Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ
Tibet Support Association Sambhala Tibet Center

H - Budapest 1012 Attila út 123. (0036)70 944 0260 (06-1)782 7721
sambhala@tibet.hu   www.tibet.hu   tibetpress.info
Facebook/Sambhala Tibet Központ   Facebook/Tibett Segítő Társaság
MagnetBank/ 16200010-00110240
IBAM/HU94 16200010 00110240 00000000 SWIFT/HBWEHUHB
(1%) adószám/ 18061347-1-43

Közreműködő Bank
Közreműködő Bank

Kínának katonai világelsőségre kell törnie egy kínai főtiszt szerint

2010 március 1. /MTI/Tibet Press

Kínának létre kell hoznia a világ legerősebb hadseregét, és határozottan arra kell törekednie, hogy az Egyesült Államoktól átvegye a vezető helyet - írja most kiadott könyvében a Kínai Néphadsereg egyik főtisztje.

Liu Ming-fu (Liu Mingfu) főezredes "A kínai álom" című könyvében azt sürgeti, hogy globális ambícióit tekintve Peking szakítson az eddigi szerénységgel, s törekedjen a világelsőségre. Liu szerint hazájának megerősödése aggodalmat vált ki Washingtonban, ami annak ellenére háborús kockázatot teremt, hogy Kína célja a "békés felemelkedés".

"Kína nagy célja a 21. században, hogy a világ első számú hatalmává váljon" - írja kínai nyelvű könyvében a főezredes, aki egyben a pekingi Nemzetvédelmi Egyetem tanára. - Ha Kína a 21. században nem válik világelsővé, akkor óhatatlanul elmaradott országgá válik, amelyet (a többiek) félresodornak."

A 303 oldalas könyv merész hangneme még a kínai politikának abból a kórusából is kitűnik, amely az utóbbi időkben kemény fellépést követel Washingtonnal szemben a kétoldalú kereskedelem, Tibet, az emberi jogok és a Tajvannak eladott amerikai fegyverek ügyében.

"Mindaddig, amíg Kína arra törekszik, hogy világelső legyen (...) még ha kapitalistább lesz is az USA-nál, az USA akkor is a feltartóztatására fog törekedni" - állítja Liu.

A két ország közötti rivalizálás nem más, mint "vetélkedés azért, hogy melyik váljék a vezető országgá, konfliktus amiatt, hogy kinek sikerül és kinek nem megvalósítania a világuralmat" - fogalmaz Liu, hozzátéve: önmaga és a világ megmentése érdekében "Kínának fel kell készülnie arra, hogy a világ kormányosa legyen".

A könyv nem tekinthető a hivatalos kormánypolitika kifejezőjének, amely jóval kevésbé harsányan fogalmazza meg az ország céljait. Liu könyve ugyanakkor jól illusztrálja, milyen jellegű nyomás nehezedik a Kínai Kommunista Párt vezetésére annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést a lassulás közepette is a Nyugat-ellenes befolyás nyelvére fordítsa le.

Annak, hogy mennyire hallgat oda a kormányzat az ilyen hangokra, fontos mutatója lesz az idei katonai költségvetés, amely a hét második felében várható. A védelmi büdzsé tavaly 14.9 százalékkal bővült 2008-hoz képest. A hadsereg vezetése részéről többen sürgették, hogy a katonai kiadások adjanak egyértelmű választ az Obama-kormányzatnak arra a döntésre, hogy 6,4 millió dollár értékben fegyvert ad el Tajvannak.

Liu szerint Kínának a bevételeire támaszkodva a világ vezető katonai hatalmává kell kinőnie magát, olyan erőssé, hogy az Egyesült Államok "ne merjen és ne tudjon beavatkozni egy katonai konfliktusba a Tajvani-szorosban". "Ha Kínának nem az lesz a célja, hogy a katonai erő tekintetében maga mögé utasítsa az Egyesült Államokat és Oroszországot, akkor megreked a harmadrangú katonai hatalom pozíciójában" - írja Liu.

"Nagyon pesszimista vagyok a jövőt illetően" - szögezi le könyvében egy másik kínai katonatiszt, Taj Hszü (Dai Xu), aki szerint Kínát ellenséges vagy bizalmatlan országok veszik körül, amelyek az Egyesült Államok lekötelezettjei. "Úgy gondolom, hogy Kína nem kerülheti el a háború csapását, és ez a csapás a nem túlságosan távoli jövőben, legfeljebb tíz vagy húsz év múlva be fog következni" - állítja Taj, hozzátéve, hogy "amennyiben az Egyesült Államok fel tudja gyújtani Kína hátsó udvarát, mi is fel tudjuk gyújtani az ő hátsó udvarukat".

A pekingi vezetés ugyanakkor nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal, amely nemcsak Kína vezető kereskedelmi partnere, de egyben továbbra is messze a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalma. Az utóbbi hónapokban a kétoldalú viszonyban feszültség keletkezett a kereskedelem, az internetkorlátozás, a klímaváltozás és a tajvani fegyvereladás kérdésében, valamint amiatt, hogy Barack Obama Washingtonban fogadta a dalai lámát.

Kína mérges retorikával válaszolt, és szankciókkal fenyegette meg a tajvani fegyverüzletben érintett cégeket, de konkrét intézkedést nem tett. Sőt, nemrégiben engedélyezte, hogy egy amerikai repülőgép-hordozó látogatást tegyen Hongkongban.

Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a hétvégén kijelentette, hogy enyhítené szeretné az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi ellentéteket. A héten Pekingbe látogat James Steinberg amerikai külügyminiszter-helyettes.

Hozzászólások

Új hozzászólás

Név:

Hozzászólás:
Webgalamb