Kitér a láma elől a Kínára figyelő Orbán

2010. augusztus 19. /Origo/TibetPress

Tíz évvel ezelőtti budapesti látogatásakor a buddhista hagyományokat idéző kendőt kötött és fogadta a Dalai Lámát Orbán Viktor, szeptemberben azonban nem találkozik a Budapesten járó tibeti vezetővel. Orbán már a kormányváltás előtt jelezte, hogy fontos partnernek tekinti Kínát, a lámával való találkozás azonban káros hatással lehetne a két ország kapcsolatára. Kína ugyanis rossz szemmel nézi a láma nemzetközi szerepléseit, ami még Barack Obama amerikai elnököt is óvatosságra intette tavaly.

"A Dalai Lámával való találkozó nem szerepel Orbán Viktor naptárában". Ezt a választ kapta az [origo] a miniszterelnök sajtóstábjának vezetőjétől arra a kérdésre, hogy találkozik-e a kormányfő a száműzött tibeti vezetővel, aki szeptember 17. és 21. között tartózkodik Magyarországon, többek között előadásokat tart, illetve buddhista tanításokat ad.

A Dalai Láma most szeptemberi látogatása a külügyminisztériumot sem izgatta fel, jóllehet tíz éve Martonyi János akkori és jelenlegi külügyminiszter is fogadta. Az [origo] érdeklődésére, hogy tudnak-e bármilyen hivatalos találkozóról, a minisztérium azt a választ küldte, hogy a Dalai Láma programjáról érdeklődjünk a látogatás hazai szervezőinél.

A fehér kendő és a keleti szél

Orbán korábban nem tért ki a Dalai Lámával való találkozástól. Tíz éve, amikor a tibeti buddhizmus legfőbb méltósága legutóbb Magyarországon járt, Orbán miniszterelnökként nem hivatalos találkozón fogadta a lámát. A félórás megbeszélés után az MTI akkori beszámolója szerint Orbán a buddhista hagyománynak megfelelő, hosszú fehér kendővel a nyakában hagyta el a tárgyalóhelyiséget.

Azóta azonban változott Kína helyzete. Orbán tavaly ősszel, a kormányzásra készülve megbeszéléseket folytatott többek között Oroszországban és Kínában, ahol találkozott a Kínai Kommunista Párt képviselőivel is. Februári évértékelő beszédében is arról beszélt, hogy Kína lett a világ legnagyobb exportőre, és a globalizációnak már a keleti országok a fő haszonélvezői. "Magyarországnak is tudnia kell, hogy bár európai uniós tagországként nyugati zászló alatt hajózik, a világgazdaságban ma keleti szél fúj" - mondta. A Fidesz választási programjában is az szerepelt, hogy kormányra kerülés esetén Kína, Oroszország és India felé nyitnának, és logisztikai központként Magyarország lehetne a 21. századi vasúti selyemút nyugati kapuja.

Az utóbbi években kiemelkedő gazdasági növekedést produkáló Kína mára már nem csak a világgazdaság legnagyobb exportőre, de Japánt lehagyva, idén nyáron a világ második legnagyobb gazdasága lett. Az egyre erősebb gazdasággal és egyre nagyobb világpolitikai befolyásossal rendelkező Kínával nem vállalta konfliktust a láma miatt az Egyesült Államok elnöke sem, aki elhalasztotta a Dalai Láma fogadását tavaly ősszel. Amikor idén februárban mégis találkoztak, Kína felháborodását jelezte.

Nemzeti érdek

Hendrey Tibor, a Dalai Lámát meghívó Sambhala Tibet Központ elnöke az [origo]-nak azt mondta, furcsállja hogy tíz éve volt találkozó, ezúttal azonban úgy tűnik, nem lesz. Hendrey a Dalai Láma programjáról azt mondta, a Papp László Sportarénába, és a CEU-n tervezett előadásokon kívül ellátogat a parlamentbe, ahol a tibet-csoport tagjaival találkozik, és fogadja őt Demszky Gábor budapesti főpolgármester is, akitől várhatóan budapesti díszpolgári címet kap.

Ékes József fideszes képviselő, a tibet-csoport (hivatalosan: Magyar-tibeti Baráti Társaság) elnöke szerint a különböző pártokhoz tartozó képviselőkből álló csoportjukon kívül, általuk meghívott vendégekkel is találkozik a Dalai Láma, de Orbán nem lesz köztük. Arról, hogy egy esetleges találkozó Orbán és a láma között milyen diplomáciai veszéllyel járna, a fideszes Ékes is azt mondta, Magyarországnak oda kell figyelni a kínai gazdasági növekedésre, és úgy kell politizálnia, hogy a nemzeti érdekei kerüljenek előtérbe. A baráti társaság szerinte a humanitárius és emberi jogi kérdésekben sokkal nyitottabb tud lenni, mint a hivatalos politika.

Kína 1959-ben szállta meg és csatolta területéhez Tibetet, a láma azóta él száműzetésben. Kína mindig érzékenyen reagál az autonómiát követelő láma közszerepléseire, különös tekintettel az államfőkkel való találkozóira. A láma évek óta azt hangoztatja: Tibet Kínától való teljes elszakadása a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, ezért abban kell dűlőre jutni Kínával, hogy a tartomány minél szélesebb körű autonómiát kapjon és minél jobban meg tudja őrizni kulturális hagyományait. A Kína és a Dalai Láma között folyó tárgyalások 2008-ban megszakadtak.