésből nem hoztunk még egy olyan parlamenti határozatot, amelyik kimondja azt, hogy bármilyen nagy ország Kína, a területükön élő tibetieknek az emberi jogait akkor is tiszteletben kell tartani.”
(Nagyon szép lenne ha ez a határozottság egy Tibetet támogató határozatban öltene testet az ősszel.)

Bojkott K-lap

Choegyal Tenzin az Igazságügy Minisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal döntéséig nem akar nyilatkozni. A szégyenteljes rendelet híre már eljutott Svájcba is, és el fog jutni a világ más pontjaira. A budapesti indiai nagykövetség, és Dalai Láma genfi irodája már elküldte a maga támogató leveleit a tanítónak, amelyeket szintén csak a későbbiekben akar teljes terjedelmükben nyilvánosságra hozni. Nehéz lesz elsunnyognia a kormánynak ezt az ügyet, mert úgy fest sem az indiai kormány, sem az európai Tibet irodák nem fognak mellette elmenni szó nélkül, és az Európai Unió emberi jogi bizottságáról még nem is beszéltünk.

Egy ideális társadalomban az emberi jogi szervezeteknek, a Tibettel szimpatizálóknak, és a politikusoknak ezek után két céljuk kellene, hogy legyen.
1. Kijavítani a rendeletet.
2. A magyar parlamentnek ismét napirendre tűzni és elfogadni a tavasszal megdőlt Tibetet támogató határozatot.
Ez lenne a minumum. De ez nem egy ideális társadalom, ahogy ez bizonyos rendeletekből is látszik.
Izing Róbert
Free Tibet Blog

És mellékletként, íme a rendelet maga, teljes valójában:

328/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet

A harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásáról

A Kormány a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el
1. § A Magyar Köztársaság területére történő beutazás céljából elismert okmányok a következők:
a) nemzetközi szerződésben meghatározott vagy nemzetközi kötelezettség alapján elismert úti okmányok,
b) valamennyi harmadik ország által kiállított magán-, szolgálati és diplomata útlevél, az 1. mellékletben meghatározottak kivételével, és
c) a 2. mellékletben felsorolt okmányok.
2. § Ez a rendelet 2007. december 21-én lép hatályba.

1. melléklet a 328/2007. (XII. 11.) Korm. rendelethez
A Magyar Köztársaság által el nem ismert magán-, szolgálati és diplomata-útlevelek listája

1. Szomália magán-, szolgálati és diplomata útlevele
2. Irak magán-, szolgálati és diplomata-útlevele, „S”-sorozat

2. melléklet a 328/2007. (XII. 11.) Korm. rendelethez
A Magyar Köztársaság által elismert egyéb okmányok listája

1. Ausztrália
a) személyazonosságot igazoló okirat (document of identity)
b) személyazonosító igazolvány (certificate of identity)
2. Bahrein - különleges útlevél
3. Brazília - külföldiek úti okmánya
4. Dél-afrikai Köztársaság
a) gyermekútlevél
b) külföldiek úti okmánya
c) ideiglenes útlevél
5. Dél-Korea - utazási igazolvány
6. Kanada - különleges útlevél (special passport)
7. Kelet-Timor - külföldiek úti okmánya
8. Kínai Népköztársaság
a) közszolgálati útlevél
b) Hong Kong Különleges Közigazgatási Régió útlevele
c) vízum beillesztésére szolgáló személyazonosságot igazoló okirat (Hong Kong)
d) személyazonosító igazolvány (Hong Kong)
e) magánútlevél (Tajvan)
9. Egyiptom - úti okmány palesztin menekültek részére
10. Etiópia - különleges útlevél
11. Guatemala - konzuli útlevél
12. Izrael
a) különleges útlevél
b) külföldiek úti okmánya
c) magánútlevél (Palesztin Hatóság)
d) különleges (VIP) útlevél (Palesztin Hatóság)
13. Japán - külföldiek úti okmánya
14. Jordánia
a) különleges útlevél
b) úti okmány palesztin menekültek részére
15. Katar - különleges útlevél
16. Kuvait - különleges útlevél
17. Libanon
a) különleges útlevél
b) úti okmány palesztin menekültek részére
18. Líbia
a) különleges útlevél
b) úti okmány palesztin menekültek részére
19. Marokkó - különleges útlevél
20. Szaúd-Arábia
a) különleges útlevél
b) úti okmány palesztin menekültek részére
21. Szingapúr - személyi igazolvány (document of identity)
22. Szíria
a) különleges útlevél
b) úti okmány palesztin menekültek részére
23. Törökország - különleges útlevél
24. Tunézia - különleges útlevél

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás: