Kínát várják megváltóként a magyarok

2011. szeptember 30./Napi.hu/TibetPress

Az uniós és a magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy napjainkban az Európai Unióban (EU), illetve Magyarországon is jelentősen bővülnek a kínai, illetve az indiai befektetések, mind a beruházások számát, mind a volumenét tekintve - mondta Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdasági Intézetének igazgatója az MTI-nek.

Magyarországon 1998 és 2009 között ez a bővülés a befektetések állományát nézve csaknem 20-szoros volt, de az ázsiai befektetések állománya egyelőre így is viszonylag alacsony az összes külföldi befektetésen belül: az 1998-as 1,4 százalékról 2009-re 2,7 százalékra nőtt az arányuk.

Czakó Erzsébet szerint Görögországban, Spanyolországban, de Magyarországon is egyfajta "messiásként" tekintenek Kínára, elsősorban a kilátásba helyezett állami beruházások és államkötvény-vásárlások hatására. A kínai befektetéseket Európában három részre lehet osztani: egyrészt a kínai állami alapokhoz kapcsolódó befektetésekre (például a China Investment Corporation és a State Adminsitration of Foreing Exchange), másrészt a vállalati befektetésekre, harmadrészt pedig a magánszemélyekére. Hozzátette: Magyarországon a kínai magánszemélyek befektetései a leglátványosabbak.

A kínai befektetések harmada a gépgyártás, negyede a válság előtt a logisztikai és kereskedelmi területekre összpontosult, a válság után előtérbe került például a megújuló energia szektor. Ezzel szemben az indiai befektetéseket a 2008-as válság előtt nagyrészt az IKT, azaz az infokommunikációs szektorban valósították meg, ezek adták az indiai befektetések több mint 40 százalékát, a válság után az indiaiaknál is a domináns a gépjárműgyártásba, azon belül is az autógyártásba történt befektetés lett - ismertette az igazgató.

Magyarországon a külföldi tőkebefektetés (FDI) állomány adatai szerint 1998-ig mindössze 1,5 millió euró kínai tőke áramlott Magyarországra, a volument tekintve 2009-re ez majdnem 20-szorosára emelkedett, abban az évben 26,5 millió eurót tett ki.

Rámutatott: a kínai külföldi befektetések az összes Magyarországra érkező tőkéhez képest igen kis arányt tesznek ki. Ha az összes Magyarországra érkező ázsiai tőkét nézzük, akkor 1998-ban 208 millió euró volt a teljes ázsiai Magyarországon befektetett tőkeállomány, ami 2009-re 1,6 milliárd euróra nőtt. Az összbefektetésen belül az ázsiai befektetők részaránya ennél kisebb mértékben bővült, 1998-ban arányuk 1,4 százalék volt, míg 2009-ben 2,7 százalékot tett ki.

A magyar tőkekivitel állományát nézzve Ázsia egészét tekintve az oda kivitt magyar tőke 2,4 milliárd eurót ért el 2009-ben, míg a magyar befektetett tőkeállomány a teljes Európát nézve 9,2 milliárd eurót tett ki. Az igazgató hozzátette: a jelentősebb magyar tőkekivitel a kelet-európai régióba irányult, így Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia, Szlovákia és Ukrajna az állomány 40 százalékát teszi ki.

Czakó Erzsébet annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Corvinus november közepén az Európai Unióból, illetve Kínából érkező tudósok bevonásával kétnapos konferenciát tart a hosszú távú fenntarthatóságról, egyebek mellett arról, hogy a globalizáció hogyan hatott mind az európai uniós, mind a magyarországi vállalatok versenyképességére. Napirendre kerül, hogy milyen szerepet játszanak a globális gazdaságban a feltörekvő piacok, elsősorban Brazília, Oroszország, India és Kína - az úgynevezett BRIC országok - külföldi tőkebefektetései.